A kérdés az, hogy készülhet-e az internetes recepteket követve finom, házi rizstej, élvezhető lesz-e a végeredmény és tényleg olyan egyszerű-e az egész.
Ha igen, akkor minek vettük eddig a boltit?
Minek köszönheti népszerűségét a rizstej?
Annak, hogy vegán, szójára, tejcukorra érzékenyek számára is fogyasztható, és a növényi tejek között is egy egészen finom alternatívát jelent, kevés, édeskés mellékízzel. A boltok polcain már kapható belőle kókuszos, vaníliás, vitaminokkal dúsított, csokis, mandulás, bio, mogyorós és barna rizsből készült is. Ezek közül a legtöbb eléggé egyszerűen elkészíthetőnek tűnik házilag is.
Két házi és egy bolti csapott össze
A rizstejet általában hántolt rizsből és vízből készítik. A többi alternatív tejhez hasonlóan gyakran tartalmaz adalékokat, főleg az állag stabilitásának javítása érdekében, így a boltinak az otthonival ellentétben nemcsak két összetevője van, hanem még egy rakás.
Az összes növényi tej közül ez a legkevésbé allergén, ám ez tartalmazza a legtöbb szénhidrátot is. Egy bögrényiben körülbelül úgy 120 kalória, 22 gramm szénhidrát, 2 gramm zsír és kevés (kevesebb mint 1 gramm) fehérje van.
Az egyik recept szerint áztassuk egész éjjel
Az internetes ötletcsokor szerint a házi rizstej összeállítása egyszerű.
Az egész éjszakán át áztatós recept így néz ki: a nyers rizst szórd egy nagyobb kancsóba, öntsd fel forró vízzel, add hozzá a fahéjrudat, és letakarva hagyd állni egy éjszakán át. (A fahéjrúd el is hagyható, ha natúr rizstejet szeretnél, de egy kis só és cukor mindenképpen kell bele.) Másnap, amikorra a rizs megszívta magát a vízzel, vedd ki a fahéjrudat, öntsd a rizst és a vizet egy turmixgépbe, és nagyon alaposan, jó néhány percig mixeld össze. A keveréket alaposan szűrd át vékony lyukú szűrőn vagy muszlinkendőn, és már ihatod is.
Magyarul áztassunk és turmixoljunk. Megtettük: az eredmény egy elég keményítős ízű, ám rizstejnek tűnő ital. Első ízlelésre kissé vizesebb, mint a bolti, az íze sem olyasmi, amit önmagában is élveznénk, de főzelékek, pudingok és levesek sűrítésére azért vállalható.
Egy rizstejsommelier közepesen feszes szerkezetű italként kínálná, markáns étkezésikeményítő-aromával, végtelenül hosszú lecsengéssel.
Hát nem jó, na.
Hivatalosan nem is lehetne őket tejnek hívni
Bár a termékek jellemzően növényi tejként élnek a köztudatban, az Európai Bíróság korábbi döntése alapján hivatalosan már csak az állati eredetű tejtermékeket lehet tejterméknek hívni. Ezt egy 2013-as uniós rendeltre vezették vissza, ami kimondta:
„A »tej« kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.”
Amit tehát korábban zabtejnek, szójatejnek vagy rizstejnek neveztek a gyártók, az manapság zabital, szójaital és rizsital néven kapható.
A főtt rizses verzió
Az áztatós vonalnál jobb is van – ígérik a kényelmes rizstejesek. Az ötperces recept szerint egy kis adag (akár maradék) főtt rizst turmixoljunk el négyszer annyi vízzel, eztán jön a szűrés és a kóstolás. Mi ezt is az előbbihez hasonlóan ízesítettük: sóval és cukorral.
A szubjektív ítélet szerint ez már sokkal finomabb: kissé tejberizses, kevesebb mellékízzel rendelkező, krémesebb állagú, jóval barátságosabb házi rizstej lett, amit áztatni sem kellett, hiszen a rizs már puha és főtt volt. Sűrítenénk is vele, de ez már simán iható kávéban, turmixokban is, nincs zavaró mellékíze, hacsak nem tekintjük annak a melegen kifejezetten érezhető tejberizsgerincet.
A boltit nehéz megverni
A harmadik a bolti változat volt – ebből egy kellemes aromájú, krémes változatot fogtunk ki. Az íze ennek volt a legfinomabb, ám ha több szempontot is figyelembe vennénk, akkor az ára szólhatna ellene, és az, hogy nem csak rizst és vizet tartalmaz.
Így néztek ki a rizstejek. Bal oldalon az áztatott, középen a főt rizsből készült és jobbra a bolti:
Úgyhogy működik a trükk, készülhet otthon rizstej.
Ha egyet kellene választani, akkor azt mondanám, hogy a főtt rizsből készült nyert. Az íze oké, hamar elkészül, és mivel elég gyakori, hogy marad otthon egy-egy adag főtt rizs, ennek így a zero waste jegyében végre lesz értelmes helye.
Kipróbálni mindenképpen érdemes annak, aki sok növényi tejet fogyaszt, vagy az állati alapanyagoktól mentes konyha felé kacsingat. Alapanyagként teljesen vállalható mindkét házi verzió, és ha önmagában nem ízlene, kávéba és kakaóba még mindig ott a bolti.
