Ennyi pénzből nyaral idén egy átlag magyar

Olvasási idő kb. 4 perc

Idén a magyarok 64 százaléka megy nyaralni, ami 5 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Melyek a kedvenc úti céljaink és hogyan teremtjük meg a nyaralásra a lehetőséget?

Az idei nyaralásra a tavalyinál kicsit többet, átlagosan 169 ezer forintot szánnak a megkérdezettek. Ennek a fő forrása a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az előre félretett pénz, idén először viszont már nem a vízpartok a legnépszerűbb úti célok – derül ki a Budapest Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból.

Egyre többen jutnak el külföldre

A tavalyi 59-ről 64 százalékra növekedett a nyaralást tervező magyarok száma. Szinte minden demográfiai csoportból többen jutnak el idén nyaralni, de különösen a nők, a 30-39 évesek, a falun élők és a 170 ezer forint alatti háztartási jövedelműek körében látható növekedés. A nyaralást nem tervezők elsősorban anyagi okok miatt nem mennek (ők az otthonmaradók 51 százalékát teszik ki), de ez idén valamivel kevesebb embert jelent, mint az elmúlt években. Az idei nyaralásra átlagosan 9 napot szánnak a válaszadók, ez egy nappal több, mint az elmúlt két évben volt. Még mindig a belföldi úti célok a legnépszerűbbek, ezt a megkérdezettek 73 százaléka választja, közülük 32 százalék a Balatonra megy, de a külföldi nyaralásra utazók aránya is növekedett egy év alatt: 35-ről 41 százalékra. A külföldi nyaralásnál idén először nem európai tengerpart (18 százalék), hanem valamilyen más európai helyszín vezet (23 százalék).

Előre spórolunk a nyaralásra

Az idei nyaralásra a tavalyinál kicsit többet, átlagosan 169 ezer forintot szánnak a megkérdezettek, amelynek a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is fő forrása az előre félretett pénz és az aktuális havi bevétel. Cafeteriajuttatását a válaszadók 22 százaléka használja nyaraláskor. A válaszadók 55 százalékával már előfordult, hogy túlköltekezett az utazása alatt, leginkább az étkezéssel és a programokkal kapcsolatos kiadások miatt. Ez nem is meglepő, hiszen éppen a belépők és az étel-ital az, amiken a legkevésbé spórolnának az emberek, ehelyett inkább alacsonyabb kategóriájú szállást, olcsóbb utazási módot vagy rövidebb nyaralást választanának. A nyaralók fele tudatosan keresi a kedvezőbb árakat, a legnépszerűbb spórolási módszer a kuponos szállásfoglalás, amit a válaszadók 37 százaléka próbál kihasználni.

Ennyi pénzt szánunk a nyaralásra
Fotó: Budapest Bank

A kiadások fedezésére még mindig a készpénzes fizetés a legnépszerűbb, azonban ennek az aránya a tavalyi 84-ről 79 százalékra csökkent. A bankkártyás fizetések aránya 59 százalék, ezzel főleg kisebb tételeket (étkezés, belépők, egyéb kiadások) vásárolnak a válaszadók. Azok a bankkártya-tulajdonosok, akik legalább alkalmanként megfordulnak külföldön, szinte kivétel nélkül magukkal viszik plasztikkártyájukat. Akinek pedig több bankkártyája van (16 százalék), jellemzően többet is visz magával a külföldi utazáshoz.

Nyaraláskor is jelentős a digitális bankolás szerepe

Míg a bankkártyás fizetések száma azonos a tavalyival, a mobilfizetések aránya 2-ről 4 százalékra nőtt az elmúlt évben, emellett a digitális bankolásnak is nagy szerepe van nyaraláskor. Ha bankkártyával kapcsolatos intéznivaló merülne fel az üdüléskor, a megkérdezettek közel fele a netbankot választaná, míg negyedük a bank mobilapplikációját. Kevésbé népszerű a telefonos ügyfélszolgálat (22 százalék), de még mindig többen választanák ezt a lehetőséget, mint azt, hogy személyesen kelljen bemenni a nyaralóhelyen található bankfiókba (19 százalék).

A saját bankja mobilapplikációját a mindennapok során a 18 és 75 év közöttiek 34 százaléka, a 30 év alattiak 45 százaléka használja. Az appokat elsősorban az egyenleg ellenőrzésére, illetve belföldi utaláshoz veszik igénybe a válaszadók, de viszonylag sokan vannak, akik állandó utalásokat, valamint bankkártyával kapcsolatos teendőket (limitbeállítás, aktiválás, letiltás) is ezen a platformon végeznek. A mobilfizetést használók aránya összességében a tavalyi 12 százalékról idén 17 százalékra nőtt. Az NFC-s fizetés nyaraláskor is jellemző: az egyébként mobillal fizetők 60 százaléka ilyenkor is használja okostelefonját fizetésre.

Te mikor kezdesz spórolni a nyaralásra?
Fotó: kitzcorner / Getty Images Hungary

Sokan az utazás alatti váratlan pénzügyi helyzetekre felkészülve több bankkártyát is elvisznek magukkal. Nagyon kevés olyan helyzet adódik a nyaralás idején – ilyen például az autókölcsönzés –, amikor szinte elkerülhetetlen a fizikai bankkártya használata. Erre az esetre jó, ha dombornyomott kártya van nálunk. Ugyanakkor a bank azt javasolja ügyfeleinek, hogy biztonsági okokból ne vigyenek magukkal több kártyát, inkább digitális formában, a banki mobilfizetési applikáció keretében használjanak többet. Az applikációkban több kártya is digitalizálható, bármikor kiválasztható, hogy éppen melyik kártyánkat szeretnénk mobilfizetésre használni, és a kártyalimitek is kényelmesen állíthatók.

Álomutazás

A 18-75 évesek 62 százalékának van valamilyen álomkategóriájú úti célja. A legtöbbek által áhított célpont Amerika, ami a fiatalok közül különösen sokakat vonz (14 százalék), ezután Egyiptom és Párizs következik. A vágyott utazás a legtöbb esetben egyelőre csak távoli álom: a válaszadóknak mindössze csak a 19 százaléka tesz félre rá pénzt már most, és bár a legtöbben tervezik, hogy egyszer elkezdenek gyűjteni a kinézett utazásra, sokan (35 százalék) inkább csak a dolgok szerencsés alakulásában bíznak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?