A bor szőlőből készült, tehát vegán – gondolhatnánk, pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A gyümölcs borrá válása közben ugyanis számos folyamaton megy át, amelyek során akár állati alapanyagokkal is érintkezhet.
Mitől vegán a vegán bor?
Ilyen például a derítés, vagyis, amikor eltávolítják a természetes módon megjelenő üledékes részecskéket, a fehérjéket pedig megkötik, hogy a bor tiszta és stabil legyen. Ez általában egy bentonit nevű, porszerű ásványi anyaggal történik, de előfordul – és itt jön a bökkenő –, hogy a folyamathoz olyan állati alapanyagokat használnak, mint a tojásfehérje, a marhacsontból kinyert étkezési zselatin vagy a halhólyagból előállított kollagén. A Kristinus ezt a problémát vegán bora esetében a derítéshez használt burgonya- és zöldborsófehérje segítségével küszöbölte ki.
Az elhivatott vegánok életmódja a biodinamikus gazdaságokban készült borokkal sem feltétlenül fér meg, itt ugyanis a szőlőtermesztésben állati trágyát, esetleg csont- és szarulisztet is felhasználhatnak, a szűretlen és derítetlen boroktól azonban nem kell tartaniuk.
A vegánok – vagy akár a vegetáriánusok – csak akkor bizonyosodhatnak meg róla, hogy egy adott bort ők is fogyaszthatnak, ha maguk járnak utána, hogyan készült, ugyanis az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban nem kell feltüntetni a palackon a vegán jelleget. Az igény viszont már megfogalmazódott. A Vegan Society adatai szerint ma az Egyesült Királyságban legalább 542 ezer vegán él, és ez a szám folyamatosan emelkedik, tíz évvel ezelőtt még csak 150 ezer volt. A brit Majestic Wine webáruház ezeket az adatokat figyelembe véve döntött úgy, hogy külön szimbólummal jelöli vegán termékeit.
Trend vagy tudatosság?
A magyar ember nehezen birkózik meg a vegánság fogalmával. Számtalanszor hallottam már olyan megállapításokat, hogy a disznózsír a legegészségesebb dolog a világon, vagy hogy aki nem eszik húst, egy napon majd szépen összeesik az utcán és meghal. Miért is gondolnánk mást, amikor a nemzeti ételeink a gulyás, a pörkölt, a töltött káposzta meg a túrós csusza tepertővel? A növényi alapú táplálkozás egészségre gyakorolt hatásairól pedig végtelen viták zajlanak a vegyes táplálkozás és a vegán életmód elkötelezettjei között. Egy dolog azonban biztos: a nagyüzemi hús- és tejtermékgyártás káros hatással van az éghajlatra, az erdeinkre és a vizeinkre is.
A Greenpeace kutatásai szerint ha nem kezdünk el változtatni, 2050-re az éghajlatot befolyásoló gázkibocsájtások 52 százaléka a mezőgazdaságból származik majd, aminek 70 százalékát valószínűleg az állattenyésztés teszi ki. Csak hogy megértsük, mit jelent ez: az állattenyésztés hozzájárulása a klímaváltozáshoz már ma akkora, mint az összes repülő, autó, hajó és vonat hatása összesen.
A hústermelés a vízkészleteinket is érinti, ugyanis a marhahús előállítása hatszor annyi vizet igényel, mint mondjuk a lencse vagy a bab termesztése. Kis lépésekkel te is sokat tehetsz a bolygónkért. Egyél kevesebb húst és több zöldséget, gyümölcsöt, és vásárolj fenntartható módon készült termékeket helyi termelőktől, piacokon.
