Az életet velejéig kiélvező, nagy tudású professzor nem csupán a tudomány területén adott sokat a világnak. Végigélte mindkét világháborút, sőt ki is vette a részét a harcokból. 1914-től katonaorvosként dolgozott a keleti fronton. Nem félt akár saját életét veszélyeztetni annak érdekében, hogy megmentse a sebesülteket – nem véletlenül kapott Ezüst Vitézségi Érmet. Két év után viszont már nagyon haza szeretett volna jönni, ezért átlőtte a bal karját, hogy sebelülésének okán leszerelhessen.
Hazatért, gyorsan meg is nősült, de vissza kellett mennie a harctérre Olaszországba. Hamar bajba került: az ottani orvosok a hadifoglyokon végeztek etikátlan orvosi kísérleteket, amiket Szent-Györgyi nem bírt tétlenül nézni: feljelentette őket. Buzgósága eredményeként hamarosan egy maláriával erősen fertőzött területre helyezték át, ahová szerencsére soha nem jutott el: felesége megszülte első gyermeküket, Szent-Györgyit pedig hazaengedték. Mire vissza kellett volna térnie, a háború véget ért.
Magát Hitlert bosszantotta fel
Szent-Györgyi a második világháborúból is aktívan kivette a részét. Nem hódolt be a németeknek, sőt: Szent-Györgyi Szervezet keretein belül vett részt az ellenállásban. Kállay Miklós miniszterelnök jóváhagyásával Isztambulban tárgyalt a britekkel 1943-ban arról, hogy Magyarország kilépne a háborúból, vagyis átállna a másik oldalra. Szent-Györgyi a tárgyalás után hazatérve London és a magyar miniszterelnök között próbált rádiókapcsolatot létesíteni, de ezt a németek megakadályozták. Miután Hitler tudomást szerzett az akcióról, ő maga kérte, hogy kerítsék elő a tudóst akár a föld alól is, és fogják el. Nem kérdés, mi lett volna a történet vége, ha sikerrel jár, ám Szent-Györgyit végig a svéd nagykövetségen rejtegették. Egy idő után azt az épületet is el kellett hagynia egy rajtaütéskor, majdnem nyakon csípték. Az utolsó pillanatban megmenekült tudós ezt az időszakot tartotta élete csúcspontjának.
Öngyilkosság helyett új barátság
Bár a háborúkban nagyon bátran vett részt, Szent-Györgyi élete sem volt mentes a válságoktól, depressziótól. A háborúk befejeztével a fertőző betegségekkel foglalkozott, de nem sikerült átmennie a trópusi betegségek gyógyításáról szóló orvosi vizsgán, és a mellékvesében felfedezett új anyagot sem tudta megfelelően izolálni, pedig érezte, hogy valami fontosra bukkant. Családjával együtt már szinte éhezett, annyira sikertelen volt, ezért már azt fontolgatta, hogy megöli magát. Ezekben az időkben találkozott a világhírű Frederick Hopkins Nobel-díjas angol biokémikussal, aki bátorságot és önbizalmat öntött belé, no meg segítséget is nyújtott a további kutatásokhoz. Ők ketten határozták meg végül a „nemtudomcukor”, azaz az ignóz képletét, aminek az orvostársadalom nyomására adtak „rendes” nevet, a hexuronsavat. Szent-Györgyi karrierje ezek után meredeken ívelt felfelé, és nem kellett anyagi problémákon sem rágódnia.
A feleség paprikasalátája
1931-ben már Szegeden folytatta kutatásait. Kiderült, hogy a hexuronsav azonos a skorbutellenes hatásáról korábban is ismert, ám egyébiránt rejtélyes anyaggal, a C-vitaminnal (pont skorbutellenes hatása nevezték el aszkorbinsavnak). 1932-ben közölte felfedezését, de éveken át harcolt az elsőbbségéért az amerikai Charles Glen Kinggel. Végül Szent-Györgyié lett a dicsőség, mivel a paprikából kiinduló C-vitamin gyártási módszerét is kidolgozta. Ő fedezte fel azt is, hogy a C-vitaminból sokkal több rejtőzik a szegedi pirospaprikában, mint az addig legnagyobb C-vitamin-bombának tartott citrusfélékben. A sikeres kísérlethez felesége járult hozzá azzal, hogy paprikasalátát tálalt ebédhez, amit Szent-Györgyi nem szeretett, de ezt nem merte megmondani, inkább elvitte megvizsgálni. A többi, ahogy mondani szokták, már történelem. A tudós így mesélte el saját szavaival:
„Egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki, és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak. Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezemben, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. A másfél kilót szétosztottam az egész világon, onnan tudtuk meg, hogy micsoda. Ennek a következménye, hogy máma tonnaszámra gyártják mint az emberi egészségnek egyik nagy kútforrását.”
Pesti Napló képes melléklet, 1937. december 19 / Wikimedia Commons
Ő fedezte fel...
Szent-Györgyi Albertnek nem csupán a C-vitamint és a fumársav-katalízist köszönhetjük: számos más felfedezést tett. Köztük vannak a hajszálerek áteresztő-képességét szabályozó flavonok (más néven P-vitamin), a citrátkör, a hullamerevséget okozó biokémiai folyamatok, de foglalkozott a sejtlégzéssel, az izombiokémiával, a biogenetikával és a rákkutatással is. Majdnem kapott egy második Nobel-díjat is, miután Straub F. Brunóval izolálták a miozint és az aktint, azaz két, az izom-összehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjét.
Fiatal feleségek sora
Szent-Györgyi magánélete legalább annyira mozgalmas volt, mint a tudományos munkássága. Először 1917-ben nősült, akkor Demény Kornéliát vette el, tőle született egyetlen gyermeke, Nelli. A frigyet válás követte, a tudós pedig újranősült, és a két gyermeket nevelő Borbíró Mártával állt oltár elé. Az asszony mellrákban hunyt el 1963-ban – férje hiába kutatta a gyilkos kór ellenszerét. 1969-ben egyébként lányát is ugyanebben a betegségben vesztette el. Kétévnyi özvegység után Szent-Györgyi a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermannal kötött házasságot, a biológus Ralph Wichterman 25 éves lányával azonban egy évet bírtak csak ki egymás mellett. A negyedik házassága már a sírig tartott, 1975-ben vette el a fél évszázaddal fiatalabb Marcia Houstont, aki kislányát is magával vitte a házasságba (Szent-Györgyi később örökbe is fogadta). Marcia ma is él, gondozza a hagyatékot, díjakat ad át, járja a világot. 2017-ben hazánkba is ellátogatott, és interjúban mesélt arról, milyen férj is volt Szent-Györgyi Albert, azaz Bertie.
Nagy motoros volt és jó színész
Élete minden területén tudott valami újat alkotni. Amikor tanított, a diákokat tudományos vitákba vonta bele ahelyett, hogy a katedra felsőbbrendű világából osztotta volna az észt. Kirándulni járt velük, utazni egymaga is nekiindult, híresen szenvedélyes motorozó volt. Érdekelte az irodalom és a színjátszás is, olyannyira, hogy Horváth István rendezésében szerepelt Shakespeare Hamletjében először Szegeden, majd a sikerre való tekintettel a budapesti Nemzeti Színházban. Emellett rendszeresen sportolt: úszott, lovagolt, teniszezett, vezetett autót, motort és vitorlázórepülőt. A legenda szerint 70 évesen állt neki szörfözni tanulni.
Külföldön halt meg
Szent-Györgyi a hazai politikai helyzet elől végül 1947-ben Amerikába menekült. A massachusettsi Woods Hole-ban talált otthonra, de rendszeresen hazajárt Magyarországra. Meglepően sokáig maradt testileg és szellemileg is friss, csupán 92 éves korától rendült meg az egészsége. 1986 őszén hunyt el veseelégtelenségben, hamvait az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.
