Virágba borultak a barackfák Boldogkőváralján

Fejes Réka

2019. április 13.

Ezeket szerettétek

Kvízünkkel tesztelheted, felismered-e a régi magyar slágerek előadóit: vajon tudod, melyik énekesre gondoltunk?

Felismered a régi magyar énekeseket fotóik alapján?

Sokszor elég egy bensőséges beszélgetés, flört, esetleg egy-egy titkos üzenetcsere egy harmadik féllel, és máris megtörténik a baj...

A megcsalás legújabb típusa nagyobb károkat okozhat, mint a testi kapcsolat egy harmadikkal

A végeredmény szempontjából komoly jelentősége lehet annak, hogy elfogadod-e a helyszíni bírságot vagy visszautasítod azt.

Ezt sokan nem tudják a helyszíni bírságról: vissza is utasítható

Az egy főre jutó éves jövedelem alapján rangsorolták a magyar településeket. Kiderült, melyek a leggazdagabbak.

Ezek Magyarország leggazdagabb és legszegényebb települései

Vélemény

Kálmán Szonja

Bűnös lehet az áldozat? Erre mutat rá Sallai Nóra autóbalesete
Kálmán Szonja

„Örülj, hogy elmehetsz egyedül a János kórházba” – ezért vesztik el barátaikat az anyák
Kálmán Szonja

Karsai Dániel mindannyiunknak fontos üzenetet hagyott maga után
Kálmán Szonja

A „vissza a suliba”-mémek hazudnak: a szülők sem bontanak pezsgőt iskolakezdéskor
Dr. Hujber Szabolcs

A telefonokat korlátozó rendelettel nincs baj, azzal már inkább, ki hogyan viszonyult hozzá

Olvasási idő kb. 1 perc

A valódi gönci barackpálinkába belekortyolni olyan, mintha a friss gyümölcsbe harapnánk bele. Ellátogattunk Boldogkőváraljára, hogy szemügyre vegyük a virágba borult fákat, amiknek a terméséből majd a nedűt nyerik ki. Kattints a képekért!

A – talán meglepő módon a – rózsafélék családjába tartozó gönci kajszibarackkal Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegyein, domboldalain és teraszain találkozhatsz a 150-300 méter magasan fekvő ültetvényeken. Mi a Bestillo itt található barackfái között bolyongtunk. Fotó: Szecsi Istvan

A barack terjedése egy járványnak, az 1880-as években pusztító filoxéravésznek köszönhető, mely visszafordíthatatlan károkat okozott az addig a területen uralkodó szőlőben. Fotó: Szecsi Istvan

A helyi parasztgazdák ezután döntöttek úgy, hogy a szőlő helyére gyümölcsfákat, többek között barackot ültetnek. Hamar rájöttek, hogy a téltől védettebb dombvidék kedvez a kajszinak. Fotó: Szecsi Istvan

A legtöbb kajszit 1963 és 1969 között ültették Göncön, Göncruszkán és Boldogkőváralján, melyek a mai napig kitermelik az eredetvédett gönci kajszi zömét. Fotó: Szecsi Istvan

A Gönci barack a Gönci magyar kajszi, a Magyar kajszi C235, a Mandulakajszi, a Ceglédi Piroska, a Ceglédi bíborkajszi, a Ceglédi óriás, a Ceglédi arany, a Pannónia és a Bergeron barackfajták összefoglaló neve. Fotó: Szecsi Istvan

A kajszi eredetvédelme kötelezettségekkel jár: csak hagyományosan, kézzel szedhető, a gazdáknak pedig eredetvédelmi naplót kell vezetniük, amikben meghatározzák a gyümölcsfák helyét, földrajzi számát és azonosítóját, a szüretelési naplóban pedig a betakarított napi mennyiséget jegyzik fel. Fotó: Szecsi Istvan

A kajszibarack őshazája Kínában található, ami a Selyemúton előbb Perzsiába, majd Rómába jutott el. Sárgabarack már Hunyadi Mátyás visegrádi reneszánsz kertjében is termett. Fotó: Szecsi Istvan

A barackpálinka először a reformkor bécsi cukrászdáiban jelent meg, a példát pedig a magyar cukrászdák is követték, de Göncön és Boldogkőváralján már a 17. században is készítettek pálinkát a kajsziból. Fotó: Szecsi Istvan

A magyar barackpálinka Karinthy Frigyes nevéhez is kötődik, aki az anekdota szerint agyműtétjéből ébredve barackpálinkát kért és teniszezni akart. Fotó: Szecsi Istvan

A Gönci barack március végétől április elejéig két-három héten keresztül virágzik, termése pedig július közepére érik meg. Ekkor rendezik meg minden évben a tiszteletére Boldogkőváralján a Gönci Barack Vigasságot. Fotó: Szecsi Istvan

Oszd meg másokkal is!