Virágba borultak a barackfák Boldogkőváralján

Fejes Réka

2019. április 13.

Ezeket szerettétek

Ezek a hívások hatalmas összegtől szabadíthatnak meg, ha telefonálásba kezdesz.

Ha ilyen telefonszámról keresnek, azonnal nyomd ki a hívást

Ha még élénken él benned ezeknek a retró színészeknek az emléke, a kvíz is menni fog!

Retró színészek kvíze: ismered legendás szerepeiket?

Még Stanley Tucci is rajong ezért a magyar ételért. Bizarr kotyvalék, vagy maga az egészség?

Szüleink ízületei ettől voltak jó formában, mi meg sem bírjuk enni

Azt is közölte az MNB, hogy hol és mikor találkozhatsz az új pénzzel.

Új pénzt adott ki az MNB – ilyen címlet érkezett

Vélemény

Kálmán Szonja

Bűnös lehet az áldozat? Erre mutat rá Sallai Nóra autóbalesete
Kálmán Szonja

„Örülj, hogy elmehetsz egyedül a János kórházba” – ezért vesztik el barátaikat az anyák
Kálmán Szonja

Karsai Dániel mindannyiunknak fontos üzenetet hagyott maga után
Kálmán Szonja

A „vissza a suliba”-mémek hazudnak: a szülők sem bontanak pezsgőt iskolakezdéskor
Dr. Hujber Szabolcs

A telefonokat korlátozó rendelettel nincs baj, azzal már inkább, ki hogyan viszonyult hozzá

Olvasási idő kb. 1 perc

A valódi gönci barackpálinkába belekortyolni olyan, mintha a friss gyümölcsbe harapnánk bele. Ellátogattunk Boldogkőváraljára, hogy szemügyre vegyük a virágba borult fákat, amiknek a terméséből majd a nedűt nyerik ki. Kattints a képekért!

A – talán meglepő módon a – rózsafélék családjába tartozó gönci kajszibarackkal Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegyein, domboldalain és teraszain találkozhatsz a 150-300 méter magasan fekvő ültetvényeken. Mi a Bestillo itt található barackfái között bolyongtunk. Fotó: Szecsi Istvan

A barack terjedése egy járványnak, az 1880-as években pusztító filoxéravésznek köszönhető, mely visszafordíthatatlan károkat okozott az addig a területen uralkodó szőlőben. Fotó: Szecsi Istvan

A helyi parasztgazdák ezután döntöttek úgy, hogy a szőlő helyére gyümölcsfákat, többek között barackot ültetnek. Hamar rájöttek, hogy a téltől védettebb dombvidék kedvez a kajszinak. Fotó: Szecsi Istvan

A legtöbb kajszit 1963 és 1969 között ültették Göncön, Göncruszkán és Boldogkőváralján, melyek a mai napig kitermelik az eredetvédett gönci kajszi zömét. Fotó: Szecsi Istvan

A Gönci barack a Gönci magyar kajszi, a Magyar kajszi C235, a Mandulakajszi, a Ceglédi Piroska, a Ceglédi bíborkajszi, a Ceglédi óriás, a Ceglédi arany, a Pannónia és a Bergeron barackfajták összefoglaló neve. Fotó: Szecsi Istvan

A kajszi eredetvédelme kötelezettségekkel jár: csak hagyományosan, kézzel szedhető, a gazdáknak pedig eredetvédelmi naplót kell vezetniük, amikben meghatározzák a gyümölcsfák helyét, földrajzi számát és azonosítóját, a szüretelési naplóban pedig a betakarított napi mennyiséget jegyzik fel. Fotó: Szecsi Istvan

A kajszibarack őshazája Kínában található, ami a Selyemúton előbb Perzsiába, majd Rómába jutott el. Sárgabarack már Hunyadi Mátyás visegrádi reneszánsz kertjében is termett. Fotó: Szecsi Istvan

A barackpálinka először a reformkor bécsi cukrászdáiban jelent meg, a példát pedig a magyar cukrászdák is követték, de Göncön és Boldogkőváralján már a 17. században is készítettek pálinkát a kajsziból. Fotó: Szecsi Istvan

A magyar barackpálinka Karinthy Frigyes nevéhez is kötődik, aki az anekdota szerint agyműtétjéből ébredve barackpálinkát kért és teniszezni akart. Fotó: Szecsi Istvan

A Gönci barack március végétől április elejéig két-három héten keresztül virágzik, termése pedig július közepére érik meg. Ekkor rendezik meg minden évben a tiszteletére Boldogkőváralján a Gönci Barack Vigasságot. Fotó: Szecsi Istvan

Oszd meg másokkal is!