A World Risk Report több szempont alapján osztályozza, majd rangsorolja az országokat, kiderítve, hol a legnagyobb az esély arra, hogy valami olyan dolog történjen, ami igazán nem kellemes élmény mondjuk, egy utazás során, vagy ahol nem feltétlenül érdemes keresgélni, ha új munkahelyről van szó. A jelentésben természeti katasztrófák bekövetkezésének esélye mellett a társadalmi, infrastrukturális és jogi környezetet is figyelembe vették, így jött ki olyan eredmény, hogy Irán és Botswana is biztonságosabb Magyarországnál.
Az ENSZ Egyetem bonni kutatói a lehetségesen bekövetkező természeti csapások és katasztrófák alapján osztályozták az országokat, de a végső sorrend kialakításában nemcsak a földrajzi tényezők játszottak szerepet, hanem az is, hogy milyenek a társadalmi-gazdasági mutatók, a katasztrófavédelem, vagyis hogy mennyire tudják megelőzni vagy kezelni például a szélsőséges időjárási eseményeket. A készítők szerint ugyanis az, hogy esetleges földrengésből, viharból vagy természeti csapásból katasztrófa lesz-e, az nem pusztán földrajzi kérdés, hanem attól is függ, hogyan élnek ott a helyiek, milyen gyorsan tudnak válaszolni a kialakult helyzetre a hivatalos szervek, és nem mellesleg, mennyire vannak egyáltalán felkészülve egy ilyen katasztrófa esetleges bekövetkeztére.
Azoknak ugyanis, akiket nem ér ez váratlanul, jobbak a túlélési esélyei. Azok az országok, melyek figyelemmel kísérik a klímaváltozás életterükre gyakorolt hatásait, a valószínűsíthető új természeti rizikófaktorok megjelenését, emiatt pedig új szabályozásokat, törvényeket és stratégiákat alkotnak, sőt pénzügyi keretet is elkülönítenek, hogy minden a rendelkezésükre álljon, sokkal jobban tudnak felkészülni és reagálni egy bekövetkező természeti katasztrófára.
172 országot osztályoztak, Magyarország a 108. helyen áll azon a listán, ahol az első helyen a legveszélyesebb Vanuatu, 172. helyen pedig a legbiztonságosabb Katar áll.
Magyarországon élhetnénk biztonságosabban is
Összességében 5,01-es a rizikóindexünk, ez pedig azt jelenti, hogy 15,63 százalékos a kockázati kitettségünk, ami egyébként nem egy alacsony érték. Vagyis ez a szám azt jelöli, mennyire elképzelhető valamilyen természeti katasztrófa, legyen az özönvízszerű esőzés és azzal járó földcsuszamlás vagy mondjuk, szélvihar előfordulása.
Annak nyilván kisebb az esélye, hogy szökőár önti el például Siófokot, ahogyan geológiai adottságaink miatt arra is kicsi az esély, hogy nagyobb méretű földrengés következzen be. Ugyanakkor a sebezhetőségünk 32,07 százalékos, ami nem rossz világszinten. Ide sorolják például, hogy mennyire nagy a valószínűsége a sérüléseknek. Ez alatt például a klasszikus 3 kismalac meséjét is lehet érteni, mikor a farkas csak a téglából épült házat nem tudta bevenni, vagyis mennyire vagyunk abban jók például infrastruktúrában, hogy egy hasonló méretű természeti csapás vélhetően kevesebb sérülttel járjon, mint egy olyan országban, ahol az építészeti törvények be nem tartatása miatt egy erőteljesebb szél is sokkal nagyobb kárt tesz, mint nálunk. Nézik azt is, mennyi hosszú távú stratégiánk van, hogy megelőzzük és érdemben reagáljunk egy esetleges katasztrófára.
Közvetlenül előttünk egyébként Botswana áll, míg Egyenlítői-Guinea egy fokkal jobban rizikós ország nálunk. Európai viszonylatban átlagosak az értékeink, a környékünkön Szlovénia és Horvátország hasonló értékekkel zárt, míg Szerbia és Románia kissé rizikósabb.
Nem csak a természeten múlik
A jelentés felhívja arra a figyelmet, hogy az elmúlt években riasztóan megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akik egy ilyen katasztrófa során megsérülnek, el kell hagyniuk az otthonokat, vagy éppen abúzust szenvednek el. Négy gyerekből egy olyan országban él, ahol a természeti katasztrófák bekövetkezésének lehetősége igen magas vagy már volt is rá példa az elmúlt években. Ezért a tanulmány készítői azt szeretnék, ha minden gyermek hozzájuthatna azokhoz az információkhoz, melyek segítségével csökkenhet a rájuk leselkedő veszély. Ilyen lehet például az oktatás. Tudniuk kell, hogyan reagáljanak a biztonságuk érdekében vészhelyzet esetén, és mit tudnak tenni a jövőben a hasonló helyzetek megelőzése érdekében.
Mikor lecsap a természet, sokban függ az infrastruktúrától és a logisztikától, hogy bekövetkezik-e katasztrófa. Elég csak arra gondolni, mennyire romosak az épületek, milyenek az építészeti szabályok. Ezért lehet az, hogy néhol egy gyengébb földrengés több halálos áldozatot követel, mint egy erősebb egy olyan helyen, ahol erre felkészültek az évek alatt. A logisztikai lánc fejlettsége alatt pedig azt kell érteni, mennyire nagy a valószínűsége, hogy természeti katasztrófa esetén városok, falvak válnak megközelíthetetlenné a gyenge és rossz minőségű úthálózat vagy rozoga hidak miatt, a segítség pedig nem tud időben érkezni. Sok országban a természeti csapások mellett a háborúk és a politikai bizonytalanság miatt a kiszolgáltatottság és az élelmiszer-bizonytalanság jelenti az igazi katasztrófát.
A jelentés kitért arra is, hogy a mindenki számára egyszerűen hozzáférhető egészségügyi rendszer is jelentős kihívásokkal küzd világszerte, pedig egy társadalom sebezhetősége nagyrészt ezen is múlik, és a jelentés készítői szerint a pénzügyi válság az egészségügy válságát, privatizációját és széthullását is jelenti nagyon sok esetben, amire az országoknak sokkal jobban oda kellene figyelni.
Csökken az érintetlen zöldterület is a nagyfokú urbanizáció miatt, ami szintén jelentős veszélyforrás. Nemcsak a táplálkozásra hat ki, vagyis nem lesz mit ennünk, de nem jutunk megfelelő minőségű levegőhöz, illetve a természeti katasztrófák megelőzésében is jelentős szerepük lenne. Például földcsuszamlások, árvizek megelőzésében nagyon fontos, hogy legyen elegendő árterület. A nem megfelelő környezetvédelmi intézkedések, a téma elhanyagolása politikai és döntéshozói szinten pedig sokkal nagyobb kockázatot jelent egy esetlegesen bekövetkező katasztrófakor.
Hol a legnagyobb a veszély?
Ha annyira aggódsz a természeti katasztrófák miatt, hogy inkább lemondanál a világ megismeréséről is, akkor ne menj a Fülöp-szigetekre, a Salamon-szigetekre, de Pápua Új-Guinea, Haiti, Costa Rica, a Fidzsi-szigetek, Mauritius, Chile, Japán vagy Madagaszkár sem a legjobb választás. Ha biztosra akarsz menni, akkor az első 20 helyezett között is találsz meglepő országokat, például Katar a legbiztonságosabb, Máltába akár fapados repülőjeggyel is mehetsz, Szaúd-Arábia, Barbados, Egyiptom, Finnország, Luxemburg, Szingapúr, Norvégia, Észtország és Svédország is jó választás lehet. Ha pedig mégis részese lennél egy katasztrófának, akkor próbáld meg a legjobbat kihozni belőle.
