Európai szemmel nézve Bhután egy varázslatos, világtól elzárt országnak tűnik. Ez részben igaz is, hiszen miközben az elmúlt évtizedekben a lakosság a modernizáció útjára lépett, mégis féltve őrzi hagyományait. Most mi is betekintést nyerhetünk ebbe a titokzatos helybe Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya A monostor gyermekei című dokumentumfilmje segítségével – a film augusztus 23-ai premierjéig íme öt érdekesség erről a csodálatos országról.
1. Az utolsó első tévéadás
Egészen 1999-ig Bhutánban nem volt televízió. Amikor az ezredforduló előtt nem sokkal a király engedélyezte a tévé bevezetését – egy nagyszabású és sok lépésből álló modernizációs folyamat részeként –, Bhután lett a Föld utolsó olyan országa, ahol az otthonukból is tudtak tévézni a lakosok.
2. Mindenki látni szeretné, de csak keveseknek sikerül
Bhutánt nem könnyű meglátogatni. Bár 1974-ben a kormány megnyitotta az országot a külföldiek előtt, szinte kizárólag szervezett utazások keretein belül lehet belépni a királyság területére. Egyéb esetekben szigorú engedélyekhez kötik, így valóban csak kevesen juthatnak el ebbe a gyönyörű országba.
3. Ahol az eredményeket boldogságban mérik
Bhutánban a GDP nem annyira számít, viszont van nekik egy bizonyos Bruttó Nemzeti Boldogság, azaz GNH-mutatójuk. Ezt azért vezették be, hogy mérhetővé tegyék a lakosság kollektív boldogságát és jólétét, és valóban úgy tűnik, hogy ez az ottaniaknak sokkal inkább számít, mint a pénz – nem véletlen, hogy ők a világelsők ezen a téren.
4. A foci meghódítja Bhutánt
Mint oly sok más „nyugati” jelenség, a futball is viszonylag későn érkezett el Bhutánba. A nemzeti válogatottat mindössze 1982-től állítják össze, ám azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. 2010 óta már női válogatottal is büszkélkedhetnek, és egyre több fiatal látja ebben a sportágban élete nagy lehetőségét. Sokáig az ország focicsapata számított a leggyengébb válogatottnak – órási öröm volt hát, amikor 2015-ben vb-selejtező meccset nyertek Srí Lanka ellen.
5. A monostorok országa
Kevesebb mint 800 ezer lakosra több mint 1300 buddhista kolostor jut még ma is. Ezek többségében többszáz vagy akár -ezer évesek, és kiemelten nagy figyelmet fordítanak a gondozásukra. Egyik leghíresebb a Paro Taktsang, melyet minden turista látni szeretne, de érdemes a kisebb családi monostorokat is meglátogatni.
Az augusztus 23-án mozikba kerülő A monostor gyermekei című bhutáni-magyar-holland dokumentumfilm egyik központi helyszíne egy ilyen kis családi monostor, ahol két kamasz testvér történetén keresztül nyerhetnek bepillantást a nézők a modernizáció és a hagyománytisztelet találkozásába, generációk közötti feszültségekbe, a buddhizmus ma is megigéző kultúrájába, de az LMBTQ keleti szemléletű megközelítésébe is. A film magyar nyelvű előzetesét itt tudod megnézni.
