Egy friss kutatás szerint a hallgatóság fantáziáját jobban megmozgató hangoskönyvek váltják ki belőlünk a leggrandiózusabb válaszreakciókat: a pulzusunk mellett a bőrünk hőmérséklete, és elektrodermális aktivitása is megnő. A teszt résztvevőit saját elmondásuk szerint ennek ellenére a sokkal több információval szolgáló és kevésbé megerőltető filmrészletek foglalták le jobban.
Hangoskönyv vs. film
A kutatók szerint amúgy az olvasás által kiváltott érzelmi és kognitív reakciókhoz képest is lebilincselőbb élmény hangoskönyveket hallgatni. Azok ugyanis az olvasással szemben a szájról szájra terjedő történetek több ezer évvel ezelőtt kialakult hagyományát elevenítik fel. A jóval mélyebb gyökerekkel rendelkező történetmesélés „ősi élményét” imitáló médiumot a filmmel összevető kutatók szerint ezt tulajdonképpen számokkal is alá lehet támasztani - írja a Research Digest.
Illetve alá lehetett volna, ha nem mentek volna tönkre a résztvevők karperecei. 102 készülékből 62 azért szerencsére működőképes maradt. A kutatás során véletlen sorrendben tekintettek meg vagy hallgattak meg a résztvevők olyan „klasszikusokat”, mint a Da Vinci-kód, a Trónok Harca vagy a Büszkeség és balítélet.
Mivel a filmek képkockái megkönnyítik a nézők dolgát, és jóval kevesebb mozgásteret biztosítanak a képzeletünk számára, az agyunk is kevesebbet dolgozik ilyenkor. Az olvasás/hangoskönyvezés viszont akár túlságosan is megerőltetőnek bizonyulhat, emiatt pedig előbb-utóbb a hallgatóság is beleun a dologba.
A pulzusunk nem hazudik
A filmnéző tesztalanyok ennek megfelelően lebilincselőbbnek is találták a mozgóképeket, a pulzusok, a bőrük hőmérséklete és annak a verejtékmirigyek aktivitásával összefüggésbe hozható elektrodermális aktivitása viszont mind-mind magasabb volt, amikor hangoskönyveket hallgattak.
A kutatók szerint a keményebb munkát végző hallgatóság reakciói mélyebb érzelmi azonosulásról tanúskodnak, ami arról árulkodik, hogy ebből a szempontból tényleg pótolhatatlanok a könyvek.
