Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy új tonikmárka premierjének apropóján utánanéztünk a kesernyés üdítőnek, és váratlan dolgokra bukkantunk.
Prémium üdítőmárkát dob piacra Magyarországon a Coca-Cola: azt az infót kaptuk tőlük, hogy az új Royal Bliss csak a legjobb éttermekben, bárokban és szórakozóhelyeken lesz kapható. Hatféle ízváltozat lesz elérhető, nyáron pedig egy gyömbérsörrel egészül ki a kínálat. Mivel a hat közül három tonik lesz – egy sima, egy japáncitrommal ízesített, és egy teljesen cukormentes verzió – ezért a premier apropóján utánanéztünk a toniknak, és váratlan meglepetésekre bukkantunk a kesernyés üdítővel kapcsolatban.
1. A tonik jellegzetes ízét adó kinint egy fa kérgéből nyerik ki
A klasszikus tonik nem más, mint kinin tartalmú buborékos víz, az íze kedvéért néha cukrot és gyümölcssavakat adnak hozzá. Minél magasabb a kinintartalma, annál keserűbb a tonik. A kinint a Dél-Amerikában honos kínafa kérgéből nyerik ki. A neve a "tonikos" görög szóból alkották, ami frissítőt, felpezsdítőt, élénkítőt jelent – írja a Mixology.
2. A tonik UV fényben valami egészen váratlant csinál
A kinin egyik tulajdonsága – amellett, hogy keserű –, az, hogy fluoreszkál. Még 1:100 000-hez arányban hígítva is visszaveri az UV fényt. Nem hiszed? Nézd meg ezt a videót:
3. Egyáltalán nem új cucc
Azt a mai napig nem tudják pontosan, hogy ki volt az első, aki a fakéregből kinint vont ki. Hivatalosan 1820-ban két francia állított elő kinint, de szinte biztos, hogy nem ők voltak az elsők, mert dél-amerikában már jóval korábban ismeretes volt a kínafa kérgének gyógyhatása. Az első tonik szabadalmat 1858-ban Erasmus Bond jegyeztette be Londonban. Johann Jacob Schweppe (innen van a Schweppe's tonik neve) cége 1870-ben dobta piacra a kininnel és lime-mal ízesített ásványvizét – írja a Mixology.
4. A tonikot eleinte gyógyhatása miatt itták
A tonikot annak kinintartalma miatt eredetileg orvosi célokra használták, malária ellen, láz és fájdalom csillapításra, lupus és ízületi gyulladás gyógyítására. Mivel a kinin olcsó, ezért van, ahol a mai napig használják, receptre Amerikában is kapható a patikában. A mai tonikokban viszont teljesen elhanyagolható a kinintartalom, csak a jellegzetes kesernyés íze miatt kerül bele – írja a Lifehack.org.
5. Meg van szabva a maximális kinindózis az italokban
Németországban – és a legtöbb európai országban – olyan szabályozás van érvényben, hogynéhány kivételtől eltekintve élelmiszerekbe és italokba egyáltalán nem is szabad kinint rakni. Kivételt képeznek az égetett szeszek, melyekben 300mg/l a maximális dózis, a tonikban és a Bitter Lemonban pedig 85 mg/l. De a Mixology szerint amúgy sem kell aggódnunk a túladagolás miatt, mert ha az engedélyezett mennyiségnél többet raknának az üdítőkbe, az olyan keserű lenne, hogy senki nem tudná meginni.
6. Bizonyos esetekben veszélyes is lehet
Általánosságban semmi veszélyes nincs a kininfogyasztásban, de bizonyos helyzetekben nem árt az elővigyázatosság. Fülzúgástól (latin nevén tinnitus) szenvedőknek például nem javasolják a nagy mennyiségeket belőle, ahogyan a terhes nőknek sem, a kinin izomösszehúzó hatása miatt. Korábban ugyanis konkrétan használták a kinint a szülés megindítására.
7. A gintonik teljesen praktikus okokból született meg
A koktélok többsége azért született, hogy az alkoholt könnyebben ihatóvá, jobb ízűvé tegye. A gintonikot viszont pont fordítva találták fel a Lifehack.org szerint. A brit Kelet-Indiai Társaság hajóin a legénység a malária megelőzése miatt itta a tonikot, de eléggé utálták a keserű ízét. Rájöttek, hogy ha gint, lime-ot és cukrot kevernek hozzá, sokkal finomabb lesz. Meg persze vidámabb is így a hatása.
