Repülővel mész idén nyaralni? Ha csak egy rövidebb fapados út áll előtted, akkor valószínűleg az érdekel leginkább, mennyibe fog fájni egy víz vagy egy kávé a gépen, ha megszomjaznál út közben. (Na jó, ha bulis nyaralásra mész, akkor talán az is, hogy tényleg jobban üt-e az alkohol a felhők felett.) Ha távolabbra mész, és hosszabb időt töltesz majd a gépen, nyilván az is érdekelni fog, miért olyan ízetlen a légi vacsora, és mennyire hizlalnak a repülős fogások. Már jönnek is a válaszok.
Miért olyan ízetlenek a kaják a repülőn?
Mert nem frissek – Az ételek órákkal a repülés előtt készülnek hatalmas mennyiségben, aztán a repülőn újramelegítik őket – nem csoda, hogy nincs túl sok esélyed meghatározó gasztroélményekre tízezer méter magasan. Gordon Ramsay, miután évekig a Singapore Airlinessal dolgozott együtt, ezt nyilatkozta: „Tíz éven át dolgoztam légitársaságokkal, pontosan tudom honnan jön az étel, és hogy mennyi idő után kerül a fedélzetre. Kibaszottul ki van zárva, hogy én repülőn egyek” – idézi a sztárszakácsot a Telegraph Travel.
Mert spórolnak a légitársaságok – Az egyik legkönnyebben megspórolható költség a fedélzeti ellátás, így aztán borítékolható, hogy nem a legjobb alapanyagok kerülnek a repülőn a tányérodra. (Business classon ezért jobb a kaja: jóval többet fizetsz a repjegyért, így jobban megérdemled a finom falatokat.)
Mert a magasban tényleg máshogy érzünk ízeket – „Az alacsony kabinnyomás, a száraz levegő, de még a hajtóművek zúgó hangja is hozzájárul az ízérzékelésünk romlásához” – mondta el a Telegraph Travelnek Charles Spence, az Oxford University professzora. A különbség a földi és a légi ízek közt óriási: harminc százalékkal kevésbé érezzük intenzívnek az ízeket (legyen szó akár édesről, akár sósról) utazómagasságon.
Hogyan lesz jobb íze a repülőn elfogyasztott ételeknek és italoknak?
Nem mindegy mit hallasz evés közben! Viselj füldugót, vagy zajszűrős fülhallgatót, és máris jobban élvezed az étkezést a repülőn – tanácsolja Charles Spence professzor. De még jobb, ha zenét hallgatsz! Heston Blumenthal éttermében, a Fat Duckban kísérletezve a professzor arra jött rá, hogy a csilingelő, magas hangokat tartalmazó zenét hallgatva tíz százalékkal hangsúlyosabban érzékelhetjük az édes ízeket. A mély hangok az étel keserűségére játszanak rá.
„A hatások nem voltak hatalmasak, de azért elég nagyok ahhoz, hogy különbséget jelentsenek az étkezés élményében” – mondja a professzor. A Telegraph Travel tippje: keserűcsoki evés mellé hallgasd meg a Depeche Modetól a Personal Jesust, ha minden igaz, még kesernyésebbnek fogod érezni tőle.
Állítsd meg a filmet amit nézel, és próbálj az étkezésre magára figyelni! Így jobban élvezed majd az étkezést – és nem is eszed túl magad (állítólag kb. harmadával kevesebbet eszel, ha nem tereled el a figyelmedet mással evés közben).
Orröblítés a jobb ízérzékelésért – Ha még jobban akarod érezni az ételek ízét, a száraz levegő miatt kiszáradt orrjárataidat kell kezelésbe venned. A szakemberek egy jó kis orröblítést javasolnak, de sajnos ezzel az összes egyéb szagot (szóval pl. a körülötted ülők testszagát) is jobban érzed majd. Valamit valamiért.
Hány kalóriát zabálunk be a felhők fölött?
Rengeteget. Mivel kevésbé érezzük édesnek, vagy sósnak az ételeket, 20-30 százalékkal cukrosabban, vagy sósabban készítik el őket, hogy utazómagasságon hasonló ízűnek érezzük őket, mint a Földön. Így aztán a legtöbb repülőn felszolgált étel nem a legegészségesebb, és olyan mennyiségben használnak fűszereket hozzájuk, ami a Földön eszébe se jutna senkinek.
Charles Spence professzor azt állítja, egy átlag brit több mint 3400 kalóriát fogyaszt a reptéri becsekkolás és landolás között. Néhány pia a reptéren, hogy ne legyen olyan ijesztő az út, aztán zabálás a repülőn, mivel nincs jobb dolga az embernek. (Unalmunkban eleve többet eszünk, főleg a hagyományos légitársaságoknál, és különösen a hosszú távú járatokon, ahol néhány óránként hordják elénk a kaját.)
Tényleg nincs túl nagy esélye, hogy egészséges lenne a menü – Egy brit dietetikus megpróbálta bekérni a tíz legnagyobb európai légitársaságtól, hogy pontosan mit tartalmaznak a repülőn felszolgált fogásaik, de vagy nem válaszoltak, vagy kitérő választ adtak. Csak nem valami titkolnivalójuk akadt?
Tényleg jobban üt a pia a repülőn?
Csak úgy érzed. "A repülők kabinjában légnyomás jóval alacsonyabb mint az átlagos, földi körülmények között. Kb. olyan a testednek, mintha egy 1800-2200 méter magas hegycsúcson lennél. Ilyenkor enyhe oxigénhiány lép fel a testünkben, és már ettől az (amúgy hypoxiának nevezett) állapottól úgy érezheted magad, mintha egy kicsit be lennél csiccsentve. Ha még rá is iszol erre, nyilván részegnek fogsz tűnni. Magyarul: mivel a véredben alacsonyabb az oxigén szintje, előbb tűnsz részegnek, mintha ugyanennyi alkoholt a Földön ittál volna meg. De a véralkohol szintedben nem lesz különbség" – olvasható a KLM légitársaság blogjában.
Ami fontos, hogy a rettenetesen száraz levegő miatt sokkal gyorsabban leszel dehidratált, mint földi piálás esetén. Tehát ha a repülőn iszol, minden pia mellé egy pohár vizet is igyál meg. (Egyébként ez földi ivászatok alkalmával sem hülyeség, garantáltan szebb lesz a másnapod.)
Egyébként, ha már inni akarsz a gépen, tök érdekes, hogy egyáltalán nem mindegy melyik bort választod. Barry Smith, filozófus és borszakíró arra lett figyelmes, hogy bizonyos fajták (ilyen például az Argentinából, Mendozából származó Malbec) jobban ízlettek a tesztelőknek a levegőben, mint a Földön. Ez azért lehet, mert ez a bor hegyvidéki környezetben készül, és a repülőn található körülmények jobban hasonlítanak az ital származási helyére, így ott érezzük olyannak, mint amilyennek szánták.
Mennyire lesz drága, ha megéhezem-megszomjazom a fapadoson?
Nagyon. Ha nem hagyományos légitársaságra vettél jegyet, legalább nem fenyeget, hogy több ezer kalóriát zabálj össze, vagy vállalhatatlanra idd magad az ingyen piából. Ha viszont megszomjazol, vagy megéhezel, jól a pénztárcádba kell nyúlnod. Az egyszerűség kedvéért a szendvics, a víz, a kávé és a sör árait hasonlítom össze a Wizz Air, a Ryanair és az easyJet fedélzeti magazinjai alapján. Az árakban meglepően nagy eltérések vannak, de az gondolom senki számára nem lesz váratlan fordulat, hogy mindegyik magas.
A legegyszerűbb szendvics a Wizz Airnél a legolcsóbb (4 euró, vagyis 1240 forint), a Ryanairnél egy euróval drágább (5 euró, vagyis 1550 forint), az easyJetnél már 6 euró (1860 forint). Az instant kávé tekintetében holtverseny van a Wizz Air és az easyJet árai közt: mindkét fapados 2,50 euróért (780 forintért) kínálja, a Ryanairnél 3 euró (930 forint) a pocsék, vizes kávé. Fél liter vízhez a Wizz Air utasai juthatnak a legolcsóbban (2 euróért, vagyis 620 forintért), az easyJet 2,50 euróért (780 forintért) ad vizet, a Ryanair pedig 3 euróért (930 forint). A sörözést végképp nem ajánlom ha számít bármit is az ár/érték arány: három deci sör a Wizz Airnél 4 euró (1240 forint), a Ryanairnél 5 euró (1550 forint), az easyJetnél pedig 6 euró (1860 forint).
