Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Még a természetes anyagokból készült cuccokat is kétszer kéne mosni viselés előtt.
Mindig, mindenhonnan halljuk, és írtunk is már róla, hogy az újonnan vásárolt ruhákat ki kell mossuk, és ötleteink is vannak rá, miért. Hiszen gyakran az adott ruhanemű a fél világot bejárja, mire megérkezik hozzánk, máshol állítják elő hozzá az alapanyagot, máshol festik, szárítják és a többi, szóval sok esetben ruháink nagyobb világutazók mire megkaparintjuk őket, mint mi magunk.
Mivel ez egy rés a pajzson, nyilvánvaló volt, hogy előbb-utóbb tudományos kisérleteknek vetik alá a kérdést, és tényleg, egy dermatológus professzor, bizonyos Donald Belsito a New York-i Columbia egyetemről most elmagyarázta, miért is fontos, hogy mindig ki legyenek mosva (az sem baj, ha nem csak egyszer) hordás előtt a ruhák – adta hírül a Wall Street Journal.
Szerinte két fő felelőse van az új ruhák allergizálásának: az egyik a festék, a másik a formaldehid gyanta. A legtöbb szintetikus anyag ugyanis azo-anilin (nitrogéntartalmú szénvegyület) festékanyagot tartalmaz, ami akár a mérges szömörcéhez hasonló, kellemetlen bőrreakciót is kiválthat. Amíg ezt a festéket nem öblítjük ki rendesen – ami rendszerint csak több mosás után lehetséges –, addig előfordulhat, hogy viselője kis, piros, viszkető kiütésekkel találkozik testén, különös tekintettel azokra a területekre, ahol hajlamosabb az izzadásra, tehát a hónalj-, a nyak-, vagy deréktájon. Dr. Belsito rendkívül éles meglátása, hogy azoknak, akik allergiára hajlamosak, el kellene kerülniük az allergizáló holmikat.
A másik fontos allergizáló, a karbamid-formaldehid gyanta azért fontos, mert meggátolja, hogy gyűrődjön a pamut és hiába szabályozzák az USÁ-ban szigorúan a felhasználási feltételeket, egy 2010-es tanulmány szerint azokat gyakorlatilag senki nem tartja be. Pedig hasznos lenne, mivel ez az anyag kimutathatóan felelős a kontakt dermatitis (kontaktekcéma) mindkét fajtájának a kialakulásáért. Mindkettőnek hasonlóak a tüneteti: viszketés és kipirosodott bőr.
De ami még ennél fontosabb, hogy a boltokba kerülő ruhák csak a jóisten tudja hány kézen mennek keresztül, mielőtt a vásárló hazaviszi őket, hogy arról már ne is beszéljünk, hogy a szövőszék első pillanataitól végigkövetni az áru sorsát tulajdonképpen lehetetlen. Ezidő alatt rengeteg kórokozó kerülhet rájuk, és Dr. Belsito véleménye szerint ez még a száz százalékig természetes anyagokból készült ruhákra is érvényes. "Ismerek olyan tetűt, ami simán megél a ruhán, és bár ezek a tetvek nem élnek soká, jobban szeretik a természetes, mint a szintetikus anyagokat" – mondja. "A másik fertőzés, ami származhat a ruhákról az a rüh."
A legtöbb nagy gyár nagyon vigyáz rá, hogy a termékeit ne érje nedvesség, ám a korokozók simán megtalálják az utat, hogy megtelepedjenek a gondosan becsomagolt árukon, hiszen ezek az (elsősorban gombák) a különböző országok páratartalmától függően kiválóan képesek meglenni egy darabig.
Mindezek fényében már nem meglepő, hogy Dr. Belsito azt tanácsolja a betegeinek, hogy mindig mossák ki a ruhájukat viselés előtt, minimum duplán öblítve, de az sem baj, ha többször is jól kimossák, mielőtt felvennék. "Bőrgyógyászként elég meredek dolgokat látok, nem szeretnék velük találkozni."
