Budapest menő cukrászdái között kerestük a legjobb islert

Hétfajta islert vettünk, piros és sárga lekváros, szoros verseny az élmezőnyben és a sereghajtók között.

Az islert mindenki ismeri, a legtöbb cukrászdában (de még a szuperekben és hiperekben is) kapható. És van, aki szereti, van, aki utálja. Kétféle töltelékkel kapható, piros és narancssárga. Igen, direkt nem nevezem meg a lekvár ízét, mert az többnyire annyira felismerhetetlen, hogy fölösleges is lenne. Egyébként ön is a lekvár színe alapján dönti el, hogy megveszi-e az islert vagy sem?! Ezután ne tegye, ugyanis a sztereotípia, hogy a piros lekvár az hitlerszalonna már nem állja meg a helyét, ugyanis az első helyezett islerben is piros lekvár van, ami savanykás és inkább folyós, mint kocsonyásan szilárd lenne.

Nem vagyok benne biztos, hogy emlékeznek-e rá, de Magyarországon (vagy legalábbis Budapesten) 25 évvel ezelőtt, nem csak csokoládé bevonatos islert lehetett kapni, de volt tejeskávészínű cukormázas is.

„Az islernek régebben két változata volt: az, amelyik ma ismert, és a cukormáz bevonatú. Ez utóbbinak a tetejét és oldalát csokoládé helyett karamellizált(?) cukorral vonták be, ezért az édesszájúak jobban kedvelték. Ez a máz drappos, középbarnás volt, és kísértetiesen hasonlított ahhoz, ami a francia krémes tetején díszeleg. Szóval lehet, hogy nem is tiszta cukormáz volt, de valami nagyon hasonló.” - emlékeztünk vissza apukámmal. Igen, neki nagy kedvence volt ez a gejl izé.

Érdekes lenne megtudni, hogy miért ment ki a divatból. A profibban baracklekvár vagy egyéb, pl, eper-, esetleg más lekvár volt töltelékként, a gagyiban puhább változatú hitlerszalonna. „Úgy emlékszem, a Gerbeaud-ban (Vörösmarty tér) lehetett kapni régen és talán a Daubnerben is.” Ez azért is érdekes, mert szerettük volna a Gerbeaud és Daubner islereit is bevonni a tesztbe, de egyik cukrászdában sem lehet kapni islert. Egyszerűen NINCS. Tudta ezt?!

És ha még valamin szeretne csodálkozni, azt is eláruljuk, hogy az isler nem monarchia korabeli, és nem is magyar találmány. Vagy legalábbis az eredeti, amit egy Bad Ischl-ben lévő cukrászdában (Zauner) kreált meg először Richard Kurth az 1950-es években. Eredetileg két verziója volt, egy linzertésztás csokis töltelékkel, csokibevonattal (illetve egyes források szerint kakaós fondattal - újabb utalás a cukormázszerű vonalra), és egy keksztésztás valamilyen savanyú lekvárral és mokkabevonattal.

Amit tehát mi "igazi" islernek gondolunk - linzertészta, savanykás lekvár, csokibevonat -, az valójában a kettő keveréke.

A kóstolón szereplő islereket tudományos alapon nem vizsgáltuk, lekvár, állag, íz, csokoládé alapján viszont igen. A maximálisan elérhető pontszám a 35 volt, a 30-as ponthatárt egyik terméknek sem sikerült megugrania. Mondjuk ez nem jelenti azt, hogy az első helyezett csak ímmel-ámmal ehető, mert igenis nagyon pazar kis isler. A cukrászdák ahonnan kóstoltunk, ábécé sorrendben: Auguszt, Cziniel, Jégbüfé, Szamos, Vanilin, Vári.

A mezőny élesen két részre szakadt, a felsőházhoz tartozók között döntsön egyéni izlése szerint, a kollegák között is kiderült, van, aki kifejezetten a nagyonédesre bukik, más inkább a kiegyensúlyozottabb ízeket preferálja. Az alsóház viszont egyöntetűen megbukott, azokat kerülje el.

És most nézze meg, szerintünk hol!

Hatodik helyezett: Vanilin, 12 pont

A Vanilin cukrászdában szenzációs csokoládék vannak, milyen kár, hogy ez az islerükről már nem mondható el, ráadásul ami még meglepőbb: a csokoládébevonó sem hozza azt a formát amit a kimérve kapható bonbonok. Szomorú, de ebből az islerből többet köszönjük, nem kérünk.

„Kicsit porhanyós, a csoki is fura, olyan olcsó mikuláscsokis.” „Baracklekváros - műízű, erős liszt- és kekszíze van.” „Ez ilyen szocialista isler, valami olyan aroma van benne, amit hetedik általánosban éreztem utoljára. Magyarul: szar.” „Ebből kispórolták a lekvárt, alig van benne. Mondjuk lehet nem is baj, bár a tésztája sem annyira zseniális, sőt a csokija sem. Mondjuk ki: ez nem jó.” „Látványra is iszonyú, műanyag ízű.” „Borzasztó száraz a tésztája és kevés benne a lekvár is, viszont legalább vékony rétegben van rajta csokoládé."

Ötödik helyezett: Jégbüfé, 13 pont

Nagyon érdekes, többünknek is feltűnt, hogy a lekvárnak olyan íze van, mint a zselés szaloncukornak. ami nem feltétlenül előny, főleg, ha valaki egy jó kis islerre vágyik. A többi islerhez képest ez nem nagy élmény, pedig az esélye megvolt, csak nem élt vele.

„Jaj, aminek ilyen díszített teteje van, az általában olcsó ízű, és sajnos igazam is lett...” „Barackos, és zselés szaloncukor íze van.” „Nem tudom eldönteni milyen lekvár, mintha narancs lenne? A csoki jó, a lekvár jó, a tészta viszont száraz, és az egésznek műíze van.” „Műanyag.” „Ennek a teteje díszített, ami már nem az igazi. Aztán kiderül, hogy nagyjából tortabevonó az egész, és a lekvár is kevés benne.” „Ez most komolyan szaloncukor islerformába öntve?! A lekvárnak zselés szaloncukor íze van, azt sem szeretem."

Negyedik helyezett: Cziniel, 20,5 pont

A Cziniel egyáltalán nem olyan régi cukrászda, mint például az Auguszt, vagy a Szamos, viszont jól teljesített a megmérettetésen az islerük. Igaz, hogy a maximális 35-höz képest nem valami sok ez a 20,5, de a negyedik helyre így is elég volt, ez már a felsőház. Sárga lekvár, nosztalgikus élmények, és tejcsokoládé.

„Hú, jó sok és édes benne a lekvár, ki is folyt, mikor összenyomtam. Nem rossz egyébként, kicsit talán túl édes.” „Tipikus vidéki cukrászda íz, semmi extra.” „Baracklekváros, tejcsokis, nekem túl édes, és a csoki minősége sem a legjobb.” „Látványra jó, viszont kicsit száraz, jellegtelen.” „Ez csak éppen, hogy egy kicsit díszített, ezt még el tudom fogadni. kicsit száraz a tésztája, de a baracklekvár jó benne.” „Ennek a teteje tejcsokiból van, és olyan mint az óvodás isler. Nem ízlik.”

Harmadik helyezett: Auguszt, 24,5 pont

Klasszikus isler, klasszikus piros lekvárral, és még klasszikusabb csokoládéval a tetején. A lekvárból elviseltünk volna még egy keveset az islerbe, de így sem volt fojtón száraz. Aki inkább a tésztáért és a csokoládéért veszi az islert, ezt lájkolni fogja.

„Kicsit nekem zsíros érzetű.” „Piros lekvár van benne. Oké a linzertészta, oké a csoki, de valahogy az egész mégsem túl emlékezetes.” „Barackos, nekem kicsit bejglis mellékíze van.” „Egész jó.” „Kicsit sötét a tésztája valamiért, de egyébként nem rossz, viszont annyira nem is ájultam el tőle.” „Klasszikus isler, a tetején az igazi klasszikus bevonóval. Nem édes, jó is, de olyan megfoghatatlan az egész. Több lekvárt elbírna.”

Második helyezet: Vári Cukrászda, 27,5 pont

Fél ponttal az aranyérmes mögött lett második a Vári islere, ami jó, mert a bejgliteszten eléggé elcsúsztak, és ez elég elszomorító volt, tudván, hogy a város egyik leginkább kedvelt cukrászdájáról van szó. Az ő islerjükben sárga lekvár van, ami kísértetiesen hasonlít a gumicukor ízhez, de ez sok kollegának nem volt hátrány, a legtöbben szerették.

„Nagyon omlós, van benne bőségesen lekvár. Ha már bűnözünk, akkor legyen finom!” „Barackos és ISTENI, a csoki a keksz és a lekvár aránya.” „Vastag benne a lekvár, viszont furcsa az íze. Mintha besűrűsödött baracklé lenne.” „Nekem kicsit sok a lekvár” „Brr, vastag, ipari baracklekvárréteg, és fura a tészta, nem olyan omlós, mint egy linzer, inkább puha. A csoki nem bántó, de felejtős.” „Wow, ennek a lekvárnak konkrétan Haribo íze van, imádom. Nem édes, puha omlós a tészta és finom.”

A legjobb: Szamos isler, 28 pont

A Szamos islere mindent tud, amit mi islernek gondolunk: tökéletes csokoládébevonó, piros savanykás lekvár, rendes omlós (más megfogalmazásban: morzsálódós) linzertészta. Ha egy jó islerre vágyik, ilyet vegyen! 240 forintért simán megéri.

„Ez kevésbé folyós, mint a 2-es, viszont finomabb. Ez a kedvenc!” „Jó savanykás piros lekvár, nagyon finom, a legjobb lekvár az egész mezőnyben. Viszont a tészta kicsit száraz és morzsálódós, a csokinak pedig annak ellenére nincs íze, hogy vastag és roppanós. Azért összességében ez egy jó isler, a legjobb a mezőnyben.” „Lila színű lekvár: nagyon morzsolódik, pereg össze vissza, de a csokija finom.” „Roppanós a csokija, finom benne a lekvár, amiből nincs benne sok, de nagyon intenzív az íze. Ez baromi jó.” „Látványra és ízre is száraz.” „Ropog a tetején a csoki, és savanyú piros lekvár van benne, ami elképesztően finom. Kicsit mákos mellékíze van, de ettől csak még jobb."

Kakukktojás: Vári Cukrászda teljes kiőrlésű isler, 19,5 pont

Azért az sok mindent elmond a két utolsó helyezettről, hogy még a kakukktojásként becsempészett teljes kiőrléses termék is rájuk vert, nem is kicsit. Az isler tésztája nyilván nem a megszokott ízt hozza, de a csokoládé amivel bevonták, minden fura ízért kárpótol. Nagyon megosztotta a kóstolókat, de akik szerették, azok nagyon szerették, egyszer mindenképpen érdemes megkóstolni, ha a nem nagyon édes süteményekre bukik.

„Hát ennek sajnos semmi íze nincs.” „Barackos, nem finom, mintha bio vagy egészséges isler lenne.” „Ez nagyon érdekes, és nekem iszonyúan bejön, de biztos nagyon megosztó lesz. Sokkal kevésbé édes, mint a mezőny, viszont kicsit fűszeres az íze. Amúgy baracklekváros.” „Vastag csokiréteg, kicsit jellegtelen.” „A csokija finom, különlegesebb mint a többi, az egyetlen bajom vele, hogy túlságosan dominál a csokiíz. Olyan mintha csokis kekszet ennék.” „Olyan finom rajta a csoki, hogy csak úgy magában is eleszegetném bármikor, a tészta felejthető, kicsit fű-érzete van, de a csoki mindenért kárpótol. Ja, és nem édes”

Isler	Ár (forint)	Pont
Szamos isler	240	28
Vári Cukrászda	290	27,5
Auguszt	400	24,5
Cziniel	240	20,5
Jégbüfé	220	13
Vanilin	210	12
Kakukktojás: Vári Cukrászda teljes kiőrlésű, nyírfacukros isler	410	19,5