Az islert mindenki ismeri, a legtöbb cukrászdában (de még a szuperekben és hiperekben is) kapható. És van, aki szereti, van, aki utálja. Kétféle töltelékkel kapható, piros és narancssárga. Igen, direkt nem nevezem meg a lekvár ízét, mert az többnyire annyira felismerhetetlen, hogy fölösleges is lenne. Egyébként ön is a lekvár színe alapján dönti el, hogy megveszi-e az islert vagy sem?! Ezután ne tegye, ugyanis a sztereotípia, hogy a piros lekvár az hitlerszalonna már nem állja meg a helyét, ugyanis az első helyezett islerben is piros lekvár van, ami savanykás és inkább folyós, mint kocsonyásan szilárd lenne.
Nem vagyok benne biztos, hogy emlékeznek-e rá, de Magyarországon (vagy legalábbis Budapesten) 25 évvel ezelőtt, nem csak csokoládé bevonatos islert lehetett kapni, de volt tejeskávészínű cukormázas is.
„Az islernek régebben két változata volt: az, amelyik ma ismert, és a cukormáz bevonatú. Ez utóbbinak a tetejét és oldalát csokoládé helyett karamellizált(?) cukorral vonták be, ezért az édesszájúak jobban kedvelték. Ez a máz drappos, középbarnás volt, és kísértetiesen hasonlított ahhoz, ami a francia krémes tetején díszeleg. Szóval lehet, hogy nem is tiszta cukormáz volt, de valami nagyon hasonló.” - emlékeztünk vissza apukámmal. Igen, neki nagy kedvence volt ez a gejl izé.
Érdekes lenne megtudni, hogy miért ment ki a divatból. A profibban baracklekvár vagy egyéb, pl, eper-, esetleg más lekvár volt töltelékként, a gagyiban puhább változatú hitlerszalonna. „Úgy emlékszem, a Gerbeaud-ban (Vörösmarty tér) lehetett kapni régen és talán a Daubnerben is.” Ez azért is érdekes, mert szerettük volna a Gerbeaud és Daubner islereit is bevonni a tesztbe, de egyik cukrászdában sem lehet kapni islert. Egyszerűen NINCS. Tudta ezt?!
Emlékszik még a cukormázas islerre?
És ha még valamin szeretne csodálkozni, azt is eláruljuk, hogy az isler nem monarchia korabeli, és nem is magyar találmány. Vagy legalábbis az eredeti, amit egy Bad Ischl-ben lévő cukrászdában (Zauner) kreált meg először Richard Kurth az 1950-es években. Eredetileg két verziója volt, egy linzertésztás csokis töltelékkel, csokibevonattal (illetve egyes források szerint kakaós fondattal - újabb utalás a cukormázszerű vonalra), és egy keksztésztás valamilyen savanyú lekvárral és mokkabevonattal.
Amit tehát mi "igazi" islernek gondolunk - linzertészta, savanykás lekvár, csokibevonat -, az valójában a kettő keveréke.
A kóstolón szereplő islereket tudományos alapon nem vizsgáltuk, lekvár, állag, íz, csokoládé alapján viszont igen. A maximálisan elérhető pontszám a 35 volt, a 30-as ponthatárt egyik terméknek sem sikerült megugrania. Mondjuk ez nem jelenti azt, hogy az első helyezett csak ímmel-ámmal ehető, mert igenis nagyon pazar kis isler. A cukrászdák ahonnan kóstoltunk, ábécé sorrendben: Auguszt, Cziniel, Jégbüfé, Szamos, Vanilin, Vári.
A mezőny élesen két részre szakadt, a felsőházhoz tartozók között döntsön egyéni izlése szerint, a kollegák között is kiderült, van, aki kifejezetten a nagyonédesre bukik, más inkább a kiegyensúlyozottabb ízeket preferálja. Az alsóház viszont egyöntetűen megbukott, azokat kerülje el.
Ön szerint hol a legjobb az isler?
Hatodik helyezett: Vanilin, 12 pont
Ötödik helyezett: Jégbüfé, 13 pont
Nagyon érdekes, többünknek is feltűnt, hogy a lekvárnak olyan íze van, mint a zselés szaloncukornak. ami nem feltétlenül előny, főleg, ha valaki egy jó kis islerre vágyik. A többi islerhez képest ez nem nagy élmény, pedig az esélye megvolt, csak nem élt vele.
Negyedik helyezett: Cziniel, 20,5 pont
A Cziniel egyáltalán nem olyan régi cukrászda, mint például az Auguszt, vagy a Szamos, viszont jól teljesített a megmérettetésen az islerük. Igaz, hogy a maximális 35-höz képest nem valami sok ez a 20,5, de a negyedik helyre így is elég volt, ez már a felsőház. Sárga lekvár, nosztalgikus élmények, és tejcsokoládé.
Harmadik helyezett: Auguszt, 24,5 pont
Klasszikus isler, klasszikus piros lekvárral, és még klasszikusabb csokoládéval a tetején. A lekvárból elviseltünk volna még egy keveset az islerbe, de így sem volt fojtón száraz. Aki inkább a tésztáért és a csokoládéért veszi az islert, ezt lájkolni fogja.
Második helyezet: Vári Cukrászda, 27,5 pont
Fél ponttal az aranyérmes mögött lett második a Vári islere, ami jó, mert a bejgliteszten eléggé elcsúsztak, és ez elég elszomorító volt, tudván, hogy a város egyik leginkább kedvelt cukrászdájáról van szó. Az ő islerjükben sárga lekvár van, ami kísértetiesen hasonlít a gumicukor ízhez, de ez sok kollegának nem volt hátrány, a legtöbben szerették.
A legjobb: Szamos isler, 28 pont
A Szamos islere mindent tud, amit mi islernek gondolunk: tökéletes csokoládébevonó, piros savanykás lekvár, rendes omlós (más megfogalmazásban: morzsálódós) linzertészta. Ha egy jó islerre vágyik, ilyet vegyen! 240 forintért simán megéri.
Kakukktojás: Vári Cukrászda teljes kiőrlésű isler, 19,5 pont
Azért az sok mindent elmond a két utolsó helyezettről, hogy még a kakukktojásként becsempészett teljes kiőrléses termék is rájuk vert, nem is kicsit. Az isler tésztája nyilván nem a megszokott ízt hozza, de a csokoládé amivel bevonták, minden fura ízért kárpótol. Nagyon megosztotta a kóstolókat, de akik szerették, azok nagyon szerették, egyszer mindenképpen érdemes megkóstolni, ha a nem nagyon édes süteményekre bukik.
Isler | Ár (forint) | Pont |
Szamos isler | 240 | 28 |
Vári Cukrászda | 290 | 27,5 |
Auguszt | 400 | 24,5 |
Cziniel | 240 | 20,5 |
Jégbüfé | 220 | 13 |
Vanilin | 210 | 12 |
Kakukktojás: Vári Cukrászda teljes kiőrlésű, nyírfacukros isler | 410 | 19,5 |