Minden, amit nem tudott a hidzsábról

Olvasási idő kb. 3 perc

Vallási, politikai és társadalmi vonatkoztatása mellett praktikus kiegészítőként is szolgál a muszlim nők öltözködésében.

A muszlim nők kritikus szereplői nem csak az Iszlám vallás, hanem a Közel-Keleten zajló, egyre aggasztóbb változásoknak is. Pont ezért nincsenek könnyű helyzetben: egyéniségek helyett inkább szimbólumokká váltak, ami legfőképpen fejkendőjük, vagyis a hijab globális megítélésének köszönhető. Bár mi itt nyugaton sokkal inkább helyezzük előtérbe az egyén identitását a kollektívhez képest, valahogy amikor a hidzsábra terelődik a téma, mégis olyan jelzőkkel dobálózunk, mint ‘tradicionális’, ‘konzervatív’, ‘engedelmes’, vagy éppen ‘elnyomott’. Hajlamosak vagyunk olyan messzemenő következtetéseket levonni egy fejkendős nő láttán, hogy az biztosan az iszlám szigorú tanításai szerint éli az életét. Az előző állítás persze hatalmas csúsztatás, viszont ahhoz, hogy megértse, miért is van mindebben kiemelkedő szerepe a hidzsábnak, először legfontosabb vonatkoztatásaival kell tisztában lennie – áll a TED oldalán.

Első blikkre sokan elnyomásra és alávetettségre asszociálnak, a hijab-viseléséből mégis azonnali vallásos következtetéseket vonnak le a Közel-Keleten: a fejkendő viselése ugyanis annyit tesz, hogy nem kételkedsz a hitedben. Bár a legtöbb mélyen vallásos muszlim nő nem tudja nélküle elképzelni az életét és mindennapi kötelességnek érzi viselését, a sztereotípia nem mindenkire igaz.

A kendő, mint politikai eszköz

Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt azoknak a nőknek a száma, akik akár családjuk haragját kivívva döntöttek úgy, hogy beépítik mindennapjaikba a fejkendőt. A döntés mögött legtöbbször valamilyen politikai vélemény vagy saját identitásuk kifejezése áll, vagyis, hogy a sál viselésével büszkén vállalják, hogy muszlimok.

A kendő társadalmi szerepvállalása

Néha viszont az is előfordulhat, hogy az elköteleződés mögött társadalmi motiváció áll: gimnazista és egyetemista barátnőknél nem ritka, hogy barátságuk kifejezésére ugyanolyan színű sálat hordanak, ami nem sokban különbözik attól az Amerikai tinifilmekből is gyakran feltűnő, jól bevett szokástól, hogy a csapatkohéziót erősítve a focicsapat tagjai vagy a pomponlányok ugyanolyan szerelésben járnak. A Mipsterz, vagyis a muszlim hipszterek Facebook-oldalán több érdekes szettet is talál.

A kendő, mint a szabadság jelképe

Nem csak politikai és társadalmi hovatartozást, hanem a mobilitás szabadságát is jelképezheti a fejkendő viselése: a legtöbb szülő ugyanis sokkal engedékenyebb, ha lányuk hidzsábot hord, mivel úgy vélik, mélyen vallásos. Sok nő viszont szexualitásának palástolása miatt hordja: igen, sok hidzsábot viselő nő párkapcsolatban él, vagy csak szimplán aktív szexuális életet.

A kendő, mint a biztonság garanciája

A fejkendőt többször biztonsági szempontból használják: a fej jelentős részét betakarva sokkal könnyebb elvegyülni a tömegben, így az illető kevésbé hívja fel magára a figyelmet. Az olyan országokban például, mint Irak, az utóbbi évtizedben jelentősen megnövekedett a fejkendőt viselő nők száma, hiszen úgy érzik, így tudnak a lehető leghatásosabban eltűnni.

A fejkendő, mint praktikus kiegészítő

A korábbi opcióktól függetlenül sok nő a kulturális szokások miatt dönt a hijab viselése mellett. A sivatagi országokban például nemtől függetlenül mindenki kendőt visel, hiszen a forróság és az égető nap sugarai ellen másképp nem igen lehet védekezni. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, akkor a hidzsáb tulajdonképpen szinkronba hozza a környezeti igényeket a kulturális tradíciókkal. 

De mi van azokkal a muszlim nőkkel, akik egyáltalán nem hordanak fejkendőt? Az általános tendencia azt mutatja, hogy társadalmi előítélet és kiközösítés is járhat azért, ha megtagadják a viselését, holott a kendő viselését elutasító muszlim nők jogait tiszteleben kellene tartani, mint azokét, akik hordják. A hidzsáb viselésének ugyanis nem sok köze van a női identitás kialakulásában, illetve a személy vallásosságával. Ettől függetlenül sajnos gyakori, hogy a muszlim nőkről alkotott sztereotípiákat különböző politikai ideológiákkal mossák össze, amiből aztán csak még nagyobb zűrzavar keletkezik. Hogy létezik-e ideális alternatíva? Igen, ha politikai elköteleződéstől mentesen tudnánk hangot adni a véleményünknek. Így talán létrejöhetne egy olyan megoldás, melyben a modernizmus és az iszlám békésen és tiszteletteljesen tudnának együtt létezni.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

lady glava
lady glava
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.