Évek óta megosztja a divat- és az üzleti világot a valódi szőrért és a műszőrméért folytatott harc. Tavaly úgy tűnt, hogy a divatházaknak köszönhetően a következő években kamubőrre és műszőrre váltjuk majd le a bőr és szőr szereléseinket, így ennek tudatában igencsak meglepte a közvéleményt, mikor a fizetőképes piac nyomására a legmeghatározóbb divatházak mégiscsak valódi szőrből készült luxuscuccokat küldtek a kifutóra. Idén azonban úgy tűnik, hogy fordult a kocka, a dailymail.co.uk legutóbb ugyanis arról számolt be, hogy a műszőrme talán még az igazinál is károsabb a bolygónk szempontjából, amit az ügyben felszólaló szakértők is alátámasztottak azzal a kijelentésükkel, miszerint a kamuszőr közel sem olyan etikus, mint azt gondolnánk. De milyen hatással van valójában a műszőr a környezetre?
A szemkápráztató árnyalatokban és ellenállhatatlanul puha anyagokból készült műszőrmék az elmúlt években elárasztották a piacot. A versenybe még olyan középkategóriás áruházak is beszálltak, mint a Bon Marché vagy a Marks and Spencer, ahol töménytelen mennyiségű műszőr stóla, sapka, kabát és ágytakaró állt a polcokon a szezonban. A könnyen befolyásolható vásárlók pedig ráharaptak a csalira. Bár ebben valószínűleg nagy szerepe volt Kate Moss-nak vagy Victoria Beckhamnek is, akiket többször is lencsevégre kaptak hasonló cuccokban az elmúlt időszakban.
A jelenségről azonban a vélemények megoszlanak, vannak, akik szerint csak a celebnők akarták jobb színben feltüntetni magukat azzal, hogy az etikusabb műszőr mellett teszik le a voksukat, amiben semmi meglepő nincsen, hiszen az eredeti szőrmében flangáló hírességeket egyre keményebb módszerekkel vették üldözőbe az állatvédő aktivisták, érthető, hogy senki nem akar manapság efféle ügyekbe keveredni egy bunda miatt.
Ugyanakkor a szőrmeipar is visszatérne már a piacra, ezért egy érdekes utalást ejtett el arról, hogy a műszőrme valójában sokkal kevésbé etikus, mint a valódi szőrme. A meglepő kampánytrükk jól láthatóan működik, a statisztikák szerint a valódi szőrme piaca újra virágzik. Ahhoz,hogy a vitatott kérdést megértsük, vissza kell mennünk az időben 1994-ig, mikor is a legismertebb szupermodellek a földön ülve, pucéran hirdették a nagyvilágnak, hogy „Inkább járj meztelenül, mint bundában!”. A Peta akkori kampánya valóban célba talált, a nerc-, a róka- és a csincsillabundák eladása zuhanórepülésbe kezdett.
Az akkori reklámban látható öt szupermodell közül azonban csak egy, Christy Turlington tartotta be a szavát, a többiek, mint például Naomi Campbell, például egy 120.000 fontot (46.8 millió forint) érő bundával parádézott 2009-ben, Cindy Crawford pedig 2004-ben bukott le prémben. De az olyan hírességek is előszeretettel nyúltak a luxusanyaghoz az elmúlt években, mint Gwyneth Paltrow, a Middleton nővérek, Beyoncé, Cara Delevingne vagy Rosie Huntington-Whiteley. Ennek tudatában nem csoda, hogy a brit Fur Trade Association (BFTA) állítása szerint a valódi szőrme eladások globálisan 58 százalékkal nőttek a kilencvenes évek vége óta.
Sőt, az elmúlt pár szezonban több mint 500 tervező, köztük Diane von Fürstenberg, Yves Saint Laurent és Roberto Cavalli is valódi szőrmét használt kollekciójához. A szűcsök állítása szerint az idei divathéten bemutatott bundák közel háromnegyede valódi szőrméből készült. „Nem kérdés, hogy ez egyre divatosabb. Még sosem láttam ennyit szőrt a luxus üzletekben. Kamu vagy valódi, mindent beborít a szőr, legyen az egy ruha vagy egy egyszerű kulcstartó” – mondja a népszerű stylist, Mark Heyes. De hát akkor mi a csuda történt, hogy pár hónap alatt ilyen radikálisan meggondolta magát a divatipar?
A kamu és a valódi prém lobbi továbbra is erős, pedig az Egyesült Királyságban a prémtenyésztés tilalmáról hozott törvények miatt már 2003 óta nincsenek szőrmefarmok. A BFTA vezérigazgatója, Mike Moser úgy látja, hogy az új generációs divatipar szerint sokkal nagyobb probléma az éghajlatváltozás, aminek köszönhetően a műszőrme termelés környezetre gyakorolt hatása sem túl kedvező. „Nincs kétség afelől, hogy a műszőrme környezetre gyakorolt hatása sokkal rosszabb, mint a szőrme-gazdálkodás” – mondja Moser, aki szerint tagadhatatlan, hogy a műszőrme olyan nem megújuló kőolaj-alapú termékekből készül, mint például a nylon, az akril vagy a poliészter és a hő és vegyi kezelésekről még nem is beszéltünk.
Az International Fur Trade Federation szerint ezek az ipari folyamatok háromszor annyi nem megújuló energiaforrást emésztenek fel, mint amennyit a valódi prémek igényelnek. A divat-tudatos vásárlók gyakran már a szezon után kidobják műszőrme ruháikat, amik közül rengeteg a kukákban végzi, ugyanúgy, mint a kőolaj-alapú műanyag zacskók, amik lebomlása akár ezer évbe is beletelhet. Ezzel szemben a valódi szőrme biológiailag lebomló, komposztálható anyag, ami természetes úton legalább egy év alatt lebomlik.
Ráadásul a műszőrme mosása is károsítja a környezetet. Az Environmental Science & Technology 2011-es folyóiratában megjelent cikke szerint minden gépi mosás után 1900 darab apró műanyag részecske kerül a folyókba, tavakba, majd végül a tengerbe. A cikk írója szerint ugyanis ezek a részecskék megölik a tenger élővilágát és megzavarják a táplálékláncot. A valódi szőrme mellett lobbizók egyébként több etikátlan munkafolyamatra is rámutattak a műszőrme gyártókkal kapcsolatban az elmúlt időszakban. Az már széles körben ismert, hogy a fast-fashion márkák gyakran a harmadik világban gyártatják le kollekcióikat, ahol a hitvány bérek mellett még megfelelő munkakörülményeket sem teremtenek alkalmazottaiknak. Az International Fur Trade Federation állítása szerinta műszőrme gyártósoron dolgozóknak, a gyártás során kibocsátott rákkeltő anyagok miatt kétszer olyan rossz az egészségi állapota, mint a többi munkásnak.
„A fast fashion támogatja a külföldi olajtól való függőséget és megnehezíti a gyermekmunkával járó munkaügyi problémák felszámolását a harmadik világban. Tehát szerintem nem kellene ilyet vennünk az igazi helyett" – mondja az American Fur Commission szóvivője, Michael Whelan. „Nem vagyok a szőrme mellett, de mivel már jártas vagyok a témában, így ellene sem vagyok. A hiúságból állatot ölni nem helyes, de vannak az iparágban olyanok is, akik jól bánnak az állatokkal, így nekik köszönhetően nem egy legyilkolt állatból készül a kabátunk, hanem egy egészséges állat szőréből. Az állatokkal a húsiparban is kegyetlenül bánnak, mégsem dob senki piros festéket a steak-evőkre” – fejti ki véleményét a jelmeztervezőként dolgozó, vegetáriánus Minna Attala.
A szőrmék közel húsz százaléka azonban nem a farmokról, hanem a vadonból kerül ki, és éppen az ilyen esetek miatt van annyi szőrme ellenes harcos az utcákon. Pedig van, ahol az őshonos ökoszisztémák illetve az állatállomány egyensúlya miatt külön engedélyezik az állatok vadászását, ilyen hely például Új-Zéland is, ahol paihamura lehet vadászni. A nem őshonos szőrős állat ugyanis károkat okoz az őshonos fajokkal szemben. Eközben az olyan divatházak, mint a Gucci Group továbbra is a nem toxikus, hagyományos módszerrel készíti szőrme termékeit, nem véletlenül kerül egy Gucci stóla 1500 fontba (583.500 forint).
A BFTA azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy kizárólag olyan termékeket vegyenek, amelyre rákerült az „Origin Assurance” feliratú címke, ami garancia arra, hogy a termék olyan országból érkezett, ahol betartják a jóléti előírásokat és a prémelőállítással kapcsolatos irányadó szabályok is hatályban vannak. Ezt a rendszert 2007-ben indította el a szervezet. Várhatóan nem lesz könnyű meggyőzni a PETA brit igazgatóját, Mimi Bekhechit arról, hogy van, ami még a valódi szőrménél is iszonyatosabb.
Bekhechi szerint ugyanis rengeteg környezetbarát lehetőség áll rendelkezésre a műszőrme legyártásához. A szervezet vezetője azt is állítja, hogy biológiailag nem lebomló az a rákkeltő koktél (ammónia, króm és formaldehid), amit gyakran a valódi szőrme előkészítésére használnak. Tehát úgy tűnik, hogy a prémek körüli vita továbbra is izgalomban tartja a közvéleményt, a környezetvédőket, az állatvédőket és az ipart egyaránt. Várhatóan a kabát szezonnal majd kicsit alábbhagy a balhé, de jól láthatóan még korán sincs itt lezárva az ügy.
