A dédmamám az omlós tésztákat mindig zsírral készítette, ahogy a már korábban mutatott mágnás diós piténél is kiderült. A klasszikus lekváros linzerhez szintén így készítette az omlós tésztát, ami így igazán puha, omlós-porhanyós lesz, és nem utolsósorban a gyerekkor ízét idézi fel. Ha eddig nem tették, egyszer érdemes kipróbálni, mennyire más állaga lesz így, mintha vajjal helyettesítenék, a margarinról nem is beszélve. Nézzük a jó oldalát: a zsír laktózmentes, mondhatni paleo alapanyag.
A inzerkarika bármilyen savanykás lekvárral isteni lesz, lehet az ribizli, sárgabarack, málna, szilva és így tovább.
Hozzávalók kb. 30 darabhoz:
200 g liszt
70 g zsír
60 g porcukor
egy rúd vanília magjai
1 kk. sütőpor
2 tojássárgája
kb. 1 púpos ek. tejföl
kb. 100 g savanykás lekvár ízlés szerint (nálam fűszeres szilvalekvár és eper-rebarbara lekvár)
1. Az omlós tésztához a lisztet, a lisztet, sütőport, a porcukrot, a vanília magjait és a zsírt összemorzsoljuk. Hozzágyúrjuk a tojássárgákat, majd annyi tejfölt, hogy a tészta szépen összeálljon.
2. A tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, és köröket szaggatunk ki belőle. Minden második kör közepét kilyukasztjuk tetszőleges mintával.
3. A kiszaggatott linzertésztát sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, majd 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 7-8 perc alatt megsütjük. Amikor a széle épphogy barnulni kezd, akkor már jó a linzer.
4. A linzereket hagyjuk kihűlni, majd tetszőleges lekvárral összeragasztjuk. Légmentesen záró dobozban sokáig friss marad.
Ha a diós tetejű változatot szeretik, akkor sütés előtt kenjék le a lyukas darabokat tojással, és szórják meg apróra vágott dióval.