Egyre többen kérdőjelezik meg a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő outletek etikusságát. Legutóbb a Buzzfeed szerzője, Sapna Maheshwari adott hangot ellenérzéseinek az outletekkel kapcsolatban, akinek cikke végigsöpört a külföldi sajtón. A lapok problémája alapvetően abból fakadt, hogy az efféle, személytelen külvárosi diszkontokba száműzött kollekciók nagy részének az ára és a minősége is átverés, ugyanis az outlet-ruhák egy részét sose árulták teljes áron a belvárosi üzletekben, hanem kifejezetten az outletbe készültek. Ez tulajdonképp nettó lehúzás, márpedig azt senki nem szereti, ha átvágják.
Létezik külön outlet-kollekció
A 90-es évek óta (elvileg) köztudott Amerikában, hogy a J.Crew illetve a Gap az alacsonyabb minőségű ruháit kifejezetten az outletekbe gyártja, ahol különböző, ilyen-olyan címkékkel ellátva még simán lecsapnak rájuk a márkafüggők. De ez tényleg csak elvileg köztudott, az outlet-balhé ugyanis most pont a J. Crew miatt tört ki: az újságírók minőségbeli különbségeket fedeztek fel a J. Crew és a J. Crew Factory által kínált ruhák között. A ruhák hasonlóak, de mások az anyagok, a szabások, időnként a mintákkal is baj van, az outlet ruháin mégis ott díszeleg a cetli az állítólagos eredeti árral – kis utánatúrással azonban kiderül, hogy adott ruhát soha nem tették ki a polcra a márkaboltokban.
"Elégedetlen vagyok a J. Crew outlet cuccaival. Az outlet pólók nagyon hasonlítanak a bolti, tökéletes szabású pólókra, de hamar elvesztik formájukat és kinyúlnak. Múlt hétvégén akartam venni egy fekete shortot, de nem tudtam a térdem fölé húzni a nadrágot, olyan kicsi volt, pedig a méret, amit próbáltam, eggyel nagyobb volt, mint amit a normál üzletben szoktam próbálni. Nem a méret volt hibás, hanem a szabás" – panaszolja például egy csalódott vásárló a márka J. Crew Aficionada című blogján.
Eddig az amerikai vásárló abba az álomba ringathatta magát, hogy ha egy designer csizmára vagy egy elérhetetlennek tűnő Marc Jacobs farmerre vágyik, az outletben akár ötven százalékkal olcsóbban is megkaphatja azt, amit a márkaboltban nem tud megfizetni – azonban esélyes, hogy az outletben olyat kap, amit sose próbáltak meg "teljes áron" értékesíteni.
Attól az még márkás termék, csak épp eleve az outlet kedvéért készült, és talán kicsit rosszabbul van összerakva, mint a drágább dizájnertermékek. Maheshwari állítása szerint például a True Religion és az Alice + Olivia márkákat forgalmazó Saks' Off 5th – azaz a márka outlete – tavaly 10 százalékát vállalta be a Saks kifutó készletének, 25 százalékát saját márkás termékekkel töltötte fel, míg a maradékot kifejezetten outletbe gyártott, márkás ruhákkal pakolta tele.
Félrevezető árak
Az árcédulákon a gyártó által javasolt kiskereskedelmi ár szerepel náluk, ami csak javaslat és nem jelenti azt, hogy valaha ez volt a ruhák tényleges ára, ugyanis feltételezhetően ezek a ruhák sosem jártak a márkaboltban, hanem a gyárból közvetlenül az outletekben landoltak. Az Off 5th mellett olyan óriási diszkontok, mint a T.J. Maxx illetve a Nordstrom Rack is ilyen módon címkézik fel és árazzák be ruháit. Az amerikai Bebe márka az outlet készlet 65%-át, az American Eagle 75%-át, a Coach 85%-át eleve az outletbe gyártatta.
Félrevezetik a fogyasztót
Ez tulajdonképp a fogyasztó átverésének minősül: az ember nem tudja, mi a valóban leárazott termék és mi az, amin csak áthúztak egy képzeletbeli árat, majd ráírták azt az összeget, amit kapni szeretnének érte. Azért vannak ellenpéldák is: például a jógaruháiról híres Lululemon csak olyan ruhákat visz az outletbe, ami a boltokban nem kelt el és az Abercrombie is csak nemrég kezdett el kifejezetten outletbe gyártatni. Személyes tapasztalatunk, hogy a Premier Outlet Mangójában például ugyanazok a ruhák vannak, amiket az üzletben láttunk az előző szezonban, de az is igaz, hogy a Nike-ban olyan futócipőt vásároltunk, amivel sose találkoztunk a hazai márka- és futóboltokban – de persze mi sem tudhatjuk fejből az összes bolt teljes kínálatát.
Szerintem az outletek...
Amerikában már foglalkozik a kérdéssel a fogyasztóvédelem (Federal Trade Commission), ugyanis "feltehetően félrevezetően járnak el az outlet üzletek", mivel "nem teszik lehetővé, hogy a fogyasztó megtudja, melyik termékek készültek kifejezetten az outletek kedvéért". Az árazás félrevezető, ahogy a "factory outlet" (gyári termékeket kiárusító outlet) és az "outlet store" (outlet üzlet) megnevezések használata sem teljesen tisztázott.
A piac átrendeződése várható egyébként az online outletek elterjedésével: akkor már könnyebb lesz összevetni az outlet termékeket az üzletben kapható ruhákkal, ahogy a J. Crew esetében tette a Daily Mail. Az outletnyitás egyébként nagyon nagy üzlet, ahogy a newsobserver.com írja: ide ugyanis nem nézelődni jönnek az emberek, mint a plázákba, hanem kifejezetten vásárolni. Amerikában 8 év alatt 39 új outlet-falu nyílt, a márkák tolonganak az üzlethelyiségekért.
Fogyasztóvédelem ide vagy oda, a legbiztosabb védekezés az átverés ellen, ha tényleg csak azt vesszük meg, amire szükségünk van, olyan áron, amit reálisnak tartunk a termékért: engem például nem érdekel, hogy a Nike futócipő, amit 15 ezer forintért vettem, megjárta-e valaha a márkaboltot, vagy került-e valaha 20 ezer forintba, mert nagyon kényelmes, jól néz ki, és még olcsónak is számít a kategóriában.
