Új sorozatunkban a divatszféra olyan arcait szeretnénk bemutatni, akiket gyakran a szakma háttérembereiként emlegetnek, pedig az ő munkájuk és látásmódjuk nélkül nehéz lenne elképzelni a mindig mozgásban lévő divatvilágot.
Ezúttal az új fotós generációhoz tartozó, leginkább divatfotókat és portrékat készítő tehetséget, a mindössze 22 éves Barna Bálintot ismerhetik meg, aki egyéni hangvételű helyszín- és ruhaválasztásaival, illetve különös modelljeivel hamar felhívta magára a hazai és a külföldi szakma figyelmét. A MOME fotográfia szakos hallgatóját eddigi sikereiről és jövőbeni terveiről kérdeztük, a fiatal tehetség munkáit pedig megtekintheti a galériában!
Mikor, vagy minek hatására döntötted el, hogy fotózással szeretnél foglalkozni? Nem akartak otthon lebeszélni?
A szüleim jogi pályára szántak, egy hirtelen ötlet volt a MOME és a fotózás, hiszen az csak hobbiszinten volt jelen az életemben. Ennek ellenére soha nem akartak lebeszélni, a családom mindenben támogatott, ezért nagyon hálás vagyok nekik.
Van olyan hazai vagy külföldi szakmabeli, aki olyan nagy hatással volt rád, hogy a példaképednek tartod?
Sok példaképen van, főleg fotósok. Nagyon szeretem Ben Toms és Johan Sandberg munkáit. Sok nevet sorolhatnék, de most őket emelném ki. Tóth Ali is nagyon sok tanáccsal látott el, amikor 1,5 éve megmutattam neki az akkori portfóliómat, bár azóta nagyon sok minden változott, ami a képeimet illeti. Londonban asszisztáltam Brett Lloyd-nak, akit szintén nagyra becsülök, sokat tanultam tőle, bár csak rövid ideig dolgoztam mellette, mert akkoriban főleg New York-ban dolgozott.
Mit tartasz az eddigi legfontosabb sikerednek?
Itthon fotóztam az ELLE Man-be, erre nagyon büszke vagyok, illetve Londonban nagyon sok magazinban megjelentek a képeim, ezek közül talán az I LOVE FAKE az egyik legnagyobb. A Models.com-nak is fotóztam egy anyagot, aminek szintén nagyon örültem mert borzasztó nehéz bekerülni. Októberben pedig egy brit márkának fotóztam a kampányát egy svéd modellel.
Milyen arányban keresnek meg ajánlatokkal itthon, illetve külföldön?
Már főleg Londonban fotózok, most épp egy japán online store-nak készítek e-commercial anyagokat minden hónapban, így elég sokat ingázok. Nagyon örültem, hogy idén Konsánszky Dóra újra megkért, hogy fotózzam a SS14-es kollekciójának a lookbook képeit. Azonban úgy érzem, hogy az a „stílus”, amit most magaménak érzek, itthon kevésbé elfogadott, vagy még nem elfogadott. Kint sokkal több magazin van, akár printelt akár online, és már léteznek olyan online platformok is, amelyek ugyanolyan színvonalúak, mint egy nyomtatott magazin.
Figyelemmel kíséred a többi fotós pályafutását?
Igen abszolút. Itthon is, de főleg külföldön. Nagyon sok tehetséges fiatal van. Talán az a legnehezebb, hogy ki tud valami újat nyújtani. Londonban azt tapasztaltam, hogy nagyon szeretik, ha egy fotós megbízható és elképesztően magas színvonalon dolgozik rövid idő alatt. Viszonylag hamar lehet jó munkákat kapni, de nagyon gyorsan ki is lehet esni a körből.
Általában honnan meríted az ihletet a munkáidhoz? Van olyan, ami leginkább inspirál?
Jelenleg London inspirál. A világon kevés olyan hely van, ahol ennyi külső hatás érheti az embert. Emberek is inspirálnak, a munkájuk, a megjelenésük, a profizmusuk. Bevallom őszintén, magazinokból már nem igazán tudok inspirálódni.
Mik a jövőbeni terveid?
Szeretnék 2-3 éven belül bekerülni egy londoni fotóügynökséghez. Jelenleg „várólistán” vagyok egy londoni ügynökségnél, mint fiatal fotós. Körülbelül úgy működik, mint a modellügynökségeknél a "new face". Nagyon-nagyon nehéz bekerülni egy ilyen ügynökséghez, folyamatosan frissítenem kell a portfóliómat és sajnos mivel itthon vagyok, ez nagyon nehéz a ruhák miatt. Aki eddig azt hitte, hogy egy fotós portfóliójában csak a képeket nézik, az téved. Ugyanúgy megkérdezik, milyen márkákkal fotóztam, mint egy stylist portfóliójában.
Mivel töltöd a szabadidődet a legszívesebben?
Most a szabadidőmben főleg olyan egyéni projecteket szeretnék megvalósítani, amik kevésbé kötődnek a divathoz. Úgy érzem, ezáltal is sokat tanulhatok.
