Ezért kerül félmillióba a Gucci bambusztáskája

Olvasási idő kb. 3 perc

A luxuspiacot elnézve messze nem ez a legdrágább táska, de sokaknak még így is sokkoló az ára. Megpróbáljuk megfejteni, hogy miért is kerül ennyibe.

Számos dolog megosztja az embereket, a legnagyobb konfliktusokat talán a dizájner ruházati termékek és kiegészítők generálják. Az emberek hozzászoktak, hogy új autókat milliós nagyságrend alatt nem ússzák meg, viszont a táskákon lógó félmilliós árcédulát sokan nem tudják feldolgozni - és ez még nem is a legdrágább a kínálatból.

2000 dollár a felső tízezernek aprópénz, a középosztálynak és leginkább a szegényeknek hatalmas összeg. A múltkori posztunk után, miszerint a világ legdrágább felsője tizenkilenc évnyi minimálbér összegével ér fel, most nem bocsátkozunk számításokba, de mindenki könnyen összeadhatja, hogy hány hónapig kéne félretennie a teljes fizetését, ha most a Gucci – árát tekintve nem is a sokkoló kategóriába tartozó – bambuszos táskájára vágyik. Megmutatjuk, hogy miért kerül ennyibe!

Az idén pont 90 éves olasz divatház mögött több évtizednyi tapasztalat áll, emiatt lehetünk biztosak abban, hogy a lehető legjobb minőségű alapanyagokból, különleges és figyelmes munkával precíz végeredményt produkálnak, legyen szó egy selyemből készült estélyiről vagy egy krokodilbőrből készült kiegészítőről. A márka kínálatából az egyik legérdekesebb darab a bambuszból készült fogantyúval ellátott táska, ami az 1940-es éveket idézi és aminek borsos árát (közel félmillió forint) megindokolandó videó a készült a születéséről. Azt tudjuk, hogy a luxustermékek magas árának gyakran az az oka, hogy még így is van rájuk kereslet, a poszt végén azonban felsorolunk még néhány indokot, ami közrejátszhat.

Amikor a luxusüzletek polcain látjuk az eladásra kínált termékeket, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy milyen hosszú utat tettek meg, mire a boltba kerültek és milyen mértékű szakértelem szükséges az elkészítésükhöz. Ezt persze mi egyrészt üzleti titok miatt, másrészt földrajzi okok miatt nem láthatjuk, ezért is jó "Így készült" videókat böngészni a videómegosztó-portálokon, hiszen pár perc erejéig bennfentesnek érezhetjük magunkat, illetve tényleg fény derül arra, hogy milyen lépések mentén, hogyan készül el az adott termék. A PurseBlog egy érdekes cikket közölt a bambuszfogantyúk elkészítéséről, ennek a lépéseit soroljuk fel, lent pedig megtekintheti a párperces videót, amiben pár kocka erejéig - a táska fő vázának elkészítése mellett - annak feldolgozását is megtekintheti.

Tetszik önnek a Dívány Tejben-Vajban blogja?

Keressen bennünket a Facebookon, így nem marad le egy érdekes posztunkról sem!

  1. A legfontosabb lépés az, hogy megtalálják az ideális bambuszdarabokat. A Gucci kézművesei gondosan kiválasztják a hibátlan darabokat és ha ez megvan, akkor a következő lépés annak meghajlítása. Sejthető, hogy nem ez a legdrágább alapanyag (az ára meg sem közelíti a bőrét), így nem ez srófolja fel leginkább a termék végső árát.
  2. A szakember tűz fölé tartja a bambuszrudakat, megadva nekik ezzel a kívánt formát. Ahogy felhevülnek, egyre lágyabbak lesznek és így könnyebben hajlíthatóak. Ez néhány percet vesz igénybe.
  3. A hajlítás után jön a lakkozás: ez azért szükséges, hogy sokkal tartósabbak és fényesebbek legyenek a fogantyúk.
  4. A réteg felvitele után jön a pirítás szakasza: a szakember ezzel adja meg a tökéletes aranybarna árnyalatot az alkatrésznek. Nincs két egyforma fogantyú, mivel mindegyik kézzel készült, több évtizedes technika alapján.
  5. Az elkészült bambuszt kihűlés után ráillesztik a táskára és nem sokkal később meg is kezdi útját vagy az üzletekbe vagy közvetlenül a vásárlók házába.
Egyrészt tehát megfizetjük magát a dizájnt, a sokszor szélsőséges árú alapanyagokat és a márkanevet, ami végül a táskára kerül és a mögötte meghúzódó szakértelmet. A divat is művészet, ha egy festmény érhet milliárdokat, egy táska miért ne kerülhetne több százezer forintba?
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?