Hétfőn reggel nyitotta meg kapuit az il Bacio di Stile, Magyarország jelenleg legnagyobb luxusüzlete. Az előzetes képek és információk alapján elég nagy elvárásaink voltak, ezért úgy döntöttük, hogy már a nyitás napján feltérképezzük, mit és mennyiért kaphatunk a boltban. A házszámot elfelejtettük, de nem is volt rá szükség: az üzlet kirakatai csak úgy vonzzák a tekinteteket, és ha ez nem lenne elég, akkor az épületből kitóduló illatfelhőre mindenképpen felkapjuk a fejünket.
Azt rebesgették, hogy négymilliós cipőt is találhatunk bent, mi azt nem találtuk meg; a legdrágább ruhadarab, amit láttunk, az egy Lanvin kabát volt, amiért 1 600 000 forintot kellett volna kifizetnünk, ha szerettük volna elhozni. Nem átlagfizetésre van szabva a kínálat, dehát ez egy luxusáruház, a legjobb fajtából, mégis mit vártunk volna? Az eladóktól megtudtuk, hogy a nagy vásárlási roham még várat magára, bár meglehetősen sokan voltak, és a Valentino vagy a Tod’s egész jól fogyott. Óriásgalériával és árakkal találkozhat a poszt további részében. Mi azt tanácsoljuk az üzletház bejárása után, hogy ha nem akar költeni, akkor is nézzen be: fogja fel az egészet interaktív kortárs divatkiállításként, és nézze meg élőben azokat a ruhákat, melyeket eddig csak külföldi divatanyagokban láthatott. És akkor kezdődjön a tárlatvezetés!
Alice Csodaországban
Járt már Olaszországban Rinascente áruházban? Vagy a párizsi Lafayette-ben? Na, azok sehol nincsenek az Il Bacióhoz képest. A bolt hat szintből áll: a -1-esen találhatjuk a sportruházati osztályt, a nail spát és a mosdókat; a földszint ad helyet a kiegészítőknek, az 1-2. emelt a nőké, a 3. emeletet a férfiruhák kapták, a 4. emeleten egy bárt találunk, az ötödiken pedig egy éttermet. Az üzletnek több kirakata van, mindegyiket egy-egy dizájner neve és ruhái birtokolják, jellemzően vagy egy férfi vagy egy női szettel. Árakat is találhatunk a kirakatokban, így kcisit szokhatjuk még belépés előtt a luxust és talán később se leszünk rosszul a 6, sok esetben 7 számjegyű áraktól.
Ha eleget akklimatizálódott az illatos kirakatoknál, lépjen be bátran, akkor is, ha nincs pénz a kártyáján, de érdekli a divat: a nézelődés ingyen van, és mint fentebb írtuk, divatmániásoknak igazán nagy élmény lehet élőben látni és megfogdosni olyan ruhákat és kiegészítőket, melyek után addig csak reklámfotókon áhítoztak. A belsőépítészhallgatóknak pedig egyenesen kötelező egy kört tenni a példásan felújított Andrássy úti épületben.
A földszint: belépő egy párhuzamos univerzumba
A hatalmas kapun belépve a gangos épület földszintjére érkezünk, ahol külön kis „boxokban” találhatjuk meg a márkák kiegészítőit külön-külön. Balról a 400 ezer forintos táskájával és 65 ezer forintos öveivel köszönt minket Salvatore Ferragamo, akinek ikonikus cipői is helyet kaptak a polcokon. Az „udvaron” Chloé táskákba futhatunk bele, az egyik – szerintünk – legszebb darabért 729 ezer forintot kérnek. Tom Ford (belül bőr, kívül velúr) combcsizmájáért ennek a kicsivel több mint felét, 394 ezer forintot kell kifizetnünk.
Valentino részlegét messziről meg lehet ismerni az agyonszegecselt cipőiről, helyet kapott például a „rockstud” fantázianévre hallgató magas sarkúja is, az egyik táskán pedig 544 ezer forintos árcímke lógott. Ennek az árából pont két Jimmy Choo platformos bokacsizmát vehetnénk, hiszen az „csupán” 278 ezer forintba kerül. A Saint Laurent clutch-ok mérettől függően 232 és 662 ezer forintért várják gazdáikat. Igazából a ruhákra voltunk kíváncsiak, ezért az emeletek felé vettük az irányt.
Első és második emelet: divatkiállítás profi kiállítótérben
Ez a két szint a nők területe, van itt minden, amire a luxusra éhes nő vágyhat. Habár jelenleg úgy tűnt, hogy nagyobb az eladók és a biztonsági őrök száma, mint a vásárlóké, láttunk azért családokat és maffiózó vállalkozófeleségeket is, természetesen magyar szokáshoz méltóan szürke melegítőben. A legegyszerűbben egyébként úgy lehet a vásárlókat és a pénztelen érdeklődőket megkülönböztetni, hogy előbbiek neglizsében, utóbbiak szerény, de tisztességes ruhákban álmélkodnak az elképesztően szép ruhák közt.
Itt láttunk Bottega Veneta bőrdzsekit 1,3 millió forintért (ez amúgy pont nem tetszett annyira), Lanvin kövekkel kirakott pulóverét 788 ezerért és tigrismintás kabátját 1,6 millió forintért. Valentino sem sokkal olcsóbb, egy virágmintás ruhájáért 950, csipkeruhájáért 660 ezer forintot kell kifizetünk. Itt megjegyeznénk, hogy amíg nem nézzük meg közelről a ruhákat, a tapintást, a szabást és az anyagokat, simán elhinnénk, hogy fast fashion üzletben vagyunk. És nem azért, mert olyan olcsó a környezet (sőt, a környezet pompás), hanem a Zara és társai lassan olyan szinten reprodukálják a kifutón látható ruhákat, hogy megtévesztésig hasonlítanak az eredetire. Ilyen volt az említett fehér csipkeruha is; ha nincs rá 660 ezer forintja, akkor az ikertestvérét megtalálja a Zarában 20 ezer alatt.
Az egyik nagy vágyunk, a Ferragamo bőrszoknya sajnos ott maradt, nem akadt nálunk felesleges 800 ezer forint és Oscar de la Renta remekművei is a polcon figyelnek még (öv 134, zöld peplumos felső 169, fehér felső 290 ezer Ft). Szintén izgalommal vetettük rá magunkat a Céline táskáira is (mérettől és fazontól függően láttunk 440-490 ezer forintért), a Boston például nagy kedvencünk. Ha ettől a márkától szeretnénk kabátot, akkor ennek dupláját, több mint 800 ezer forintot kell letennünk az asztalra.
Kortárs műalkotások beárazva
Az egyik legnagyobb sokkot Jil Sander fekete bőrkabátja okozta (a galériában is megtalálja), azért másfél milliót kellett volna otthagynunk. Saint Laurent aranyszínű partizakójáért sem kevesebbet, 800 ezret kérnek, az üzlet legízléstelenebb Ralph Lauren-táskájáért pedig 1,37 milliót. Utóbbi márkától lovaglónadrágot is vehetünk, ha nem fáj kifizetni érte 150 ezer forintot.
Egyetlen magyar tervezőként van jelen Napsugar von Bittera, akinek ruháira pont emiatt fokozottan kíváncsiak voltunk. Sajnos kicsit csalódtunk, a mi stílusunktól és ízlésünktől távol áll az ő világa, de biztosak vagyunk benne, hogy megtalálja majd a maga célközönségét.
A női részlegen téblábolva egyébként a Deák téri aluljáró olyan messzinek tűnik, mintha tényleg egy másik univerzumban járnánk. Egyszerűen mindent áthat a luxus, amitől sajnos magunkat jelentéktelennek és menthetetlenül igénytelennek érezzük, de ha nem hagyjuk, hogy elhatalmasodjon rajtunk ez a negatív érzés, igazi élvezettel nézelődhetünk, pont mint egy múzeumban. Ami a dizájnt illeti: minden márka szobája/terme másként van díszítve, kedvencünk a Saint Laurent szoba, ahol a kiállítás jelleget fokozza, hogy egy terített asztal áll a helyiség közepén.
Amerikai pszicho
Ha végeztünk a női emeletekkel, érdemes benézni a pasicuccokhoz is, bár nekünk kicsit csalódás volt ez a részleg. A kialakítása (a fa borításoknak köszönhetően) ugyan veri a női részlegekét, de amennyi must have darabot találtunk ott, a férfirészlegen sajnos annál kevesebbet. Igazából azok járnak jól, akik az elegáns öltözet hívei, és öltönyt akarnak venni, aki a kicsit vagányabb (bőrdzsekis, szaggatott farmeres) vonalat képviseli, annak máshol kell keresnie az őszi ruhatárát.
Láttunk zsebdíszeket 14, nyakkendőket és sima sapkákat 60-60 ezer forintért. A legtöbb felső fantáziátlan és ezek általában 15-20-30 ezer forintra vannak beárazva: gondoljuk azok miatt a vásárlók miatt, akik a drágább ruhákat nem engedhetik meg maguknak, viszont mindenképpen szeretnének itt vásárolni valamit. A másik legindokolatlanabb egy Malo pulcsi volt, amiért 145 ezer forintot kértek. Az öltönyök áraival inkább nem sokkoltuk magunkat, lesétáltunk a sportáruk szintjére.
Egy órás trip
A -1-es szinten a sportos áruk kaptak helyet: találhatunk itt Love Moschino hótaposót 33 ezer forintért (egész baráti), de akad például hálós overál is közel 100 ezer forintért, Yamamoto cipőéiért pedig átlagosan 80 ezer forintot kell otthagynunk. Ez a szint akkora wow-érzést nem váltott ki belőlünk, olyan sok fantáziát nem láttunk a ruhákban, de azért az első három emelet feltette a mércét, az igaz.
A bárban és az étteremben nem jártunk, de nincs kétségünk afelől, hogy azok is minőségi enteriőrt kaptak. Kíváncsiak vagyunk amúgy, hogy megtalálja-e a közönségét az Il Bacio a hazai celebvilágon kívül, bízunk abban, hogy akár turistacsalogatóként is funkcionálhat majd a jövőben Gattyán György álma.
Körülbelül egy óra alatt alaposan be lehet járni a kiállítást boltot, és sajnos, ha nem áll autónk a mélygarázsban, rögtön vissza kell csöppennünk a valóságba. De legalább azt az egy órát távol tölthettük az élet összes problémájától. És ez az élmény ugye megfizethetetlen.
