Akik még sosem jártak Tel Avivban, valószínűleg úgy képzelik, hogy csadorban közlekedő nőknépesítik be a várost, de ez egyáltalán nem így van.
Bár Tel Avivot sokan nevezik a Izrael New Yorkjának, és a lakosok liberális felfogása miatt a közel-kelet San Fransiscojaként is emlegetik, az igazság az hogy a Fehér Város semmihez sem fogható. Családias, már-már intim közeg, ahol a divatszcénában mindenki ismer mindenkit , és a város legtávolabbi pontja is elérhető egy negyedórás bicikliúttal, a tervezők és hűséges vásárlóik pedig előre köszönnek egymásnak az utcán. Ugyanakkor persze jelen van a közel-kelez zabolátlansága és szépséges rendezetlensége is.
Akik még sosem jártak Tel Avivban, valószínű leg úgy képzelik, hogy csadorban közlekedő nők, és teveháton utazó férfiak népesítik be a várost, miközben katonaruhában vonulgató rendfenntartók utasítják rendre a zavargókat egy jókora uzival. És persze mindenkinek kipa van a fején. Ezzel szemben a városba érkezve vintage göncökbe és helyi tervezők fantáziadús kreációiba bújtatott hipszterek és fashionisták kortyolják a koktéljukat a kávézók teraszán.
A bevásárlóutcákon az izraeli dizájnerek butikjai mellett a Louis Vuittontól a Zarán át az American Apparelig mindenféle világmárka megtalálható, sőt, a város évi két divathéttel is büszkélkedhet. Ugye ez azért nem úgy hangzik, mintha egy háborús övezet, vagy egy sivatagi oázis?
Valamikor réges régen...
A Fehér Város – ahogyan a Bauhaus stílusú, egykor valóban fehér, manapság inkább sokszínű grafitty-kkel ékes lakóépületek után nevezik Tel Avivot – már Izrael állam alapításakor saját divatidentitással rendelkezett. Miközben az országot benépesítette a dolgoskezű munkásgeneráció, a tengerparti város az Európából Izraelbe menekülő, nagyvárosi zsidók otthona lett – az elegáns utcákat például éveken át „Straße”-nak nevezték a helyiek, és az éttermekkel és butikokkal szegélyezett sugárutakon kalaposoktól kesztyűsökön át parókakészítőkig mindenféle divatszakember fellelhető volt.
A hatvanas évekre már a popkulturális szcéna is ünnepelte a helyi divatot. Az egyik legfoglalkoztatottabb divatszakember ekkoriban a közelmúltban elhunyt Nurit Bat Yaar volt, aki fél évszázadon át volt Tel Aviv divatguruja – néhány évvel ezelőtt könyvet is kiadott „Izraeli Divatművészet 1948-2008” címen.
Zsidó-arab, két jó barát
Mára az európai viselet mellett az arab kultúrának is komoly hatása van a helyi divatra. Míg néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy az askenázi zsidók a muszlim világból ismert motívumokkal ékes ruhadarabokat viseljenek, mára Tel Aviv valódi stílus-olvasztótégellyé vált: a különféle vallások követői, és a más-más szociális háttérrel bíró városlakók kölcsönösen inspirálják egymást.
Az egykoron konzervatívan öltözködő arab nők aktív fogyasztói a „pláza kultúrának”, zsidó tervezők pedig gyakran használnak fel hagyományos arábiai kelméket és újragondolt szabásmintákat. Ahogy az egyik, országszerte ünnepelt dizájner, Tamar Primak fogalmaz : „Azért élünk együtt, hogy tanuljunk egymástól. Én például rendszeresen hozatok kelméket Damaszkuszból és Szíriából, sőt, Gázában is varrattam ruhákat valamikor.”
Irány a part!
Persze a magyar hatást sem kell sokáig keresgélni Tel Aviv divattörténelmét tanulmányozva. Roth Lenke a holokauszt után érkezett családjával Izraelbe, néhány évvel később pedig Lady Leaként lett vezetőtervezője az ország elsőszámú divatexportcikkeinek, a Gottex fürdőruháknak. A komoly művészeti értéket képviselő ruhadarabokat Diana hercegnőtől Naomi Campbellen át Brooke Shieldsig számtalan híresség viselte büszkén. Hála a várost szegélyező fehérhomokos tengerpartnak és a hét hónapon át tomboló nyárnak a strandviselet ma is a Tel Aviv-i tervezők egyik fő profilja.
Az ifjú dizájner, Gal Angel 2008 óta tervez retro szabású fürdőruhákat Ugly Duckling, azaz „rút kiskacsa” néven – mert végül is a mesében ő lett a legszebb az összes kacsa közül. Gal büszke rá, hogy nem csak modellalkatra alkot, hanem „kis mellekre és nagy popsira is”, ahogy ő mondja. A Gertrud divatház szintén az örök nyár témájában teljesedett ki: évtizedek óta készítenek olyan öltözékeket, amelyek tengerparti viseletként, irodai „munkaruhaként”, sikkes party outfitként, sőt, csábító hálóingekként is megállják a helyüket.
Shopping-térkép
Tel Aviv shopping kultúrája elképesztően sokszínű. Van négylábúakkal is bátran látogatható, gigantikus bevásárlóközpont – a Dizengoff Center - amelyet egy egész délután alatt is lehetetlen bejárni. Akad nyüzsgő bolhapiac – a Shuk HaPishpeshim – ahol a vintage ruhák mellett fiatal és rebellis tervezők kollekciói is fel-fel tűnnek. A textilnegyedet átszelő Nachalat Binyamin utcára a világ minden pontjáról érkeznek kelmék. A Shenkin a város alternatív bevásárlóutcája, ahol a „deszkás szubkult” szerelmesei egyedi cipőket, pólókat és hoodie-kat szerezhetnek be, az elegánsabb stílus képviselői pedig betérhetnek Michal Negrin, vagy Shlomit Ofir ékszertervezők butikjaiba, hogy olyan szuvenírekkel térjenek haza, amelyek biztosan nem jönnek szemben a budapesti utcákon.
A város északi végében, a tengerparton terül el a Tel Aviv Kikötő, amelynek egykori hangárjait indusztriális enteriőrrel izgalmassá tett éttermekké, koncert és színháztermekké, butikokká alakította át a városvezetés.
Divatbemutatók kocsiszínben és építkezésen
A kulturális programok közül fashionista szemmel a Tel Aviv Divathét és a Gindi Divathét a legizgalmasabb események. Az előbbi a város régi vonatpályaudvarát veszi be – a bemutatók az autentikus stílusban felújított kocsiszínben zajlanak. És bár az első estén évről évre nemzetközi nevek – Roberto Cavalli, Moschino – csalogatják a divatújságírókat, fashion bloggereket és érdeklődőket, a programsorozat fénypontja az „upcoming designer” show. A bemutató során a legifjabb generáció mutatkozik be, a győztest pedig – aki lehetőséget kap arra, hogy országosan forgalmazhassa kreációit – divatszakemberekből, tervezőkből, újságírókból és helyi hírességekből álló szakmai zsűri választja ki.
A Gindi Divathét a jövő év során megnyíló, elképesztő méretű divatcsarnok promóciójaként született meg: a leendő pláza helyén, az építkezésen húzták fel a hatalmas divatsátrat, amelynek bársonyfüggönyökkel tarkított ablakán kinézve markolóautók és sóderkupacok tárultak a bámészkodó elé, ám a kifutó felett kristálycsillárok függöttek, a bárban folyt a pezsgő, a díszvendég pedig az izraeli szupermodell, Bar Rafieli volt.
A jövő generációja
A divatmunkások utánpótlása nem várat magára: a helyi divatakadémiák – a Tel Aviv-i Shankar és a jeruzsálemi Bezalel – olyan magasszintű képzést nyújtanak, hogy a világ legnagyobb tervezői érkeznek Izraelbe szemezgetni a végzős diákok közül: Donna Karan és Diane Von Furtsenberg például rendszeres vendégek a vizsgabemutatókon. Tel Avivnak tehát minden oka megvan rá, hogy büszkén viselje a közel-kelet divatfővárosa becenevet. A tendenciát pedig modern kori krónikások, azaz a város lelkes divatbloggerei örökítik meg az utókor számára: a The Streets Walker az utcai divatra fókuszál, a Dreed Tea egyszeri és megismételhetetlen leárazásokat ajánl, én pedig a WhiteCityBoy lifestyle blogon Tel Aviv legígéretesebb és legismertebb tervezőit, és kihagyhatatlan divateseményeit is igyekszem bemutatni. Ami pedig összeköti minket, az a Fehér Város megfoghatatlan atmoszférája iránti rajongás.
