Ki mondja, hogy kocsonyát főzni könnyű?

Olvasási idő kb. 5 perc

Csak akkor álljon neki kocsonyát főzni, ha van legalább egy szabad napja. És ez nem vicc! Délután egykor kezdtem el főzni és este hétkor lett annyira puha a hús, hogy már levált a csontról. És ez csak a főzés, ehhez jön még az előkészítés, a bontás, a porciózás, a kihűtés, a zsírtalanítás, és csak ezek után lehet leülni egy kicsit. Persze csak akkor, ha nem bánja ha a konyhapult ragad, és hegyekben áll a mosogatnivaló.

Kocsonyát főzni nem kis feladat és elpakolni utána sem az. Vigyázat, csak erős idegzetűeknek ajánljuk!

Mielőtt hozzákezdtem volna e csodás étel elkészítéséhez, egy kis közvéleménykutatást tartottam a szerkesztőségben, hogy ki hogyan készíti a kocsonyát. Miután még a legkonyhabuzibb kolléganőm is azt mondta, hogy ő inkább megveszi mintsem, hogy elkészítse, egy kicsit meginogtam, de ha már bevállaltam nem volt visszaút. Persze, többen is mondták bent: „ááá kocsonyát készíteni tök egyszerű, csak fel kell rakni a húst főzni 4-5 órára és kész”! Ezúton üzenném a kollégáknak akik e véleményen vannak, AKKOR MOST MÁR FŐZHETNÉTEK KOCSONYÁT IS!

Hozzávalók:

Kórház utcai piacon vásároltam meg a hozzávalókat, a többi volt a háztartásban. Ha valakinek túl natúr ez a verzió, főzheti sokkal húslevesszerűbbre, ekkor jól be is lehet zöldségezni, a megfőtt zöldségeket is kiporciózva az egyes adagokba.

  • 3 sertésköröm (három egész láb)
  • 2 tekercs bőr
  • 1 kg sovány lapocka
  • 1,5 kg sovány füstölt csülök
  • 1 fej fokhagyma
  • 4 tk egész feketebors
  • 4,5 l víz
  • őrőlt paprika
  • opcionális: leveszöldségek
 
Először is megmostam a húsokat, amikor rádöbbentem, hogy az ezeken-biztosan-nincsen-semmi-szőr meglehetősen nagyvonalú kijelentés volt a hentes részéről, ugyanis a szőr a disznó ujjai között (a körmöket még a boltban levágattam) sűrűbb volt, mint Kiszel Tünde szemöldöke. Ez nem csak, hogy gyomorforgató de aki próbálta már kioperálni a szálakat tudja, hogy nem is könnyű feladat.
 
Miután megmostam az összes lábat, próbálkoztam a pörköléssel (a borotválás gondolatát már csírájában elfojtottam) de a tudat, hogy attól azok még ott vannak a bőrben nem hagyott nyugodni, így fogtam egy éles konyhai ollót és szépen kivagdostam minden olyan részt ahol szőr volt. Na, csak ez a kis művelet, legalább 20-30 percig tartott.
 
Ezután szépen betettem a lábasba az összes húst, borsot, fokhagymát és felöntöttem 4,5 liter vízzel. Közepes lángon kezdtem el főzni (végig fedő nélkül), de amint elkezdett forrni a víz, azonnal lejjebb vettem a hőmérsékletből. Ugyanis akkor jó, ha csak gyöngyözik a víz, de nem lobog. Így kevesebb lesz a hab amit kanállal kell leoperálni és sokkal tisztább a lé.
 

Főzés

Hat órán keresztül főztem, mire a hús már magától levált a csontokról. Közben folyamatosan szedegettem a habot a lé tetejéről, és pótoltam az elfőtt vizet. Amikor már azt hittem, most már egyszerűbb dolgom lesz, megint csak kiderült, hogy ez nem így van. Jött a leves leszűrése, utánízesítése sóval, ha szükséges, és a hús kiporciózása. Utóbbit képtelenség csak késsel és villával végezni, kézzel is rá kell segíteni a dologra. Miután egy csomó tányér és az egész konyhapult is úszott a ragacsos zsírban, megfogalmazódott bennem, hogy kocsonyát csak is kizárólag óriási adagban szabad készíteni, és azt is csupán csak egyszer egy évben.
 

Zsírtalanítás

A leszűrt levet kitettem a teraszra egy órára, és amikor langyos lett, a tetejére kiült zsírt simán letudtam szedni kanállal, a maradékot meg felitattam konyhai papírtörlővel.

Porciózás

Végre az összes tányér kapott elegendő mennyiségű húst, és a lé rákanalazása már gyerekjátéknak bizonyult. Alufóliával fedtem le a mélytányért, a műanyag tálakra értelemszerűen a tetejüket tettem, és este kilenckor már kint is pihentek a teraszon. A következő egy órában a konyhát takarítottam. Éjfélkor már lehetett volna enni a kész cuccból, de még nem volt igazán kemény a kocsonya, ahhoz várni kellett reggelig.

Ennyit költöttem

Az egészre körülbelül 3500 forintot költöttem, és ez a mennyiség tíz tányérra volt elegendő. Az rendben van, hogy egy adag így körülbelül 350 forintra jön ki, de a hat óra főzés nyilván eléggé megdobja a villany/gáz számlát, a pepecselésről nem is beszélve. Az íze állítólag isteni lett, büszke is vagyok nagyon, bár enni belőle biztosan nem fogok.

Jó étvágyat!

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek