Szeretjük, vagy nem, beismerjük vagy nem, de minden háziasszonyban lakik egy skót. Aki utál pazarolni, akinek már a nagymamája is tudott néhány trükköt. Mi most szabadon engedtük a mienket.
Maki Stevenson
Mindenkit megtanít főzni
A nagymamáknak mindenre van megoldása, ezt megfigyeltétek már? Nincs az a konyhai kérdés, amire ne tudnák a választ, nincs olyan vészhelyzet, amit ne tudnának elhárítani. Ifjúkorunkban jókat mosolygunk ezeken, aztán azon kapjuk magunkat, mi is sok mindent úgy csinálunk, mint ő. Szemezgettünk egy kicsit a nagymamák trükkjeiből, amelyek egy része azért inkább menne el science fictionnek.
Becukrosott méz
A méznek megvan az a rossz szokása, hogy hosszabb tárolás során becukrosodik, vagyis elveszti átlátszóságát és kicsit megszilárdul. Ennek nincs köze a méz minőségéhez, minden termelő mézével előfodulhat. Kétségbeesésre nincs ok. Ha főzni szeretnénk, nincs teendőnk, a megszilárdult méz is felolvad majd a meleg hatására. Ha kenyérre kennénk, vagy csak bántja az esztétikai érzékünket, akkor pedig fel lehet olvasztani. Ez utóbbihoz forraljunk vizet egy akkora lábosban, amibe bele tudjuk majd állítani az üvegünket, méghozzá úgy, hogy a forró víz szintje a méz szintjével legyen azonos. A lábos alatt zárjuk el a lángot, és állítsuk bele a lezárt üveget. Hagyjuk állni, időnként keverjük át. Ha sok a méz, szükség lesz arra, hogy a vizet néhányszor újramelegítsük, ehhez vegyük ki a mézet, nehogy a lábos aljával érintkezve odaégjen.
Avas dió, mák
Az olajos magvak és a mák is hajlamos az avasodásra, a folyamatot a nem megfelelő tárolás - meleg hely, magas páratartalom, levegővel érintkezés - felgyorsítja. Rossz hír, hogy az avas termék nem ehető. Egyfelől rettenetes íze van, másfelől nem tesz jót az egészségnek, mivel az avasodási folyamatban toxinok gyűlhetnek fel. Az avasodást tehát jó lelkiismerettel csak megelőzni lehet.
Ehhez legbiztosabb módszer a fagyasztó. Diót, mákot is légmentesen lezárva kell fagyasztani. Ekkor hivatalosan legalább 6 hónapig tartható el, személy szerint nekem már sokkal tovább is sikerült. Eggyel kevésbé tuti, de a semminél jobb megoldás a légmentesen lezárt dobozban, hűtőben tartás. Ehhez viszont a legtöbbünknek nincs elég helye.
A kereskedelmi forgalomban kapható (zacskós) mák, dió felbontás nélkül többnyire tökéletes állapotban marad a lejárati dátumig, így ez nagy biztonsággal spájzolható.
Kajamoly
Mint arról már kamrafeltöltős cikkünkben is megemlékeztünk, a hosszú eltarthatóság nem azt jelenti: örökké. A liszt például tényleg sokáig eláll, de egy idő után bizony, különösen, ha a zacskó már nyitva van, beleköltözhet az élelmiszermoly. Ezt aztán onnan vesszük észre, hogy a zacskóban az egyedfejlődés különböző stádiumában járó élőlényeket találunk. Na, ilyenkor a liszt kuka, ezt sem tanácsos már elfogyasztani. Ha időről időre kisebb lepkefélék röppennek elő a konyhaszekrényből, valószínűleg molyunk van. Ilyenkor minden bontott zacskót/dobozt dobjunk ki, a sértetlen csomagogolású zártakat tegyük egy napra a mélyhűtőbe, a könyhaszekrénybe pedig tegyünk kifejezetten élelmiszermolynak szánt csapdát. Molytalanítás után pedig érdemes a lisztfélét zárható üvegben vagy fémdobozban tárolni, azokba ugyanis még a legelszántabb élelmiszermoly sem tudja belerágni magát.
Száraz zsömle, öregecske rágcsa
A sütő szükség esetén nagy csodákra képes. A kissé már megfáradt péksüteményeket szalonképessé tehetjük, ha egy pillanatra vízbe mártjuk őket, és az előmelegített (kb 180 fok, nem légkeverés) sütőben egy-két perc alatt átforrósítjuk őket. Egész kennyérrel is jártható, annak kicsit több idő kell. Az ilyen módon újjáélesztett péksüteménynek már nem lesz még egy dobása, így ha nagyobb adag száradt ránk, egyszerre csak mindig annyit használjunk fel így, amit meg is eszünk egy étkezésre, a maradékot akár le is fagyaszthatjuk.
Most mondta a gyerek, hogy a tanítónéni jön családlátogatásra tíz perc múlva. Mi van itthon? Egy nyitott zacskóban kempingező sajtos tallér, ami már rég nem ropog. Mit adjunk ilyenkor Gizi néninek? Hasonló krízishelyzetben a megpunnyadt rágcsákat (csipszet is) sütőtepsin vékony rétegben szétterítve, szintén meleg sütőben (mondjuk 170 fok, nem légkeverés) szintén egy-két perc alatt, esetleg egyszer átmozgatva újra ropogóssá lehet tenni.
Maradék bor
Ha megmaradt egy jó üveg borból valamennyi, de várhatóan nem isszuk meg egy-két napon belül, állítólag érdemes azt is jégkockatartóban lefagyasztani, és később húsételekhez felhasználni. Ezt még sosem próbáltam, nem tudom, hogy bírja a bor a fagyasztást, ha van tapasztalat, írjátok meg kommentben.
Praktikák főzéhez
- Ha az istennek sem puhul meg a bab vagy lencse, tegyél a főzővízbe egy kevés szódabikarbónát.
- Ha a zöldségfélék egy picikét (tényleg csak egy picit!) megfonnyadtak, de egyébként még szalonképesek, érdemes megróbálni beáztatni őket jéghideg vízbe. Működik salátánál, reteknél, paprikánál.
- A tojásfehérje kitünően fagyasztható. Mivel előbb-utóbb szinte mindenki belefut egy olyan receptbe, amihez kell 6 sárgája, fehérje meg egy sem, ilyenkor a fehérjéket érdemes beleönteni egy zacskóba, és ráírni kívülről, hogy hány darab, jól jöhet még süti tetejére, macaronnak vagy pavlovához. (stréberek egyesével fagyasztják) Állítólag a sárgája is fagyasztható, ezt én még sosem próbáltam. Fontos viszont, hogy az egész tojás nem fagyasztható, azzal ne próbálkozzatok.
-
- Ha odaégettünk valamit, de a baj még nem óriási, és nincs az egész lábasnyi kajának égett íze, még megmenthetjük a helyzetet. Azonnal vegyük le a tűzről, és kevergetés nélkül öntjük át egy másik edénybe. Az aljánál már figyeljünk, ne legyenek benne égett darabok. A főzést folytassuk az új edényben, a régit meg áztassuk be.
- Ha elsóztuk valamit, ami egyébként még bírja a főzést, pucoljunk meg néhány krumplit, és azt is főzzük bele, majd vegyük ki.
- Büdöskéz szindróma? Hagyma, fokhagyma, hal, és három napig büdös a kezed. Ez mindenkinek ismerős. Kezelésében a nagymamák is több táborra szakadnak. A citromlépártiak szerint azzal kell átdörzsölni, a sópártiak szerint nedves sóval, a középutasok pedig citromleves sót javasolnak. Én meg mindegyik után kézkrémet.
Bizarr trükkök
Előrebocsátom, nem bántani szeretném Horváth Ilonát, szerintem minden konyhába kell egy az ő könyvéből, amelynek végén számtalan praktikát felsorol. Ezek között van egy csomó tökéletesen jó, és van néhány, amit én inkább az egzotikus érdekességek, mint a követendő példák körébe sorolnék.
"Az égett zsiradékot gyűjtsük össze, öntsünk rá négyszer annyi hideg vizet, és egy óráig főzzük. Kihűtjük, és másnap leszedjük a víz tetejéről." Ugyanez megy avas zsírral is, csak ahhoz szódabikarbóna is kell, háromszoros víz, és a másnap leszedett zsírban ki kell sütni egy hagymát. A másik tipp avas zsírra: kenyeret vagy hagymát szenesedésig sütni benne. Ha van köztetek olyan, aki tudja, mi történik valójában a zsírral ezen eljárások során, ossza már meg velünk, légyszi kommentben!
Kommentelés és további Alapkonyha
Hozzászólások jöhetnek a facebookon, további Alapkonyha cikkek pedig itt olvashatóak. Legközelebb egy mexikói piacra látogatunk el, minden lesz egzotikus gyümölcstől szöcskéig.