Most vasárnap kezdődik az Advent, azaz a karácsonyra felkészülés időszaka. Erre az időszakra egyre többen installálnak adventi koszorút otthonukba, ami ennek megfelelően alkalmazói többsége számára nem is vallási jelkép már, hanem egyszerűen egy hangulatos dísztárgy. Ennek állandó kellékei egy fenyőkoszorú és négy darab gyertya, a többi pedig a készítő fantáziájára van bízva.
Illetve nincs rábízva, hiszen a hagyományos adventi koszorúk kinézete viszonylag pontosan meg van határozva. A fotón látható dísz is "hibás", azaz több helyen tér el az anno bevett formátumtól - talán nem érdektelen most egy utolsó pillantást vetnünk arra, hogy elvileg milyennek kellene lennie egy adventi koszorúnak. Hiszen mindennek megvan (megvolt) rajta a maga jelentése.
A fenti koszorú a karácsony, illetve a Mikulás tipikus színkombinációjával operál, azaz a zöldhöz vöröset ad. Ez már önmagában szabálytalan, hiszen az adventi koszorú, amint a neve is mutatja, adventi, tehát nem a karácsonyhoz tartozik, hanem az azt megelőző ünnepváró időszakhoz. Ennek megfelelően saját színei vannak - vagy legalábbis voltak.
A hagyomány szerint három darab lila és egy rózsaszín gyertyát kéne elhelyezni a koszorún. A lila szín a keresztény hagyományban a bűnbánat színe, amit a nagyböjt folyamán szintén előszeretettel alkalmaz több felekezet is. Az advent során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint tavasszal húsvét előtt. A négy vasárnapból a harmadik azonban kis szünetet jelent az önsanyargatás közepette, ekkor a küszöbön álló ünnep fölött érzett öröm kerül előtérbe. Ezt fejezi ki a rózsaszín gyertya.
Mindebből következik, hogy ha valaki komolyan gondolja, akkor a gyújtási sorrend sem szabadon választott, hanem az első két vasárnapon lilákat kell meggyújtani, a harmadikon a rózsaszínt, és a karácsony előtti utolsó vasárnapé a maradék lila gyertya. Ez persze azt eredményezi, hogy az egyik gyertya már szinte elfogy, amikor a másikat még meg se gyújtottuk, tehát a képen látható helyzet annál nem fordulhat elő, aki a szabályok szerint éget. A hetente növekvő fény mindenesetre az ünnep egyre közelibb érkezését hivatott jelképezni.
A gyertyákat manapság gyakran egymás mellé gyűjtik vagy párba állítják a készítők, vagy esetleg több gyertyát alkalmaznak. Némileg meglepő módon ezek közül az első egyáltalán nem "bűn", mivel a gyertyák elhelyezésének nincs különleges jelentősége, sőt, a négyes szám sem feltétlenül követelmény, hiszen anno gyakran készítettek olyan koszorúkat, amelyeket az advent valamennyi napjára külön gyertyával szereltek fel.
Nem véletlen, hogy a világban kevésbé hangsúlyos húsvét legnépszerűbb jelképe az ünnep vallásos tartalmára magasról tojó nyuszi (húsvéti tojást tojó, természetesen). Hiába, a kereszt, feszület vagy leölésre váró áldozati bárány nem igazán illik bele egy nem kifejezetten vallásos családnak az otthoni ünneplésről kialakult képébe. A vallás szempontjából kevésbé fontos karácsony világsikerét minden bizonnyal az alapozta meg, hogy jelképei szépek, jópofák és hangulatosak akkor is, ha az amúgy is kevésbé véres vallásos tartalmat elfelejtjük mögülük, vagy éppen csak annyi szimbolikát tulajdonítunk nekik, amennyit saját beállítódottságunk/világnézetünk elbír. Ennek megfelelően az adventi koszorú sem csak a keresztényeké már - igaz, hogy ezen a darabon (talán a nem túl vonzó lila-zöld-rózsaszín kombináció miatt) egy kis fazonírozást tart szükségesnek a közízlés. (fotó: Northfoto)
