Erről a nyugdíjszámítási szabályról kevesen tudnak, csökkenti az ellátás összegét

GettyImages-1444177704
Olvasási idő kb. 2 perc

A nyugdíjszámítási szabályoknak se vége, se hossza, de van köztük egy, amelyikről valószínűleg még nem is hallottál soha, és kifejezetten arra hozták létre, hogy a nagyon magas ellátások összege csökkenjen.

A nyugdíjszámítás metódusa meglehetősen bonyolult, a legkülönbözőbb számításokat végzik egymás után, hogy a folyamat végére az állami ellátás összegét megkaphassák. A módszert ismerteti a Bankmonitor cikke, bemutatva egy furcsa szabályt, a degressziót is.

A nyugdíj alapvetően a havi átlagkereset egy szorzóval való szorzásából születik. Ehhez két olyan számra van szükség, amellyel a leendő nyugdíjasok általában nincsenek tisztában. A havi átlagkeresethez először is az 1988 óta szerzett kereseteket mai értékre számítják át, ebben az úgynevezett valorizációs szorzó nyújt segédkezet.

A nyugdíjszámítás szabályait nem egyszerű átlátni
A nyugdíjszámítás szabályait nem egyszerű átlátnifizkes / Getty Images Hungary

A következőképp alakulnak ezek a szorzók néhány évszám esetében:

  • 1990-ben szerzett keresetek: 39,188
  • 1995-ben szerzett keresetek: 15,288
  • 2000-ben szerzett keresetek: 7,045
  • 2005-ben szerzett keresetek: 3,811
  • 2010-ben szerzett keresetek: 2,954
  • 2015-ben szerzett keresetek: 2,414
  • 2020-ban szerzett keresetek: 1,458.

A valorizált kereseteket ezután összeadják, majd elosztják azon napok számával, melyeken az érintett jövedelmet szerzett. 

Ekkor egy napi átlagkeresethez jutnak, melyet megszoroznak 365-tel, majd elosztják 12-vel, így kapják meg az átlagkeresetet.

Ez a legfurcsább nyugdíjjal kapcsolatos szabály

Itt jön képbe a degresszió szabálya. Ez a 372 ezer forintot meghaladó havi átlagkeresetek csökkentését írja elő. Amennyiben a kiszámított havi átlagkereset 372 ezer forintnál több, akkor a 372 001 forinttól 421 000 forintig terjedő rész 90 százalékát, a 421 ezer forint feletti résznek pedig a 80 százalékát lehet figyelembe venni.

A szolgálati időt napra pontosan számolják ki: azok a napok számítanak, amelyeken a nyugdíjigénylő nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Ezt egész évre kerekítik, de mindig lefelé, így 40,99 év is negyvennek számít.

Minél több a szolgálati idő, annál jobbak a nyugdíjszámítás feltételei, mert ez a következő szorzószámokat eredményezi:

  • 30 évhez: 68%
  • 35 évhez: 73%
  • 40 évhez: 80%
  • 45 évhez: 90%
  • 50 vagy annál több évhez: 100%.

A megkapott átlagkeresetet ezzel a fenti számmal kell megszorozni, ekkor kapjuk meg a nyugdíj végső összegét.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek