oktatás mesterséges intelligencia

E kérdésekre is kereste a választ dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, kommunikációkutató, az NKE tanszékvezetője egy idén tavasszal elvégzett kutatása során. A vizsgálatot követően a szakember arra a következtetésre jutott, elengedhetetlen, hogy az oktatás része legyen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásunk megosztása. A friss információkra a tanároknak és a diákoknak egyaránt szükségük van. Kiderült továbbá az is, hogy erre az új, gyorsan és hirtelen változó jelenségre fel vannak-e készülve a hazai pedagógusok. 

Mit gondol, elvárható a pedagógusoktól, hogy naprakész információik legyenek a mesterséges intelligenciáról?

Nem túlzás, ha azt mondom, hogy az MI napról napra fejlődik, újabb és újabb alkalmazások kerülnek piacra vagy sokkal inkább nyilvánosságra. Aki nem kíséri figyelemmel aktívan ezeket az új változásokat, annak követhetetlen ez a rekordméretű tempó. Biztos vagyok benne, hogy segítséget kellene nyújtani a tanároknak ahhoz, hogy birtokában legyenek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfrissebb információknak. Nehezen várható el tőlük, hogy ezt a sebességet önállóan, segítség nélkül követni tudják. Mindenesetre nagyon jó lenne, ha legalább az alapokkal tisztában lennének, azokról felvilágosítást kapnának.

Gondolok itt például arra, hogy a ChatGPT-nek mi a szerepe az oktatásban, hogyan befolyásolja a tanítást, hogyan változtathatja meg az iskolai számonkérést.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a diákok már igen aktívan használják a mesterséges intelligencia alkalmazásait, különösen a ChatGPT-t az iskolai feladatok és a házi dolgozatok elkészítésekor. Az tehát nem kérdés, hogy az oktatás terén is dolgunk van az MI-vel, de ez különösen nehéz feladat, éppen a fejlődés szinte követhetetlenül gyors tempója miatt.

Ezt a véleményét a nemrég elvégzett kutatási eredményére alapozza? Mikor, hol és kik vettek részt a felmérésben?

Kifejezetten a mesterséges intelligencia, azon belül is a ChatGPT témakörében egy online kérdőív segítségével végeztem kis mintás, nem reprezentatív felmérést 2023 áprilisában és májusában. Miután az év elejétől kezdve hihetetlen mértéket öltött a ChatGPT használata, elsősorban az volt a célom, hogy felmérjem, az oktatók mennyire vannak tisztában azzal, hogy ez a szövegtenyésztő alkalmazás már az iskolában is megjelent, hiszen az volt a személyes tapasztalatom, hogy a diákok már használják. A vizsgálat eredménye egyelőre tájékozódásra szolgál, de azt egyértelműen megmutatja, hogy nagyjából három-négy hónap alatt megjelent az iskolákban a ChatGPT, legalábbis a tanárok válaszai erről tanúskodnak, ugyanis a kérdőívekkel őket szólítottam meg. A minta véletlenszerűen jött létre általános iskolában, középiskolában és felsőoktatásban oktatók köréből. A válaszadók kétharmada nő volt, egyharmada pedig férfi. Életkor alapján nagyon változatos volt a minta, hiszen 24 éves volt a legfiatalabb válaszadó, és 74 éves nyugdíjasként dolgozó pedagógus volt a legidősebb, ennek megfelelően egy és negyvenöt év közötti oktatási tapasztalattal rendelkeztek a válaszadóim. A kérdéssort 130-an töltötték ki.

Milyen érdekes eredményekre jutott a kérdőívek értékelése után?

A válaszadóknak 8 százaléka még nem használta, sőt nem is tudta, mi az a ChatGPT. Annak ellenére sem volt ez számukra ismerős, hogy 2023 tavaszán gyakorlatilag minden platformon, médiumban szembejött a ChatGPT-vel kapcsolatos hír. Bár a válaszadók 40 százaléka hallott már róla, de még egyáltalán nem használta ezt az alkalmazást, és a megkérdezett pedagógusok fele ismeri és már használta is, ami nem rossz arány. Megkérdeztem továbbá, hogy szerintük mennyire fogja ez befolyásolni az oktatást. Aki használta már a szöveggeneráló alkalmazást, azon a véleményen volt, hogy már most látszik a hatása a tanórákon, illetve az iskolai ellenőrzések során. Aki nem használta, sokkal inkább hajlamos volt azt mondani, hogy majd csak később lesz hatása az MI-nek az oktatásra, sőt egyesek úgy vélekedtek, hogy az ő szakterületüket egyáltalán nem fogja érinteni a szövegtenyésztő alkalmazás használata.

Tehát összességében elmondható, hogy aki már kipróbálta, meg volt arról bizonyosodva, hogy az oktatásban nagyon gyorsan meg fog jelenni a ChatGPT, sőt már most is jelen van. 

Üdvözlik vagy elutasítják a pedagógusok a ChatGPT-t?

A válaszok alapján három kategóriába sorolható a véleményük. Voltak, akik negatívan vélekedtek, mondván, hogy rossz hatással lesz a képességek fejlődésére, illetve hogy a számonkérés rendszerét is teljesen át kell alakítani miatta, mert a jelenlegi értékelések nem érik majd el a céljukat, merthogy a házi feladatot vagy az otthon megírandó dolgozatot, esszét a diákok már az MI-vel fogják elkészíteni. Ugyanígy a negatív nézőpontok között jelent meg a hitelesség, illetve a plágium kérdése is, de volt, aki azt emelte ki, hogy ez lustaságra szoktatja majd a diákokat. A semleges nézőpont volt a válaszok között a leggyakoribb. E szerint a tanárok látják az említett változásokat, és biztosak abban, hogy a számonkérés és az információszerzés, az információhoz való viszonyunk át fog alakulni. De megjelent a pozitív hozzáállás is, hiszen voltak, akik azt mondták, alkalmazkodnunk kell a mesterséges intelligenciához, és egyáltalán nem bánják, hogy átalakul a számonkérés rendszere, illetve volt, akinek az MI már most is sok jó ötletet adott az óratervezéshez. Voltak, akik úgy vélik, okosabbnak kell lenniük, mint a ChatGPT, és még több kreatív megoldást, önálló gondolkodást igénylő feladatot kell majd adni a diákoknak. 

Annyira friss ez a kutatása, hogy az eredményeit még sehol nem publikálta. Miért gondolta, hogy ilyen gyorsan kell erre az aktuális jelenségre tudományos tapasztalattal is reagálnia? 

Mert nagyon sok esetben azt halljuk, hogy a pedagógusok lassabban alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz, míg a diákok sokkal előbbre járnak. Szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése lényeges kérdés lehet az oktatásban is, amivel foglalkoznunk kell. Mert azt azért lehet sejteni, hogy ha egy alkalmazást a megjelenését követő első néhány hónapban több mint százmillióan letöltenek a világon, akkor valamilyen jelentős változásnak vagyunk a szemtanúi.

Szakemberként hogyan látja, hasznos lesz az oktatásban a mesterséges intelligencia alkalmazása? Nem kell félnünk attól, hogy elvész a tudás fontossága?

Az elmúlt években dollármilliárdokat öltek az MI fejlesztésébe világszerte. Ez mindenképpen felgyorsította a fejlődést.

A szakemberek azt mondják, hogy ez felér azzal a hatással, amit korábban a könyvnyomtatás feltalálása, az elektromosság elterjedése és az internet megjelenése okozott.

Tehát döntő kulturális változásokra kell felkészülnünk, és azt gondolom, hogy ez az oktatásra is hatással lesz. Már most látható, hogy a diákok másképpen állnak az információhoz. Az is sokat változtatott a tudáshoz való viszonyunkon, hogy az internetes keresők révén dokumentumok millióihoz, milliárdjaihoz férhetünk hozzá másodpercek alatt. Ez még inkább változni fog, ha ezeket a dokumentumokat nem külön-külön keresőtalálatokként, egyesével kapjuk meg, hanem összesítve, szintetizálva, hiszen a ChatGPT kész szövegek generálására alkalmas. Érdemes elgondolkodnunk ezen, továbbá azon is, hogy mit jelent majd a hitelesség, mert bár a legtöbb esetben megbízhatóan működnek az ilyen szövegtenyésztő alkalmazások, de sokszor konfabulálnak, tehát kitalálnak olyan dolgokat, amelyek nem léteznek. A rendszer nem mondja azt, hogy egy kérdésre nem tudja a választ: ehelyett úgy tesz, mintha tudná, és a felhasznált adatok kombinálásával fiktív, nem valós információkat „talál ki”. És itt egy újabb probléma, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül: mihez kezdünk majd azokkal az álhírekkel vagy hamis információkkal, amelyek ezek révén akár tudatosan, akár véletlenül terjednek majd el.

Mit gondol, mennyire lesz reziliens a pedagógustársadalom a mesterséges intelligenciával kapcsolatban? Mennyi idő alatt tud alkalmazkodni, átállni, és ehhez milyen segítségre lenne szüksége?

Véleményem szerint egyáltalán nem elkeserítő a fent említett felmérés eredménye, hiszen a megkérdezett pedagógusok – még ha befolyásolja is az eredményt, hogy gyakorlott internethasználók válaszoltak, hiszen online volt a kérdőív – fele nemcsak ismerte, hanem használta is a ChatGPT-t a széles körű megnyitása után három-négy hónappal. Azért ez nem rossz eredmény, mindenképpen a tanárok rugalmas hozzáállására utal, akik közül sokan elgondolkodtak már azon, miképpen fogják tudni beépíteni az oktatásba az MI-t, és hogyan tudnak felkészülni arra az esetre, ha az ilyen típusú alkalmazásokat a gyerekek is használják az iskolai munka során. Nem kérdés, hogy ezekre fel kell készíteni a pedagógusokat. Ez úgy érhető el, ha a médiatudatosság oktatásába, ami nemcsak a gyerekeknek, hanem a pedagógusoknak is szól, beépítjük a mesterséges intelligencia ismeretét is, hogy tudják, mi az, milyen típusú programok vannak, hogyan és hol lehet azokat hasznosan alkalmazni, hol lehetnek a buktatói, a veszélyei. Természetesen ezekre a kérdésekre a pedagógusok önálló tájékozódással is választ kaphatnak, de azt gondolom, segítségre is szükségük lesz. Többek között ezzel is foglalkozunk az NMHH Médiatudományi Intézetében, és a témában nemrég jelent meg egy kötetünk Deepfake: a valótlan valóság címmel, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott megtévesztő médiatartalmakról szól, és arról is, hogy mindennek milyen pedagógiai vonatkozásai lehetnek. (Címlapkép: Lettner Kriszta)