nyugdíj megtakarítás

Karácsony Mihály a Piac & Profit Nyugdíjszerviz adásában beszélt erről, kiemelve, hogy a rendszer elsősorban a középgenerációt éri el, és azokat, akik átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek.

Emiatt pedig nagyon sok társadalmi réteg kerül bizonytalan helyzetbe.

Átalakításra szorul a nyugdíj-megtakarítások rendszere

Az adásban megszólalt Farkas András nyugdíjszakértő is, aki szerint érvényes nyugdíjbiztosítással jelenleg 420 ezer magyar rendelkezik, ők elsősorban valóban a közép- és felsőosztály tagjai. Hasonló a helyzet a nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében, amelyből 80-100 ezer létezik ma Magyarországon. A két lehetőséggel összességében körülbelül félmillió ember él.

A harmadik elem az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, amellyel körülbelül 1 millió ember rendelkezik – igaz, csak a felük fizeti rendszeresen a tagdíjat. Ez az, ami tipikusan az alacsony keresetűeknek nyújt lehetőségeket. Itt kulcskérdés a munkáltatói hozzáállás: ha legalább részben átvállalja a tagdíj fizetését, akkor a munkavállalói motiváció szinte száz százalékos lesz. A konstrukció további előnye, hogy a munkáltatótól kapott hozzájárulás 20 százalékát a dolgozó adójóváírásként visszaigényelheti.

Farkas András arról is beszélt, hogy az öngondoskodás egy bizalmi kérdés. Ilyen tekintetben „hatalmas sebet ejtett” a Magánynyugdíjpénztárak bezárása, mivel 3 millió tag hirtelen ott állt öngondoskodás nélkül. A szakértő úgy látja, hogy

e területen nagyon erős a bizalmi válság és szükség lenne bizonyos reformokra, például arra, hogy a rendszerben elérhető kedvezményeket valorizálják, karbantartsák, amelyek 2016 óta nem változtak.

„A 20 százalékos adó-visszatérítés mértéke nyugdíj-megtakarítási típusonként eltérő összegben – 100 000 és 150 000 Ft között maximalizálva van. Többféle nyugdíj-megtakarítás esetében pedig egy személy, egy évben maximum 280 000 Ft-ot igényelhet vissza, és ez az összeg nem ugyanazt jelenti ma, mint 2016-ban” – tette hozzá.