Noha a vizek arzéntartalma természetes eredetű, nem mindegy, hogy mennyit tartalmaz abból az ivóvizünk.
Itt határérték fölötti a magyar csapvíz arzéntartalma
Magyarország délkeleti részén több településen is olyan koncentrációban volt jelen 2022-ben a szervetlen arzén az ivóvízben, amelynek már bizonyítottan egészségkárosító hatása lehet – adta hírül. Mint azt már a Dívány is megírta, az arzén a talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordul elő, és onnan kerül az ivóvízbe.
A szervetlen arzén azonban az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es adataiból kiderül, a termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 10,0 µ/literes európai küszöbértéket, és bár Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére,
a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a fenti határértéket.
A legmagasabb koncentrációt a Makói járásban, azon belül is Maroslelén, Óföldeák és Földeák környékén mérték, az ivóvíz itt literenként legalább 0,0384 mg arzént tartalmaz. A méréskor hasonlóan magas volt a koncentráció a Hódmezővásárhelyi járás Székkutas településén, de Csongrád-Csanád vármegye keleti részén, valamint Békés vármegye nyugati részén is emelkedettebb koncentráció látszik.
Az arzén nemcsak ivóvízzel, hanem élelmiszerrel is a szervezetünkbe kerülhet. Az egyik legveszélyesebbnek titulált ilyen étel a rizs, amelyről azt állítják, hogy sok esetben rendkívül magas az arzéntartalma. Az anyag a szakértők szerint a szervezetbe kerülve növeli a daganatos betegségek kialakulásának esélyét, gyermekek esetében pedig akár fejlődési rendellenességekért is felelhet.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés