Az, hogy a pénzérmék és bankjegyek koszosak, valószínűleg mindenki számára ismert tény. De hogy valójában mennyire, és mit is tartalmaznak, az igazán figyelemre méltó.
A plantprotecting különös szemszögből vizsgálja a környezetet. Az Instagram csatorna magyar biológus szerzője rendszeresen mikroszkóp alá teszi mindazt, amit kézbe fogunk a mindennapokban. Most a bankjegyek és a fém pénzérmék kerültek sorra, meg is mutatjuk, mit tapasztalt.
A bankjegyeket vizsgálta a magyar biológus
„Nézzük meg, mennyi baktérium van a papír- és a fémpénzen is!” – indul a Plantprotecting legjobb instavideója. A felvétel során a biológus egy papír ötszázas bankjegyről és egy százforintosról is mintát vesz, majd többféle, agar-alapú táptalajon tenyészti ki azt, ami a pálcikára került. Az eredmények önmagukért beszélnek.
"A papírpénzről vett minta esetében a nutrient agaron egy-két féle baktérium nőtt csak fel, és ez szinte teljesen belepte az egész agarlemezt. Ez azért nem annyira látványos, mert áttetszős színe van a baktériumkolóniának, pedig amúgy az egészet befedi. Ezzel ellentétben a véres agaron felnőtt baktériumkolóniák száma sokkal magasabb, és egy gombatelep is megjelent. Itt felül ez a nagy fehér, ez lesz a gomba, a többi színes pedig baktériumkolónia
– foglalja össze az eredményeket.
A fémpénz vagy a bankjegy koszosabb: kiderült
A papírpénzen megtelepedő gombák és baktériumok meglehetősen látványosak. És bár azt hihetnénk, hogy hasonlóképpen szennyezett a pénzérme is, a magyar kutató videójából kiderül, hogy az jóval kevésbé érintett, mint a bankjegy. Te szoktál kezet mosni készpénzes fizetés után? Szavazz a cikk alatt!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
