A bankok rendszerei alapvetően biztonságosak, de a csalókkal nem tudnak lépést tartani, azok mindig előttük járnak néhány lépéssel. Az ügyfelek pedig csak szaladhatok a pénzük után, ha megtörtént a baj.
„Ha összeírnánk egy ügyfél elmúlt két évének tranzakcióit vagy akár csak az elmúlt fél évét, abból nagy valószínűséggel három Excel-függvényt használva be tudnám neked pirosítani, hogy melyik tranzakció lehetett csalás. Az az alapvető probléma, hogy a banki rendszerek egy tíz évvel ezelőtti felhasználásra voltak biztonságosak” – mondta el a Forbes kérdéséreMayer Gellért Levente etikus hekker.
Akár kölcsönt is felvehetnek az ügyfelek nevében a csalók
Mayer Gellért Levente még 14 évesen kapta első számítógépét, akkor kezdett hekkerkedni, majd etikus hekker lett belőle. Öt éve profi szinten foglalkozik banki csalások elleni védelemmel, egyéni vállalkozóként segíti a klienseit, akik többnyire ajánlás útján jutnak el hozzá. A magazin által készített interjúban egy különleges csalástípusra hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy a csalók mindig egy lépéssel előttünk járnak.
A csalók legtöbbször nem a bank rendszerét törik fel, nem a bank pénzét viszik el, hanem az emberekét – mondja.
A mostani csalások, főleg azok, amelyek a magyar felhasználókat érintik, nagyon nagy százalékban digitális tárcákkal történnek, például Apple Payen vagy a Google Payen keresztül. Felhasználóként ugyanis azt hisszük, hogy a digitális tárcák használata a legbiztonságosabb módszer. A csalók azonban azzal is tisztában vannak, hogy a digitális tárcáknál a bankok kiiktatják a biztonsági rendszereik kilencven százalékát, mert ők is úgy vélik, hogy a mobiltárcába már eleve sok biztonsági lépcsőn át került a bankkártya. Ez a rés az, amelyen keresztül igazán komoly károkat tudnak okozni a gyanútlan kártya- és tárcatulajdonosoknak.
A költési limit igazán fontos, ha megelőznénk a bajt
A csalók tisztában vannak azzal, hogy a tárcán keresztüli tranzakciókat a bankok nem fogják chargeback eljárásba vinni, azaz nem hívják vissza az így véletlenül elköltött pénzt, és azt is tudják, hogy a költési limitek is általában magasabbak, mint mondjuk az online vásárlásnál, azaz sokkal nagyobbat kaszálhatnak.
Sokan ráadásul évtizedek óta nem változtatják meg a költési limiteket, ugyanis még a limitmentes időszakban hozták létre a számlájukat, és nem is tudják, hogy így lényegében korlátlanul hozzáférhet bárki a teljes vagyonukhoz, és egyetlen mozdulattal az összes pénzt el is tüntetheti róla – sőt, kölcsönt is felvehet a számlájuk terhére. Ha már hozzáférnek – akár egy pay appon keresztül – a számlához, azt is látják, mekkora a maximális összeg, amit a bank kölcsönként jóváhagyhat, és nem restek ezt azonnal le is kérni, az ügyfél pedig éveken át fizetheti vissza a részleteket.
Csak az elmúlt két hétben négy olyan esetem volt, ahol pénzt és személyi kölcsönt együtt loptak el, összesen nyolcvanmillió forintot.
Ezek a tranzakciók profi módon, távoli asztali kapcsolatként zajlottak, az ügyfél maga adott azzal felhatalmazást a kölcsön felvételéhez, hogy azt tette, amit a magát ügyfélszolgálati munkatársnak kiadó csaló mondott, aki éppen „befektetési ajánlatot tett” a gyanútlan áldozatnak.
Az etikus hekker hangsúlyozza, nem szabad bedőlni a telefonos ajánlatként érkező befektetési ajánlatoknak, és tilos bárkit beengedni privát számítógépünkbe, mivel a banki alkalmazottak nem élnek ezzel a módszerrel.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
