Még 2012-ben egy dél-koreai étteremben, egy felszolgálásra szánt forró levessel leforrázták egy vendég gyermekét, aki később a közösségi médiában szimpatizánsokra talált az étterem elmarasztalásában. Amint azonban a vendéglátóipari egység kameráinak felvételei is napvilágot láttak a baleset előtt a helységben futkározó kisgyerekről, a közvélemény elfordult a felháborodott anyától. Sőt, 2014-re egyre több bár és étterem hirdette magát gyermekmentes övezetként, s egy 2021-es felmérés szerint addigra már 10 megkérdezettből 7 támogatta a gyerekek kitiltását egyes vendéglátóipari egységekből.
A mára általánossá váló jelenség sok problémát vet fel, melyek közül a legfenyegetőbb talán az, hogy miközben az elöregedő társadalmú ázsiai ország az elmúlt bő 16 év során mintegy 200 milliárd dollárnyi összeget költött gyermekvállalást ösztönző intézkedésekre, a gyermekmentes zónák elszaporodása nem segíti a fiatalok családalapítási kedvét, sem a gyermekek népszerűsítését.
Annak a rétegnek a drámai csökkenése, amelytől később a nyugdíjasok ellátását is várja a társadalom, a gazdaság szempontjából is módfelett aggályos. Míg a stabil népességhez 2,1-es termékenységi ráta szükséges, tavaly Dél-Koreában ez a szám rekordalacsony szintre, 0,78-ra zuhant vissza, Japánban 1,3, az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon is csupán 1,5–1,6 körül mozog.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
