Jobb, ha törlöd a régi e-mail-fiókodat: a bankkártyád adatai is veszélyben lehetnek

GettyImages-1585385203
Olvasási idő kb. 6 perc

Meg tudnád mondani, hogy eddig hol és mennyi online fiókot hoztál létre levelezésre, vásárlásra, különféle adatok letöltéséhez vagy ügyintézéshez? Talán ezek jó részét már nem is használod. Ha így van, akkor jobb ezeket minél előbb törölni, mert a régóta elhagyott, talán már el is feledett különféle online fiókok számos veszélyt rejtenek.

Minél több és minél többféle online fiókunk van, ráadásul, ha ezekhez mindig ugyanazt a néhány jelszót használjuk, csak megkönnyítjük a kiberbűnözők dolgát, hiszen nagyobb eséllyel férnek hozzá a személyes adatainkhoz, hiszen minden egyes elfelejtett vagy elhagyott online fiók potenciális támadási felület lehet.

Így növelhetjük a biztonsági kockázatot

Se szeri, se száma azoknak a lehetőségeknek, amit az online világ kínál számunkra. Ha pedig egy-egy weben kínált szolgáltatást regisztrált felhasználóként, bejelentkezve veszünk igénybe, még szélesebb a lehetőségek tárháza. Azonban nem árt mérlegelni, megéri-e minden esetben személyes fiókot nyitni. Ugyanis minél több bejelentkezéssel rendelkezünk, annál nagyobb a biztonsági kockázat. 

Egy ritkán látogatott oldalon nincs értelme a regisztrációnak
Egy ritkán látogatott oldalon nincs értelme a regisztrációnakFiordaliso / Getty Images Hungary

Ha te már esetleg meg is feledkeztél a legelső e-mail-fiókodról, a fotótárolásra használt tárhelyedről vagy az egyik közösségiméda-felületen magára hagyott profiloldaladról, a kiberbűnözők biztos, hogy nem feledkeznek meg róla. A saját érdekedben jobb, ha ezeknek a fiókoknak a megszüntetéséről te magad gondoskodsz.

Ezért veszélyes a sok bejelentkezés

Minden egyes bejelentkezés potenciális célpont lehet a hackerek számára, akik olyan érzékeny információkat keresnek, mint a bankkártyánk adatai vagy a bankszámlaszámunk. Még ha az egyes fiókjainkhoz nem is kapcsolódnak bizalmas adatok, hatalmas veszélyt jelenthet, ha a különféle webes felületeken rendre ugyanazokat a jelszavakat használjuk a bejelentkezésekhez, mert így lehetővé tesszük a hackereknek, hogy hozzáférjenek a szenzitív adatainkhoz.

Jobban járunk, ha az e-mail- és egyéb online fiókokhoz különböző jelszavakat használunk
Jobban járunk, ha az e-mail- és egyéb online fiókokhoz különböző jelszavakat használunkTeera Konakan / Getty Images Hungary

Kutatások igazolják, hogy a kiberbűnözők legtöbbször jelszófeltöréssel férnek hozzá a személyes adatainkhoz. Ennek esélyét pedig csak tovább növeli a felhasználó minden egyes elfelejtett vagy elhagyott online fiókja, ami potenciális támadási felületet nyújt. 

Elég, ha a hackerek csak egyetlen ilyen fiókhoz megszerzik a bejelentkezési adatainkat, máris veszélybe kerül az összes többi online fiókunk. 

Ezekről az online fiókokról se feledkezz meg

Sokszor megesik, hogy csupán néhány, de lehet, hogy csak egyetlen egy bejelentkezés erejére is létrehozunk személyes fiókot például egy online vásárlás, egy gyors találkozó vagy a nyaralás alkalmával.

Ezek a fiókok azonban ott maradnak örökre, még akkor is, ha már nem használjuk.

Ezek a potenciális veszélyt jelentő fiókok az alábbiak lehetnek: e-mail, közösségi média, iskolai vagy munkahelyi fiókok és e-mailek, egészségügyi oldalak, belépőjegyek vásárlása, közlekedés és utazási oldalak, hűségprogramok és jutalomkártyák, online vásárlási oldalak.

Így ellenőrizheted, hogy biztonságban vannak-e a fiókjaid

Ha már nem használjuk valamelyik fiókot, akkor mindenképpen szüntessük meg. Célszerű évente legalább egyszer időt szánni arra, hogy ezeket az alvó személyes felületeket töröljük vagy inaktiváljuk. 

Ne várjuk meg, míg a heckerek feltörik az e-mail-fiókunkat
Ne várjuk meg, míg a heckerek feltörik az e-mail-fiókunkatpicture alliance / Getty Images Hungary

Első lépésként keressük meg a számítógépünk webböngészőjében a különböző online fiókok bejelentkezési adatait. Ha Chrome böngészőt használunk, kattintsunk a képernyő jobb felső sarkában található három függőleges pontra, lépjünk be a „Jelszavak és automatikus kitöltés” lehetőségre, majd válasszuk ki a „Google Jelszókezelő”-t, hogy megtekinthessük a böngésző által tárolt fiókok listáját. Ez a folyamat hasonlóan működik egyéb böngészők esetében is.

Itt ellenőrizhetjük, hogy valamelyik jelszavunkhoz hozzáfértek-e illetéktelenül, és történt-e emiatt adatvédelmi incidens.

Előfordulhat, hogy a Chrome vagy a Microsoft Edge előugró ablaka közli, hogy mely jelszavakat érdemes megváltoztatni. De ha nem látjuk ezt az előugró ablakot, az nem jelenti azt, hogy nincs probléma. A biztonság kedvéért időnként a fent leírt módon ellenőrizzük, hogy biztonságban vannak-e a fiókjaink minden olyan eszközön, amit internetezésre használunk. 

Jelentkezzünk be minden webhelyre, hogy ellenőrizzük vagy módosítsuk a jelszavunkat, vagy inaktiváljuk, illetve töröljük a már nem használt fiókokat. Mielőtt azonban a fiók megszüntetése mellett döntenénk, mindenképpen győződjünk meg arról, hogy az adott webfelületen tárolt információkról és a fényképekről van biztonsági másolatunk. Ha nincs, akkor érdemes elkészíteni.

Legyünk nagyon figyelmesek

Fontos, hogy ne csak az alkalmazásokat távolítsuk el a telefonunkról vagy számítógépünkről, mert így csak a programot távolítjuk el az eszközről, és az adataink továbbra is ott maradnak. A fiókunk törléséhez végre kell hajtania a fenti lépéseket, különben határozatlan ideig a webhely szerverén marad. 

Nem elég csak az alkalmazást eltávolítani
Nem elég csak az alkalmazást eltávolítaniAnadolu / Getty Images Hungary

Jelszóválasztásnál pedig ügyeljünk arra, hogy minden fiókhoz egyedi jelszót használjunk még akkor is, ha kényelmesebb mindenhez ugyanazt a belépési kódot alkalmazni. A jelszavakat pedig ne írjuk fel egy jegyzettömbbe, és ne tartsuk egy számítógépen lévő dokumentumban sem. Ezek nem biztonságos tárolási megoldások. Ehelyett használjunk egy megbízható jelszókezelő alkalmazást minden eszközünkön.

A jelszavainkat soha ne írjuk fel sehová
A jelszavainkat soha ne írjuk fel sehováArtMarie / Getty Images Hungary

A fontosabb, például a banki szolgáltatások esetén használjunk többtényezős hitelesítést, így egy alkalmazásba vagy egy webhelyre kétlépcsős hitelesítéssel tudunk csak bejelentkezni, amikor nemcsak a jelszóra van szükségünk, hanem egy SMS-ben vagy e-mailben elküldött egyszeri kódra is, amely megerősíti, hogy valóban mi szeretnénk hozzáférni a fiókunkhoz.
További védelmet adhat egy másodlagos „biometrikus” bejelentkezési lehetőség, amikor például az ujjlenyomatunkat vagy az arcunkat kell felismerni az azonosításunkhoz.

Az internetes vagy kiberteres védtelenségünk egyre inkább csak növekedni fog. Ha szeretnéd tudni, mi az az egyetlen esély, ami segítségünkre lehet, olvasd el Keleti Arthur kibertitok-jövőkutatóval készült interjúnkat.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek