balaton nád

Az intézet legújabb felmérései azt igazolták, hogy a balatoni nádállomány állapotában korábban már észlelt romló tendencia idén tavasszal is folytatódik, bár most új területek érintettek a pusztulásban.

A korábbi jelenséggel ellentétes módon, most

a nádasok belsejében és a part felőli oldalon figyelhető meg jelentős állagromlás, amely, úgy tűnik, a felelőtlen emberi magatartás és a nem tudatos, mégis környezetkárosító emberi tevékenység következménye.

Pusztul a nád a Balatonon

Jelentős nádpusztulás tapasztalható a Balatonon a csónakkikötők, strandok, stégebejárók környékén, vagyis ahol emberi kéz nyoma figyelhető meg. Míg korábban a nádpusztulás inkább a tó belseje felőli oldalon jelentkezett, most kifejezetten azok a területek érintettek, ahol a nádas erősen tagolt, nyíladékok által feldarabolt – derül ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tanulmányából.

Az esetenként minden 10 méteren mutatkozó, ember által alakított tagolások elsősorban nyaralótelkek és kikötő tulajdonosok szabaddá tett útvonalai, ahol a víz jobb megközelíthetősége érdekében kivágták a nádat.

Nem ez az egyetlen fenyegető veszély

A nádállomány kritikus helyzete nem az egyetlen fenyegető jelenség, amely legnagyobb állóvizünk állapotát veszélyezteti. A klímaváltozás következtében tapasztalható egyre melegebb időjárás és vele együtt egyre fenyegetőbb szárazság minden korábbinál nagyobb mértékben jelenthet veszélyt sok más tó mellett a magyar tengerre nézve is. Pedig a szárazság miatt bekövetkezett extrém mélységcsökkenés már a korábbi évszázadokban is meg-megmutatkozott. Az egyik legkiemelkedőbb év az 1866-os esztendő volt, amikor a tó víztömege olyan kritikus módon csappant meg, hogy a látogatók úszás helyett sétálva juthattak el a Balatonban az egyik partól a másikra. A közelmúltban a 2003-as és a 2012-es év is drasztikus vízhiányt hozott, de ezekből pillanatnyilag kilábalt a tó.