autó parkolás

Ülök az autómban, a kormányt markolva, és szinte hallom, ahogy az utca gúnyosan kacag rajtam. Két kör már megvolt, a harmadikat kezdem, mintha egy végtelenített mozit néznék, aminek mindig ugyanaz a jelenet a vége: remény, ahogy befordulok a sarkon, majd a kijózanító valóság, hogy megint nincs egy árva hely sem. A nap is már olyan szögből süt, hogy alig látok valamit, csak a csillogó szélvédők villannak fel, mint a parkolóhelyek őrei. Ugye, neked is ismerős a helyzet: egyszerűen több az autó, mint a szabályosan használható parkoló. A Vezess.hu emlékeztet a tiltott helyekre, és tanácsot ad, hogyan úszhatod meg a bírságot.

Az autó parkolásának nem mindig egyértelműek a szabályai

Ha nem abból indulsz ki, hogy meg akarod úszni a fizetést a parkolásért, hanem szeretnél szabályosan eljárni, akkor sem könnyű a helyzet. Bírságolni ugyanis nemcsak a díjnemfizetésért szoktak, hanem azért is, ha megsérted a KRESZ-szabályokat. Merthogy a kijelölt parkolókon kívül autóval megállni csak az úttesten szabad, annak menetirány szerinti jobb szélén, kivéve, ha a kihelyezett táblák mást is megengednek. 

Tilalmi zónának számít a parkolás szempontjából:

• kereszteződések és gyalogátkelőhelyek ötméteres körzete,
• garázskapuk és kocsibeállók előtti útszakaszok,
• zöldterületek (bár ezek meghatározása nem egyértelmű),
• a járda, a kerékpársáv, a tömegközlekedési eszközök megállója, a taxidroszt,
• a mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyek (ha nincs rá engedélyed)
• és persze a táblával vagy felfestéssel jelzett tiltott részek.

Míg korábban általában szabálysértés miatt járt büntetés a rendőrtől a tilosban parkoló autó tulajdonosának, ma a legtöbb ilyen esetet közigazgatási eljárásban vizsgálják a közterület-felügyelők feljelentése alapján. Ha nincs a helyszínen az autós, a rendszám alapján keresik meg az üzembentartót, akit felszólítanak a kocsit használó személy nevének kiadására.  A kettő közötti fő különbség az, hogy ha a rendőrség jár el, a tulaj dönthet úgy, hogy nem adja ki az autót használó adatait, így az eljárás zsákutcába fut és elévül. A közigazgatási eljárásnak azonban mindenképp valamilyen büntetés lesz a vége. Míg az első esetben „mikuláscsomag” vár a szélvédőn, az utóbbinál akár 50–200 ezer forintig terjedhet a kiszabott bírság.

Más a helyzet, ha tudatosan szeged meg a parkolási szabályokat, például fizető övezetben nem fizetsz, ott még a műszaki hiba sem lehet kibúvó. Hiába írod ki az autóra, hogy meghibásodott, nem tud mozogni, és még a háromszöget is kiteszed, a parkolásért fizetni kell. Ha ez elmarad, minimum 6750 forint lesz a csekkre írva, amit a parkolóőr hagy az ablaktörlőlapát alatt, ha pedig 15 napon belül nem fizeted be, akkor 18 450 forintra ugrik az összeg.

Ha valaki a rendszám levételével próbál trükközni, az sem számíthat kegyelemre. Készült egy kormányrendelet-tervezet, amelyben az elhagyott, ott felejtett vagy roncs autók közterületi tárolását szabályoznák. Ez alapján a következőket lesz érdemes figyelemben tartani:

• azonosíthatatlan járműnek minősül a hatósági jelzéssel nem rendelkező, valamint az olyan jármű, aminek nem lehet megállapítani az üzembentartóját vagy tulajdonosát,
• az olyan veszteglő járműre, aminek a járművezetője nem tartózkodik a helyszínen, elhagyott járműként fognak tekinteni,
• a lakott területen kívüli közterületen legalább 72 órája változatlan helyen álló veszteglő járművet hátrahagyott járműnek nevezik majd,
• és végül veszteglő járműnek számít az a jármű, ami a megállási tilalom hatálya alatt veszélyezteti a közúti forgalom biztonságát, akadályozza a közútkezelői feladatok és a közúti ellenőrzések elvégzését.

Ezeket a közterület-felügyelet elszállíttathatja, ennek költsége39–117 ezer forintig terjed, attól függően, mekkora az autó és gurulóképes-e. Erre még jön a telephelyen tárolás 3900 forintos napi díja, az éjszakai tárolás 25%-os felára, és ha ünnepnapon is ott hagyjuk, még plusz 25%, ezek mind növelik a bírság összegét. Ha nem jelentkezik a tulajdonos, az autót elárverezik, vagy az önkormányzat eladhatja egy bontónak is.