meztetett, hogy habár a napközbeni energiaellátás a rendszer nincs veszélyben, éjszaka tetten érhetőek a napenergiára való támaszkodás hátulütői – figyelmeztet egy az Indexnek nyilatkozó energetikai szakértő. Turai József elmondta: az ideihez hasonló, tartós hőhullám még nem fordult elő, hangsúlyozva, hogy
mindez a villamosenergia-hálózatok számára egy nagy próbatétel.
Áramszünetekkel járhat a klímaváltozás
Egy hónappal ezelőtt komoly áramkimaradások történtek a Balkánon, több nagyváros is áram nélkül maradt Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Albánia és Montenegró egyes részein. A lap arra volt kíváncsi, hogy vajon Magyarországon előfordulhat-e hasonló esemény.
A balkáni áramszünet idején ugyanis a gondot a nagy meleg miatt tömegével bekapcsolt klímaberendezések okozták, ez pedig hazánkban is egyre általánosabb jelenség, ahogy egyre több lakásban szerelnek fel légkondicionáló berendezést. A szakértő szerint egy, a balkáni országokéhoz hasonló terhelés a magyar villamosenegria rendszerek működését is befolyásolhatná.
„Megkockáztatom, hogy Magyarországon is megtörtént volna az áramkimaradás, hogyha nincs egy ekkora beépített naperőmű-portfóliónk, illetve Magyarország nem része a páneurópai összekapcsolt árampiacoknak”
– összegezte.
Komoly problémaként említette azonban, hogy a naperőművek által termelt energia elfogy az esti órákban, amikor a napelemek már nem termelnek. Így azok, akik napközben áramot termelnek, éjjel áramot fogyasztanak. A problémát ráadásul fokozza, hogy hőhullám esetén este is megállás nélkül pörögnek a klímák, extra terhelést mérve a rendszerre.
Már megdőlt a rendszerterhelési csúcs az áramhálózatokon
Július 16-án, kedden este 19:45 és a 20:00 közötti időszakban regisztrált 7036 megawattal megdőlt egy korábbi rekord, a 2024. január 24-én regisztrált áramfogyasztási csúcs. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. nyilatkozata szerint az sem kizárható az időjárás-előrejelzések alapján, hogy további rekordok születnek az idén.
„Általánosságban elmondható, hogy 27 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett minden további 1 Celsius-foknyi emelkedés legalább 100-200 MW-os nagyságrendben emelheti meg a napi rendszerterhelést, és ezáltal a napi csúcsértéket is” – összegezték.
A szakértő szerint, ha egész Európára tartósan kiterjed ez a hőhullám, senki nem tudná garantálni, hogy ne legyen lokális vagy regionális áramszünet. Turai József úgy véli, a hasonló energiaigényre való felkészüléshez szükség van az ország energiarendszerének bővítésére, valamint a diverzifikálására.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
