Noha a KSH még nem tette közzé a 2025. januári átlagnyugdíjadatot, a múlt heti kormányinfón elhangzott, hogy idén év elején 242 300 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj. Ez közel 3,4%-kal haladja meg a decemberi összeget, aminek elsődleges oka a januárban végrehajtott 3,2%-os nyugdíjemelés. Ez alapján a Portfolio becslése szerint a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjjal együtt idén februárban átlagosan 485 ezer forintos juttatást kapnak az Államkincstártól.
Kiknek fizet az Államkincstár?
A nyugdíjtörvény értelmében 13. havi nyugdíjra az jogosult, aki már a tárgyévet megelőző év (esetünkben 2024) legalább egy napjára, valamint a tárgyév (2025) februárjára is nyugellátásban vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesül. A 13. havi juttatás összege minden jogosult esetében megegyezik a saját aktuális nyugdíjösszegével, vagyis a most februári kifizetéskor megduplázódik. Az Államkincstár csaknem 2,5 millió nyugdíjasnak fizet most dupla ellátást.
A kormány bejelentése szerint idén 536 milliárd forintba kerül a 13. havi juttatás, ebből a költségvetési törvény 487,08 milliárd forintot rendel a 13. havi nyugdíjra, a fennmaradó összeg a nyugdíjszerű ellátásokban részesülők 13. havi juttatására megy el. A Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett idei kiadása 6554,69 milliárd forint, ennek nagyjából 7,4%-át teszi ki a 13. havi nyugdíj. Ha a nyugdíjakon túl figyelembe veszünk minden további nyugdíjszerű ellátást is, akkor Magyarország idén 7200 milliárd forintot költ az ellátásokra.
A 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése óta – az idei összeget is beleszámítva – már több mint 1800 milliárd forintot költött a kormány erre a juttatásra. Ez egy nyugdíjasra jutóan átlagosan mintegy 900 ezer forintnyi pluszpénzt takar, feltéve, hogy valaki minden alkalommal részesülhetett a 13. havi nyugdíjban.
Nincs veszélyben a 13. havi nyugdíj
Egy ilyen juttatás nagyon erősen beépül az érintettek várakozásaiba, már csak ezért is veszélyes lenne az átalakítása, pláne a 2009-es döntéshez hasonló újbóli felfüggesztése. Másrészt az országban megtermelt jövedelemnek még ezzel együtt is relatíve kis hányada áramlik a nyugdíjasokhoz, tehát ebből a szempontból sem indokolt a nyugdíjkiadások megnyirbálása.
Bár ennek a juttatásnak nincs járulékfedezete, a kormány elszántnak tűnik a 13. havi nyugdíj fenntartását illetően, és a szükséges összeget minden évben kipótolják a költségvetés egyéb bevételeiből.
Mivel a 13. havi nyugdíj a tartalmát tekintve nem nyugellátás, hanem nyugdíjtól független juttatás, így elméletileg az is lehetséges lenne, hogy az egyénileg járó összegeket ne az egyéni nyugdíjösszegtől függően, hanem teljesen más elven, akár egységesen határozzák meg. Rendszeresen felmerül például az a javaslat, hogy a 13. havi juttatást minden jogosult egyenlő összegben (az átlagnyugdíjjal azonos összegben) kapja, ami kétségtelenül enyhítené a nyugdíjasok között meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket. Egy másik gyakori felvetés szerint a 13. havi juttatás összegét alsó és felső korlátok közé kellene szorítani.
Sok magyart is érinthetnek ezek a nyugdíjszabályok: egész mások, mint amelyeket megszoktunkEzek a nyugdíjszabályok hivatottak megakadályozni a munkát befejező idősek elszegényedését.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
