A régió és benne Magyarország hatalmas filantrópiai potenciállal rendelkezik a Social Impact Alliance for Central and Eastern Europe független agytröszt kutatása szerint. Friss jelentésükből kiderül, hogy a vállalatok és magánszemélyek számára leginkább a bonyolult jogi szabályozás és az adózási ösztönzők hiánya jelent akadályt. A szervezet a felmérést követően szakmai ajánlásokat is tett arra, hogyan lehetne erősíteni a társadalmi felelősségvállalást.
Egy jó ügy miatt kinyílik a magyarok pénztárcája is
A gazdasági válság alatt még fontosabb az adományozás ösztönzése, hogy megerősödhessenek a szociális területen szakértő szerepet betöltő civil szervezetek, és ne nőjön a leszakadók száma, ne mélyüljenek a társadalmi szakadékok. A Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában elvégzett filantrópiakutatás szerint a magyarok 66 százaléka azt várja, hogy a hazai vállalatok komolyabban elköteleződjenek szociális területen. Többségünk szívesebben vásárolja meg a valamilyen jó társadalmi ügy mellett kiálló márka termékeit vagy szolgáltatásait, és mindezért akár hajlandóak vagyunk többet is fizetni. Fontos, hogy ezen igények kielégítésével a vállalatok jelentős mértékben növelhetik a társadalmi ügyekre és szervezetekre szánt adományokat.
„A vállalatoknak nagyon fontos szerepük van a társadalmi kihívások kezelésében. Arra bátorítjuk őket, hogy tartsák magukat vállalati értékeikhez és társadalmi elkötelezettségükhöz, különösen a válságok idején” – mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest, a Social Impact Alliance for Central & Eastern Europe hazai stratégiai partnerének vezetője.
„Szerencsére egyre több értékalapú vállalkozást látunk Magyarországon, amelyek kitartanak ezekben a nehéz időkben. Nagyon fontos, hogy a társadalmi szerepvállalás a reaktív és szétszórt helyett stratégiaivá és rendszerszintűvé váljon.”
A társadalmi felelősségvállalás ösztönözhető
A kutatás eredményei szerint a szociális ágazat nagymértékben függ a csökkenő állami finanszírozástól, a magán- és vállalati adományozók és alapítványok hozzájárulása pedig nem elegendő a hiányok kompenzálására és a kiegyensúlyozott működés biztosítására. Ráadásul a szereplők közötti együttműködés nem összehangolt, a különböző ágazatok egymástól függetlenül követik céljaikat. Hiányzik a szinergia, amely elősegíthetné a különböző területeken tett erőfeszítések hatásának növelését.
A kutatás által azonosított legfontosabb szabályozási akadályt az jelenti, hogy az adományozott áruk és szolgáltatások nem áfamentesek, valamint, hogy a szociálisan elkötelezett vállalatokra nem vonatkoznak kedvezményes feltételek a közbeszerzési pályázatokon. Ennek szellemében lenne érdemes változtatni néhány adózási szabályon, kulcsfontosságú szabályozási akadály az 1+1%-os visszatérítési rendszer technikai sajátossága, illetve érdemes lenne egyszerűbbé tenni az adományozási lehetőségeket, valamint széles körben megfelelő tájékoztatást nyújtani. A most zajló jogalkotási időszak nagyszerű lehetőséget kínál minderre. Akár már a jövő évtől nagyságrendekkel nőhetne a lakossági és vállalati jótékonyság mértéke.
Hiteles információkra van szükség
Pozitívumként a kutatás kiemeli, hogy a vállalkozók új generációjának tagjai – különösen a startupok – már most is nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó tevékenységeknek, és hogy ez az ágazat a jövőben várhatóan egyre professzionálisabbá válik.
A kutatást végzők azt is megállapították, hogy a fenntartható filantrópiafejlesztéshez megbízható adatokra és tudásmegosztásra van szükség ahhoz, hogy Közép-Kelet-Európában folytatódhasson a filantrópia és a fenntartható társadalmi támogatás kultúrájának kiépítése.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
