Honnan kapja a tűzijáték a színeit?

GettyImages-1288714357

Belegondoltál már, hogy honnan erednek a tűzijátékok színei? Most megtudhatod, hogy az egyes színárnyalatok hogyan jönnek létre.

Természetesnek vesszük, hogy a tűzijáték ezernyi színben pompázik, pedig ez nem is annyira magától értetődő. Ahhoz, hogy létrejöjjön a különleges látvány, a háttérben egy összetett kémiai folyamatnak kell lejátszódnia.

Mióta létezik tűzijáték?

A tűzijáték Kínából származik, ahol a manapság ismert formájának előfutáraként a 900-as években feketelőporral vagy puskaporral megtöltött bambuszrudakat gyújtottak meg, hogy a létrejövő füsttel és durranással elűzzék a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első, maihoz hasonló tűzijátékot a 12. században tartották az országban, ami olyan sikert aratott, hogy hamarosan az egyházi szertartások, ünnepek és események, így például a császár születésnapjának elválaszthatatlan része lett. Ekkor már tűzijátékanyag-gyárakat is építették, melyek Kína után Japánban is megjelentek. Magyarországon először 1476-ban, I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén rendeztek tűzijátékot Székesfehérvárott, de 1686-ban így ünnepelték Budavár visszafoglalását is.

Honnan kapják a tűzijátékok a színűket?

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy égésük során a tűzijátékhoz felhasznált anyagok a lángokat megfestve különféle színeket hoznak létre. Ez onnan ered, hogy az atomok elektronjai különböző energiatartalmú pályákon mozognak, hő vagy a fény hatására pedig gerjesztődnek, vagyis egy magasabb energiatartalmú pályára kerülnek, miközben kisugározzák a két energiaszint közötti különbséget.

A tűzijátéknál a robbanóanyag meggyújtása teremti elő az égéshez és gerjesztéshez szükséges, körülbelül 800–1000 Celsius-fokos hőmérsékletet, mire a rakétákban található fémsók elégnek, majd összetevőikre bomlanak. A gerjesztés során képződő energia így fényként sugározódik ki, és megjelennek a színek.

A különféle színek a rakétákban található fémsók elégése során képződnek
A különféle színek a rakétákban található fémsók elégése során képződnekImage Source / Getty Images Hungary

A kémiai reakcióban minden színnek megvan a maga eleme, a sárga például nátriumból, a téglavörös kalciumból, a zöld rézből, foszforból vagy molibdénből, a kék arzénból, ólomból vagy szelénből hozható létre, míg a lilához – csakúgy, mint a festékeknél – a vörös és a kék színeket keverik össze.

A Mental Floss szerint a legkönnyebben a vörös és zöld színek állíthatók elő, szemben a kékkel, ami nagyobb kihívást jelent. Mint írják, ha a tűzijáték színt változtat, az annak köszönhető, hogy többféle fémsó kerül bele. A második szín azután válik láthatóvá, hogy az elsőért felelős elem elégett.

Oszd meg másokkal is!
Mustra