A hűvösebb őszi hajnalokon egyre többször tapasztalhatjuk, hogy a leheletünk minden kilégzéskor kis felhőt alkotva távozik a szánkon, majd szertefoszlik a levegőben. De vajon mi okozza a jelenséget, és a melegben miért nem láthatjuk?
Ezért látszik a leheleted a hidegben
Az emberi test körülbelül 60 százalékban vízből áll, ami azt jelenti, hogy kilégzéskor a szánkon át nemcsak szén-dioxid, hanem bizonyos mennyiségű vízgőz is távozik – írja a Mental Floss. A vízmolekulákról tudni kell, hogy sok energiára van szükségük ahhoz, hogy gáz halmazállapotúak maradjanak. A tüdőnkben, ahol kellemesen meleg van, ez nem probléma. Amikor azonban a meleg vízgőzmolekulák hidegebb levegővel találkoznak, „apró folyékony víz- és jégcseppekké” kondenzálódnak, amelyeket felhőként láthatsz a levegőben, hasonlóan a ködhöz. Valójában ugyanígy keletkeznek a felhők is. Lényegében tehát arról van szó, hogy
az alacsony hőmérséklet miatt a kilélegzett vízgőz látható pára formájában kicsapódik.
Bár nincs egy pontos érték, amelynél a párakicsapódás megtörténik, a Wonderopolis szerint a lehelet 7 Celsius-fok alatt szinte már biztosan felhőszerű alakot ölt. A folyamatban ugyanakkor nemcsak a hőmérséklet játszik szerepet, hanem a relatív páratartalom is. Ez az oka annak, hogy a párásabb napokon még akkor is látható a leheletünk, amikor viszonylag meleg van kint. Ilyenkor ugyanis telítettebb a levegő, vagyis nem tud több vizet gáz formájában tartani.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
