A teszt során a szakemberek összetételük alapján, elsősorban gyümölcs- és cukortartalmukra fókuszálva értékelték a jégkrémeket, de figyelembe vették azt is, hogy gyártásukhoz milyen mesterséges aromákat, adalékanyagokat használtak fel. „Még ha az emulgeálószerek és stabilizátorok nem is jelentenek nagyobb egészségügyi kockázatot, jelenlétük nagyban befolyásolhatja a termék minőségét”, emelte ki közleményében az egyesület.
Mi nevezhető epres jégkrémnek?
Az egyesület olyan, kiskereskedelmi forgalomban kapható termékeket válogatott össze a teszthez, melyek nevük vagy csomagolásuk alapján azt a látszatot keltik a fogyasztóban, hogy gyümölcsöt tartalmaznak. Bár az elnevezések néha csalókák lehetnek, a Magyar Élelmiszerkönyv pontosan meghatározza, hogy mi nevezhető gyümölcsjégkrémnek:
A szabályzat alapján legalább 15 százalék gyümölcsöt kell tartalmazniuk.
Ha egy terméknek ennél kisebb a gyümölcstartalma, akkor gyümölcsös jégkrémnek kell hívni, ha pedig az íz aromákból származik, úgy a „gyümölcsízű” jégkrém a helytálló megnevezés. Külön kategóriát képvisel a szörbet (sorbet) is, ami olyan gyümölcsjégkrém, ami hozzáadott zsiradékot nem tartalmaz, illetve legalább 25 százalékos gyümölcstartalommal rendelkezik.
Mennyi gyümölcsöt tartalmaznak a termékek?
A gyümölcs többféle formában, egész gyümölcsként, püréként, velőként vagy sűrítményként kerülhet a jégkrémbe. Miközben a teszten a 42 százalékos epertartalom bizonyult a legmagasabb értéknek (a vegyesgyümölcs-jégkrémeknél 49 százalék), addig a legalacsonyabb csupán 0 és 2,7 százalék között alakult. Az utóbbi jégkrémek csomagolásán az előírásoknak megfelelően nem is szerepelhetett az eper rajza.
„Néhány termék esetében fordítási hibának köszönhetően az elnevezések eltérnek a szabályostól, például az eperjégkrémet epresként, míg az epres jégkrémet eperjégkrémként tüntették fel. A vásárlók számára azt javasoljuk, hogy a címkét mindenképpen olvassák el a termék kosárba helyezése előtt, ha fontos számukra a valós gyümölcstartalom”, tanácsolta az egyesület, amely az értékelésnél pluszpontokkal jutalmazta a magasabb gyümölcstartalmat.
Milyen az összetételük?
A teszten mindössze 7 olyan termék akadt, ami mesterséges aromáktól mentes. Mivel az egyesület szerint egy jó minőségű jégkrém aromák nélkül is elkészíthető, vagyis alkalmazásuk gyengébb minőségű alapanyagokat feltételez, jelenlétüket pontlevonással büntették.
A másik sarkalatos pont a cukortartalom kérdése. Ezzel nem bántak szűkmarkúan a gyártók, a cukor sok esetben a víz vagy a tej után a második helyen szerepel az összetevők között, de több helyen visszaköszön a glükóz-fruktóz szirup vagy a glükózszirup is. A termékek teljes cukortartalma (amibe a felhasznált gyümölcsökben lévő cukor is beleszámított) 11,8 és 31 g/100 g között alakul. Tekintettel a túlzott cukorfogyasztás káros hatásaira, az értékelésnél a szakemberek a cukortartalommal arányosan vontak le pontokat.
Alapvető összetevő az emulgeálószerek és stabilizáló anyagok csoportja is, melyekre azért van szükség, hogy a termékek zsíros jellegű összetevőit a gyártás során (tejzsír, kakaóvaj) csomósodás nélkül keveredjenek el, így a jégkrémek hosszú távon is megőrizzék kellemes állagukat.
A leggyakrabban alkalmazott emulgeálószer a zsírsavak mono- és digliceridjei (E 471), illetve a szójalecitin (E 322), amik a veszélytelen adalékok közé tartoznak. Vannak azonban olyan összetevők is, amiket nem árt fenntartásokkal kezelni. Ilyen például a poliglicerin-poliricinoleát (E476) emulgeálószer, amely az állatkísérletek során nagyobb mennyiségben vese- és májnagyobbodást okozott, illetve az allergizáló hatású szentjánoskenyérmag-liszt (E 410) és guargumi (E412). Ezek a két listavezetőtől eltekintve az összes vizsgált termékben előfordultak, amiért pontlevonás járt.
Több jégkrém színét színezékek adják, ám ezek szerencsére biztonságosnak tekinthető, természetes eredetű anyagok, mint a céklavörös (E 162), a karotin (E 16a), vagy esetleg a cékla- vagy bodzalé. Az összetevők között két esetben felbukkant a pálmaolaj is, ami megint csak pontlevonást vont maga után.
Melyek a legjobb epres jégkrémek?
A lista élén két magyar fejlesztésű jégkrém, az All in food eper és az Anjuna eper&mangó végzett. Mindkettő környezetbarát, papírdobozos csomagolású termék, ami mentes a mesterséges aromáktól és felesleges adalékanyagoktól, miközben a gyümölcstartalmuk kiemelkedően magas: az első helyezett 42 százalék epret, a második összesen 49 százalék gyümölcsöt tartalmaz. A két jégkrémben szintén közös, hogy vegán alapúak, az All in natural food ráadásul semmilyen hozzáadott cukrot nem tartalmaz (helyette almakivonatot használnak), az Anjuna termékében pedig nádcukor, valamint biorizstej található. „A minőséget az árak is hűen tükrözik”, jegyezte meg az egyesület. A tesztgyőztes termék 380 grammos kiszerelésben 1991 forintos átlagáron, míg az ezüstérmes 80 grammos kiszerelésben 749 forintos átlagáron kapható.
A harmadik, negyedik helyen a Gelato Italiano eperszörbetei végeztek (az átlagáruk 999 forint/500 ml, illetve 499 forint/150 ml). Ezek 30 százalék feletti gyümölcstartalmukkal és üvegcsomagolásukkal tűntek ki a sorból, ám a mesterséges aromák és adalékok felhasználása miatt értékes pontokat vesztettek. Jó eredményt értek el a Solero (299 forint/50 ml) és az Algida (499 forint/67 ml) szörbetei is, melyeknél a magas gyümölcstartalomhoz 20g/100 g alatti cukortartalom párosult. Mint kiderült, a Carte D’Or eper (1469 forint/100 ml) és a Schöller (1129 forint/1000 ml) jégkrémeiben azonban hiába több az eper, cukortartalmuk igen magas.
Vegyes képet mutattak a Ledo jégkrémei is, melyek hozzáadott gyümölcsöt nem tartalmaznak, marhazselatint viszont igen, de legalább viszonylag alacsony a cukortartalmuk. A Magnum két vizsgált terméke csak a sor végére tudott felzárkózni. A pálcikás kivitel (539 forint/110 ml) 31 grammos cukortartalma miatt maradt alul, a poharas változat (1999 forint/440 ml) pedig azért, mert rengeteg adalékanyag került bele. Az mindenesetre pozitívum, hogy a gyártásukhoz felhasznált kakaóvaj és kakaómassza Rainforest Alliance tanúsítvánnyal rendelkezik. A teljes eredmény ide kattintva olvasható.
