Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az internet tele van megtévesztő, félrevezető tartalmakkal és hamis képekkel, ezért nem árt, ha tisztában vagy vele, hogyan ellenőrizheted az egyes fotók és videók valóságtartalmát.
Amikor III. Károly koronázásakor Vilmos és Harry herceg megölelte egymást, ezzel nagyjából egy időben olyan képek kerültek fel az internetre, amelyek szerint robbanás történt a Pentagonban, ami az általános megdöbbenésen túl rövid zuhanáshoz vezetett a tőzsdéken. Később azonban kiderült, hogy a fotókat a mesterséges intelligencia generálta. Ez jól példázza, hogy az interneten megosztott felvételeket – különösen, ha azok erőteljes, felkavaró képeket mutatnak – manapság érdemes egészséges fenntartásokkal kezelni. Ha szeretnél megbizonyosodni egy fotó vagy videó valóságtartalmáról, ehhez több ingyenes eszköz is a rendelkezésedre áll.
Így derülhet ki, ha hamis egy kép
A Google Fact Check Explorer az egyik legjobb megoldás, ha ellenőrizni akarod, hogy egy felvétel igazi-e. Leginkább újságírók használják, de igazából bárkinek hasznos lehet, aki nem akar lyukra futni valamilyen tartalommal.
Az oldal kezdőlapja számba veszi mindazokat a fotókat és videókat, amelyek frissen estek át a hírügynökségek, kutatóintézetek vagy az erre specializálódott weboldalak tényellenőrzésén. Emellett kulcsszavakra is lehetőség van rákeresni. A találatoknál különféle feliratok jelezik – például „igaz”, „hamis”, „félrevezető” vagy „hibásan feltüntetett” –, hogy a tartalmak hogyan vizsgáztak az ellenőrzés során.
Alternatív megoldásként egy konkrét képet kiválasztva is van opció a keresésre, akár úgy, hogy feltöltöd azt, akár úgy, hogy bemásolod az URL-jét. Erről a Marson talált titokzatos tárgyról például így derült ki, hogy a fénykép ugyan eredeti, de a NASA szerint szokatlan megjelenése mögött egy meglehetősen hétköznapi ok áll: ez egy szikla, amelyet a szél formált át.
Hasznos lehet a Google „fordított” képkeresője is, ami megmutatja, hogy egy adott képet milyen webhelyeken, mely időpontokban osztottak meg. Ha azt látod, hogy hírügynökségek is közzétették, akkor valódi lehet, de ha mondjuk egy eseményhez kapcsolódik, és még jóval annak időpontja előtt felkerült az internetre, akkor nyilvánvalóan hamis.
További eszközök
A Google univerzumán túl is létezik néhány szolgáltatás, amely hasonló képességekkel rendelkezik. Ilyen a TinEye is, ami gyakran olyan egyezéseket tár fel, melyeket a Google kihagy. Vannak olyan képelemző oldalak is, mint a Foto Forensics vagy a Forensically. A legtöbb esetben azonban a Google eszköztára is bőven elegendő az ellenőrzéshez.
Az internetes eszközökön túl nem szabad lebecsülni a józan paraszti ész erejét sem. Ha valami gyanúsan valószínűtlennek vagy meglepőnek tűnik, maradj szkeptikus, és ne oszd meg hirtelen felindulásból. Ugyanez érvényes a hihetetlen, szenzációs hírekre is.
Érdekel, hogy melyek azok az álhírek, amelyek az egész világot bejárva emberek tömegeit verték át? Ha ide kattintasz, megismerhetsz három szemléletes példát.
