Amikor egy repülőgépen ülve letekintesz a felhőkre, az a benyomásod támadhat, mintha pehelykönnyűek lennének. A valóság ezzel szemben az, hogy hatalmas súlyt cipelnek. Tehát milyen nehéz egy felhő? És egyáltalán hogyan lehet megmérni a tömegét? Összefoglaltuk a lényeget.
Milyen nehéz egy felhő?
A felhők levegőből és milliónyi apró vízcseppből állnak. Ezért adja magát, hogy tömegük meghatározásához a felhőket alkotó vízgőz súlyából induljunk ki. Pontosan ezt tette Margaret LeMone, a Colorado állambeli National Center for Atmospheric Research légkörkutatója is, miután szöget ütött a fejébe a kérdés, hogy mennyi víz lehet egy átlagos gomolyfelhőben.
Számításaihoz a szakember előbb megpróbálta felmérni, hogy mekkora egy felhő. Ehhez megmérte egy felhő árnyékának méretét, majd megbecsülte a magasságát, melyhez egy kocka formát vett alapul. Bár a gomolyfelhők általában nem kocka alakúak, körülbelül olyan magasak, mint amilyen szélesek, ami megkönnyítette a térfogatszámítást.
A következő lépésben hozzászámolta a vízcseppek sűrűségét, amit a korábbi kutatások köbméterenként 0,5 grammra becsültek. Így született meg az eredmény, miszerint egy átlagos gomolyfelhő megközelítőleg 550 tonna vizet tartalmaz.
Ez nagyjából 100 elefánt tömegének felel meg.
Természetesen a pontos tömeget a felhők fajtája is befolyásolja. Miközben a pehelyfelhők kevesebb vizet tartalmaznak, ezért könnyebbek, addig a gomolyfelhők (a vihar előtt látható sötét felhők) lényegesen nehezebbek.
A felhők teljes térfogata ugyanakkor nem csak vízcseppekből áll. Ha valaki egyszer egy lépéssel tovább akarná vinni LeMone kalkulációját, akkor számolnia kéne az egyes vízcseppek közötti levegő tömegével is.
De ha ilyen nehezek a felhők, miért nem zuhannak le?
Tudni kell, hogy a felhőkben lévő vízcseppek egymilliószor kisebbek az esőcseppeknél, így a nagy magasságban lévő széláramok könnyedén magukkal ragadják őket, ezáltal sokkal tovább maradnak a levegőben, mint ha statikusak lennének. A vízcseppek magasban tartását a hőkonvekció is segíti, melynek hatására úgy viselkednek, akárcsak a habréteg a tejeskávé tetején.
Amikor aztán a felhőcseppek lehűlnek és egymásba tömörülnek, végül olyan nehézzé válnak, hogy lehullanak a Földre. Bár az esőcseppek nagyobbak, mint a felhőben lévő cseppek, átmérőjük így is csupán 2 milliméter körül alakul. Ezek az apró cseppek alaposan szétterítik a súlyt, így nem kell attól tartanod, hogy egyszerre 100 elefántnyi, vagyis 550 tonna szakadjon a nyakadba.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
