A földi eper, vagyis a termesztett szamóca egyike a legrégebbi gyümölcsfajtánknak. Bár az is igaz, hogy nem gyümölcs, mert rendszertanilag a málnával együtt a rózsafélék családjába tartozik, de azt sem mondhatjuk rá, hogy zöldség. Ha áltermésnek nevezzük, akkor járunk a legközelebb az igazsághoz.
Miféle növény a földi eper, és mi tarkítja a felszínét?
Ettől gyümölcs a gyümölcs
A gyümölcs per definitionem a növény érett, az esetek többségében lédús, húsos magháza vagy magházai. A bogyós gyümölcs pedig arról ismerszik meg, hogy egynél több magot tartalmaz, egyébként pedig egy külső, bőrnemű héjból, egy húsos középső termésfalból és egy belső burkolatból áll, amely a magokat tartja. A bogyó egyetlen virág egyetlen termőjéből alakul ki.
Ez alapján például sokmagvú bogyótermésnek mondjuk a paradicsomot és a paprikát is.
Igaz, a paprika a felfújt bogyótermések közé tartozik, sejtjük, miért. Ezenkívül még bogyós termés az úgynevezett narancstermés is (narancs, citrom, grépfrút), és akármennyire is képtelenségnek hangzik, az uborka és a padlizsán is.
Az eper nem is az, aminek hisszük
Érdekesség, hogy a bogyós gyümölcsök közé soroltak közül korántsem mindegyik bogyótermés növénytani értelemben: idetartozik az eper, a szeder vagy a kökény.
Tisztázzuk akkor most azt is, hogy mi az eper és a szamóca közötti különbség. Epernek „hivatalosan” a lédús faepret nevezzük, amely az eperfa fekete vagy fehér termése. A köznyelv szamóca, vagyis földi eper címén pedig a címadó növényünk, a rózsafélék családjába tartozó Fragaria nemzetség zamatos, piros gyümölcsét érti. Mi is ez utóbbira gondolunk, amikor eperre utalunk.
Az eper, ellentétben a valódi bogyós gyümölcsök csoportjával, valójában a termés szövetét jelenti, amely a maghordozó gyümölcsöt tartja a felszínén.
Más gyümölcsökkel ellentétben, amikor az eper virágát beporozzák, a gyümölcs nem nő meg; ehelyett a vacok fejlődik, ebből képződik az áltermés, közben a valódi gyümölcs apró, száraz bogyókra válik szét. Az elhúsosodó vacok felületén találhatók meg az eper valódi termései, az aszmagok.
A szamócának ezen csonthéjas tartozékai, az aszmagok csak egy magot tartalmaznak.
Szaporítása sem magról történik
Hiába van szem előtt, az epret nem érdemes magjáról szaporítani. Tőosztással vagy indanövényről levett hajtást szokás gyökereztetni. A kezdő szamócakertészeknek azt szokták javasolni, hogy kezdjék március végén frigópalánták ültetésével.
Így 70 nap múlva már szüretelhető az első, érett gyümölcs, ha megfelelően jártunk el az ültetésnél.
Nagyobb terméshozam igaz, csak a rá következő évben várható.
Lehet, már azon is elgondolkoztál, hogy miért éppen strawberrynek hívják angolul. Pláne azok után, hogy most vezettük le, hogy nem is berry, azaz nem is bogyós gyümölcs. A straw pedig annyit tesz, szalma… Az elnevezés egy ősi praktikához vezet minket, hiszen régen a kapálást úgy próbálták megúszni a szamócatermelők, hogy a sorok közé és a tövek alá vékony rétegben szalmát helyeztek, ami a talaj felszínét teljesen elfedte, így a gyomok a fény hiányában nem tudtak kifejlődni. A szalmatakaró a felverődő sártól is megvédte a szemkápráztató piros terméseket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés