Ecet egészség

Az ecet az évek során népszerű házi gyógymóddá lépett elő, mivel külsőleg és belsőleg is alkalmazható, és úgy tartják, hogy gyógyírt jelenthet a sebekre, fejtetvekre, pattanásokra, sőt akár az emésztési zavarokra vagy a cukorbetegségre is. A Consumer Reports szerint ebből annyi biztosan igaz, hogy az ecet jót tehet, de nem árt tudni, hogy mire használható pontosan, és mire nem.

Az ecet nagyszerű hozzávaló főzésnél – állítja Whitney Linsenmeyer, a St. Louis Egyetem táplálkozási és dietetikai adjunktusa, a Táplálkozási és Dietetikai Akadémia szóvivője, de gyorsan hozzáteszi azt is, hogy „a fogyasztóknak óvakodniuk kellene az egészségügyi hatásairól szóló homályos állításoktól”. Szerinte ugyanis az ecet számos előnyét túlbecsülik.

Miből áll az ecet?

Az emberek évezredek óta erjesztik az élelmiszereket, így a szőlőt, a burgonyát, a gabonát és az almát, hogy ecetet készítsenek. Manapság a szupermarketek polcain is igen széles a választék, a hagyományos fehér ecet mellett (ami hígított desztillált alkohol erjesztésével készül) a kínálatban megtalálható az almaecet, a vörösborecet, a rizsecet és a malátaecet is. Általában mindegyiket kétlépcsős folyamatban állítják elő, amely az élelmiszercukrokat alkohollá, majd savvá alakítja. Miközben az olcsó balzsamecetet borecet, némi szőlő és karamellszínezék hozzáadásával állítják elő, addig az ínyenc típusokat gyakran fahordókban, akár 25 évig érlelt szőlőből készítik.

Mennyire egészséges?

Az ecettel való főzés bizonyos szempontból mindenképp előnyös lehet: savtartalma miatt kihozza sok étel ízét, és akár a só is helyettesítő vele, ráadásul fogyókúrázóknak jó hír, hogy nulla kalóriát tartalmaz – kivéve a balzsamecetet, melynek egy teáskanálnyi mennyiségében 5–27 kalória található. „Bár a laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatok nagyobb előnyök lehetőségét vetítik előre, az ember vonatkozásában kevés bizonyíték áll rendelkezésre”, vélekedik Linsenmeyer.

Íme, egy kis összefoglaló arról, hogy mit tudunk jelenleg az ecetnek leggyakrabban tulajdonított egészségügyi hatásokról:

Fogyás és méregtelenítés

Bár egy kisebb mintán alapuló japán tanulmány során az önkénteseknek sikerült leadniuk egy kevés súlyt ecet segítségével, azt hamarosan vissza is szedték. És nem, a szervezet méregtelenítésére nem alkalmas, annak ellenére, hogy a tisztító diétákat gyakran ecetes italok kísérik. „A méregtelenítés divatos fogalom manapság. De testünk képes méregteleníteni önmagát, különösen a normális emésztés, valamint a máj- és veseműködés révén. Mi csak annyi tehetünk, hogy egészséges étrendünkön keresztül támogatjuk a szervezetünket.”

Gyomorégés és egyéb emésztési problémák

„Az elképzelés, miszerint az ecet hasznos lenne a savas reflux kezelésében, némileg paradox” – jegyzi meg David A. Johnson, a Kelet-Virginiai Orvostudományi Egyetem gasztroenterológiájának vezetője, az Amerikai Gasztroenterológiai Főiskola korábbi elnöke. – Az ecet savas, ráadásul ilyen szempontból nem vizsgálták megfelelően kontrollált körülmények között, így erre vonatkozóan semmiféle bizonyíték nincs.” Az ecetet néha olyan anyagokkal reklámozzák, amelyek az emésztőrendszer egészségéhez kapcsolódnak, mint a pektin, a rostok és a bélbarát prebiotikumok, de ezek egyike sem található meg benne – figyelmeztet Linsenmeyer. Néhány, almaecetből készült italban és étrend-kiegészítőben ugyan előfordulhatnak ezek az anyagok, de a zöldség-gyümölcsök sokkal gazdagabb forrásaik.

Vércukorszint

Az ecet javíthat az inzulinérzékenységen a 2-es típusú diabéteszben szenvedőknél, illetve bizonyos mértékig lelassíthatja a szénhidrátok emésztését. Egy 2015-ös görög tanulmányban, melyben 11 cukorbeteget vizsgáltak, azok a résztvevők, akik mintegy 30 milliliter ecetet kaptak egy sonkás-sajtos szendvics, egy müzliszelet és egy pohár narancslé elfogyasztása előtt, valamivel alacsonyabb vércukor- és inzulinszintet mutattak, mint azok, akik vizet ittak helyette. Egy későbbi, a European Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tudományos áttekintés viszont úgy találta, hogy az almaecet egészségügyi előnyei, beleértve a vércukorszintre gyakorolt hatását, megfelelő színvonalú kutatások hiányában nem támaszthatók alá. Néhány kisebb tanulmányban az ínyenc minőségű balzsamecetek javították az inzulintermelő sejtek működését a hasnyálmirigyben, továbbá lelassították az érelmeszesedést elősegítő folyamatokat. De olyan kutatás nem készült, ami azt sugallná, hogy az olcsó balzsameceteknek is ugyanilyen hatásai lehetnek.

De vajon árthat-e az ecet?

Mindaddig, amíg ételekhez használod, vagy vízzel, gyümölcslével vagy más folyadékkal kevered, biztonsággal fogyaszthatod. Azonban 2,4 és 3,3 közötti pH-érték mellett az ecet elég savas ahhoz, hogy lerombolja a fogzománcot, gyulladást okozzon a nyelőcsőben és a gyomorban, vagy hányingert és savas refluxot váltson ki. Linsenmeyer ezért azt javasolja, hogy kerüld a magas erősségű, hígítatlan ecet fogyasztását, és soha ne igyál belőle közvetlenül.