csaló trükk

A csalók pszichológiai trükkök széles tárházát alkalmazzák, hogy olyan döntésekre vegyenek rá, amelyeket egyébként valószínűleg soha nem hoznál meg. Cikkünkből megtudhatod, milyen módszerekkel manipulálhatnak, hogy megszerezzék adataidat vagy pénzed.

Íme 6 trükk, amivel a csalók sikeresen manipulálhatnak akár téged is:

1. A nyomásgyakorlás módszere

A csalók gyakran hatósági személynek, például rendőrnek vagy adóellenőrnek adják ki magukat. Ilyenkor arra építenek, hogy ha valamit hivatalosan kérnek tőled, arra hajlamos leszel automatikusan igent mondani. Ha mondjuk azzal hív fel egy magát rendőrnek kiadó csaló, hogy pénzbírságot kell fizetned, mert nem jelentél meg egy tárgyaláson, akkor az ösztönöd azt súgja, hogy hallgass rá, mert nagy bajba kerülhetsz. Főleg, ha konkréten kilátásba helyezi, hogy különben letartóztatnak.

Ez esetben kihasználják a halo-effektus, vagyis holdudvarhatás néven ismert jelenséget is. Ennek lényege, hogy egy adott személlyel vagy tárggyal kapcsolatos első benyomás befolyásolja a későbbi interakciókat. Így tehát

ha valaki hivatalos személynek vallja magát, nagyobb eséllyel teszel eleget kérésének, még akkor is, ha kisvártatva szokatlan kéréssel fordul hozzád.

Így védheted ki. Ha a másik fél nem akarja hagyni, hogy megbizonyosodj arról, valóban az a személy-e, akinek kiadja magát, vagy sürgetni próbál, jogosan merülhet fel benned a gyanú, hogy csalóval van dolgod. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a rendőrök és más hivatalos személyek telefonon keresztül nem kérnek bírságok befizetésére – banki adataid megadására pedig pláne nem.

2. Sürgetés

Ez valamelyest kapcsolódik az előző ponthoz. A csalók azt akarják elérni, hogy félelemből, ösztönösen cselekedj, ezért az idővel is nyomást gyakorolhatnak rád. Azt sugallhatják, hogy a lehetőség, amivel át akarnak verni, korlátozott, és igyekeznek olyan érzelmi állapotba hozni, hogy ne tudj ellenállni.

Az érzelmi válasz, hogy megvédd ezt az előnyt, gyakran felülírja a racionális gondolkozás folyamatát.

Erre jó példa, amikor közeli fizetési határidővel küldenek egy irreálisan magas összegről szóló látszólagos számlát, ami arra késztethet, hogy azonnal rákattints az üzenetben szereplő linkre, anélkül hogy ellenőriznéd hitelességét.

Így védheted ki. Azok az ügyek, amelyekkel a csalók előhozakodnak, általában nem követelnek sürgős, azonnali megoldást. Érdemes ezért egy pillanatra megállnod, és átgondolnod, mennyire megalapozott a kérés.

3. Az „ajtóba tett láb” technikája

A csalók tudják, hogy az emberek óvakodnak a nagyobb összegek kifizetésétől, vagy úgy általában bármitől, ami komolyabb erőfeszítést kíván. Ezért is vetik be az ajtóba tett láb technikáját. Ennek működése roppant egyszerű: először egy apró, könnyen teljesíthető kéréssel kezdenek, például megkérdezik, hogy kaphatnak-e két percet az idődből, vagy hogy válaszolnál-e egy egyszerű kérdésre.

Ha valaha is megállítottak az utcán azzal, hogy „Szereted-e az állatokat?”, már te is találkoztál a trükkel.

Amennyiben igent mondasz, az első kérést vagy kérdést továbbiak követik, és korábbi pozitív reakciód miatt egyre nehezebb lesz ellenállnod. Ha például egy ügyre azt mondod, hogy azt érdemes támogatni, kisebb valószínűséggel fogsz nemet mondani arra, hogy pénzt adományozz rá. A csalók azt a pszichológiai sajátosságot is kihasználják, hogy minél több időt fektetsz a kérdések megválaszolásába, annál kevésbé leszel hajlamos befejezni a beszélgetést, vagy eredmény nélkül megszakítani azt.

A technikát fordítva is alkalmazhatják, vagyis a csalók egy komolyabb, irreális kéréssel nyithatnak, amelyet valószínűleg visszautasítasz, hogy aztán áttérjenek egy kisebb horderejűre, amelyet könnyebben teljesíthetsz.

Így védheted ki. Amikor valaki a kapcsolatfelvétel után egyből a közepébe vág, és egy kéréssel, kérdéssel indít, fogadd egészséges gyanakvással.

4. Romantikus csalás

Az úgynevezett romantikus csalások során a csalók jellemzően egy kifejezetten vonzó, érdeklődő partner látszatát keltik, aki azonban egy távoli helyen él, ezért nem lehet vele személyesen találkozni. Ennél a módszernél a csalók meggyőzik áldozataikat, hogy szerelmesek beléjük, majd valamilyen ürüggyel – például azzal, hogy meghibásodott az autójuk, vagy nincs pénzük utazni – megpróbálnak pénzt kicsikarni tőlük.

Most biztos azt gondolod, hogy te ebbe soha nem mennél bele. A csalók ugyanakkor mesteri szinten űzik a manipulációt, melyhez előszeretettel vetik be a szerelemi bombázás néven ismert technikát. Ezt alkalmazva eleinte komoly érzelmekről adnak tanulságot, majd hirtelen visszavonulnak, hagyva, hogy áldozatuk próbálja „visszaszerezni” őket. Innen már könnyű eljutni odáig, hogy megtegyék, amit akarnak.

Így védheted ki. Ha valaki, akivel még soha nem találkoztál, szerelmet vall, majd hirtelen 180 fokos fordulatot vesz a kommunikációja, végül pedig pénzt kér tőled, szinte biztosra veheted, hogy csaló.

5. A kölcsönösség kihasználása

A kölcsönösség elve nagyban hozzájárul ahhoz, hogy civilizációnk működni tud: ha valaki tesz valamit értünk, úgy érezzük, viszonoznunk kell a szívességet. Ez pedig akár akkor is érvényesülhet, ha olyasmit kapunk, amit alapvetően nem is akartunk – például egy kedvezményt vagy különleges hozzáférést.

A csalók ennél a módszernél bókolhatnak neked, vagy érdeklődést mutathatnak irántad. Megkérdezik, hogy milyen volt a napod, erre te úgy érzed, vissza kell kérdezned, és így tovább. Minél tovább tart a beszélgetés, annál valószínűbb, hogy végül bedőlsz a manipulációnak.

Így védheted ki. A spontán bókok vagy szívességek hallatán fogj gyanút – különösen, ha azokat váratlanul kérés követi.

6. Gyors siker

A csalók itt a bizalom elnyerésére apellálnak. Rávehetnek, hogy fektess be egy kisebb összeget (gyakran kriptovalutába), majd visszajuttatnak hozzád némi pénzt nyereség címszóval. Ezután vélhetően belemész egy nagyobb összeg befektetésébe is, amit így simán legombolhatnak rólad.

Így védheted ki. Ha egy kisebb befektetésért cserében garantált hozamot ígérnek, ami túl szép, hogy igaz legyen, minden bizonnyal nem is igaz.

Ha bővebben is érdekel, hogyan dolgoznak a romantikus csalók, olvasd el ezt a cikkünket.