Jónás és Pinokkió története azt sugallja, hogy lenyelésed után addig ücsörögnél a bálna gyomrában, míg végül sértetlenül kiköpne. A valóság ezzel szemben az, hogy a bálna belsejében lévő körülmények a legkevésbé sem optimálisak az ember túléléséhez. Vigasztaljon a tudat, hogy annak, hogy ilyen helyzetbe kerülj, igen kicsi a valószínűsége.
Előfordult már ilyen eset?
A Salon riportere, bizonyos Ben Shattuck még 2012-ben vetette bele magát a New Bedford Bálnászati Múzeum feljegyzéséibe, de egyetlen arra vonatkozó bizonyítékot sem talált, hogy valaha is élve nyelt volna le valakit egy bálna. Bár számos esetben előfordult, hogy az állatok megharapták a bálnavadászokat, vagy különféle sérüléseket okoztak – olykor halálosat is –, de egyszer sem a lenyelésük miatt, írja a HowStuffWorks.
És hogy mi az igazság James Bartley történetéből? A legenda szerint a matróz a 19. században a Falkland-szigeteknél járt egy bálnavadász hajóval, amikor élve lenyelte egy bálna. Néhány nappal később aztán a legénység elejtette az állatot, így Bartley kiszabadult, és nemcsak hogy életben maradt, hanem a bálna gyomorsavaitól még az arcbőre is világosabb lett. Ez nem véletlenül hangzik hihetetlenül, a történetről ugyanis kiderült, hogy totális kamu. A beszámoló egy levélből származott, amit állítólag egy másik matróz írt, a későbbi kutatások azonban bebizonyították, hogy a hajón nem utazott James Bartley nevű személy, ráadásul szó sem volt bálnavadászatról. Ezt erősítette meg a kapitány felesége is, aki szerint az eset soha nem történt meg, és csupán az unatkozó legénység szórakoztatását szolgálta.
Ez történne, ha lenyelne egy bálna
Oké, de elméletben azért lehetséges lenne, hogy lenyeljen egy bálna, hiszen mégiscsak hatalmas a szája? Vegyük a példának okáért a fog nélküli sziláscetet, amely a világ egyik legnagyobb élőlénye. Ez eddig rendben is van, csakhogy a nyelőcsöve nagyon szűk, így maximum a planktonok férnek át rajta, a toroknyílása pedig nagyjából akkora átmérőjű, mint egy kosárlabda.
A fogas bálnáknál, így a nagy ámbráscetnél már máshogy néz ki a képlet, hiszen egészben nyelik le prédáikat, köztük a tintahalakat és a fókákat. Ha hasonló sorsra jutnál, a kaland rövid véget érne, mert ahogy eljutnál az állat négy gyomra közül az elsőbe, a gyomorsav gyorsan kikezdene, illetve szűkében lennél a levegőnek is. De egyébként is valószínűbb, hogy át sem jutnál a bálna éles fogain, amelyek nagyjából olyan hosszúak, mint egy-egy méretes steakkés. Azok a bálnavadászok, akik a közelükbe kerültek, gyakran a karjukkal vagy az életükkel fizettek érte.
Az amerikai Michael Packardnak ehhez képest hatalmas mázlija volt, amikor júniusban a Massachusetts állambeli Provincetown közelében homárhalászat közben hirtelen bekapta egy bálna. A férfi biztosra vette, hogy itt a vég, de az állat rövidesen elkezdte rázni a fejét, felúszott a felszínre, majd egyszerűen kiköpte. Packard mintegy 30-40 másodpercet tölthetett a hosszúszárnyú bálna szájában, és közben csak a térde húzódott meg. A szokatlan incidens valószínűleg azért történt, mert egyszerűen rosszkor volt rossz helyen: amikor az állat szélesre tátotta a száját, hogy egy halrajból táplálkozzon.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
