baleset kár

De hogyan érheted el, hogy a kártérítési ügyed gördülékenyen menjen, és gyorsan záruljon? Mire figyelj, és milyen buktatókat kerülj el, hogy valóban megkapd, ami jár neked?

Hogy tisztábban lássuk a folyamatot, és elkerüljük a leggyakoribb buktatókat, megkérdeztük dr. Csordás Levente közlekedési ügyvéd és compliance szakjogászt, aki lépésről lépésre segít eligazodni a kárigények érvényesítésének útvesztőjében.

Olvass tovább, hogy megtudd, mit kell tenned, hogy a baleset után ne maradj hoppon, és mihamarabb kézhez kapd a jogosan járó összeget.

Milyen dokumentumokra van szükség egy kárigény benyújtásához egy közúti baleset után?

Alapvetően kétféle kárról tudunk beszélni. Az egyik az egyszerűbb, amikor csak anyagi kár van, és nincs sérült. Ebben az esetben a kárt dokumentálni indokolt a károsultnak, mert később lehet vita a felelősség kérdésében még akkor is, ha a helyszínen az egyik részes elismeri a felelősségét.

Az egyik legfontosabb, hogy legyen megfelelő részletességű fényképes dokumentáció.

Legyen fénykép a jármű elejéről, hátuljáról és a két oldaláról is, továbbá a négy sarkát is indokolt fényképezni. A látható sérüléseket lehetőleg külön is fényképezzük. Sok esetben a jármű akadályozza a forgalmat, és ezért érezzük a motivációt e lépések kihagyására, de ne hagyjuk ki ezeket a lépéseket. Más a helyzet, ha fényképek készítése veszélyes lenne, ekkor csak a további balesetveszéllyel nem járó helyekről készítsünk képeket.

A baleseti bejelentő kitöltése mindenképpen szükséges. Erre már létezik applikáció, de én mégis a hagyományos papír alapú kék-sárgát javaslom. Mindegyik részes a saját oldalát töltse ki, és a rá vonatkozó információkat közölje. Ha ő éppen megállt, akkor azt jelölje, ha éppen elindult akkor pedig azt. Ne jelöljünk olyat, ami nem történt meg, vagy a másikra vonatkozik.

Ha van tanú, akkor a nevét, a telefonszámát és a lakcímét indokolt begyűjteni, mert később még jól jöhet. Ha valamelyik járművön van menetrögzítő kamera, akkor a felvétel tárolásáról is gondoskodjunk.

Ha van személyi sérülés is, akkor először, minden mást félretéve a sérülttel kell foglalkozni. Ha eszméleténél van, akkor tud segítséget nyújtani a saját ellátásában, azonban, ha nincs, akkor csak nagyon óvatosan nyúljunk hozzá. Személyi sérülés esetén minden esetben rendőri intézkedés szükséges, ezért a segélyhívón a sérült stabilizálása után hívjunk segítséget. Ha súlyosabb a sérülés, akkor a vonalban lévő kezelő tud segíteni az ellátásában is utasításaival, ami akár életet is menthet.

Milyen határidőket kell betartani a kárigény érvényesítéséhez?

A kárigény elévülési időn belül érvényesíthető, azonban a veszélyes üzemi felelősség 3 éve alatt évül el. A legtisztább megoldás, ha 1-2 héten belül bejelentjük a biztosító felé a káreseményt, így az elévüléssel nem kell számolni. Ez azért is indokolt, mert a tanúk emlékezete idővel megkopik, nélkülük pedig sok esetben nehéz vagy lehetetlen bizonyítani, hogy mi történt.

Ha bármelyik fél vitatja a felelősséget a balesetért, akkor azonnal rendőrt indokolt hívni, valamint a baleset helyszínét sem szabad elhagyni. 

Mik a leggyakoribb hibák, amiket az emberek elkövetnek a kárigény során?

Sok esetben a valódi károsodás csak akkor látszik, amikor a gépjármű már megbontásra kerül. Ezért azt javaslom, hogy a szükséges pótszemlét a károsult ekkor mindenképpen szorgalmazza. E nélkül nincs reális esély arra, hogy a biztosító a teljes kárt megfizesse. A biztosító a kockázatközösség érdekeire is figyelemmel kell legyen, ezért nem fog olyan kárt megfizetni, ami nem igazolt.

A károsultak rendre el szoktak feledkezni a sérült jármű javításának, vagy totálkár esetén a pótlásának idejére bérelt csereautó költségének érvényesítéséről. Ezt számlával és bérleti szerződéssel kellő mértékben alá lehet támasztani és a biztosítók ezt nem is szokták vitatni ilyen alátámasztás mellett.

Taxi esetében ez különösen hangsúlyos. A kiesett jövedelmet munkabér vagy egyéb rendszeres, azonos összegű jövedelem esetén egyszerű bizonyítani, azonban nem rendszeres, illetve nem azonos összegű jövedelmek esetén a bizonyítás már nehézkesebb. Főként azért, mert azt kellene bizonyítani, hogy melyek azok a jövedelmek, amiket nem keresett meg a károsult.

A másik sarkalatos hiba szokott lenni, hogy nem tisztázott a jogalap. Szabálysértési hatóság határozata a jogalapot (tehát ki a felelős a kárért) tudja tisztázni, azonban szabálysértési eljárás nélkül vita esetén a károsultnak kell bizonyítania, hogy a biztosító ügyfele a károkozó.

Mit tegyünk, ha a biztosító nem akar fizetni, vagy túl alacsony kártérítési összeget ajánl?

Ebben az esetben indokolt felkeresni egy biztosítási vagy közlekedési szakjogászt, de az egyszerűbb esetekben bármilyen ügyvéd tud tanácsot adni. Mielőtt arra a döntésre jutunk, hogy jogi úton érvényesítjük az igényt a biztosítóval és/vagy a károkozóval szemben, érdemes körüljárni az esélyeket, a kockázatokat és a várható költségeket. Járműkár esetén az értékcsökkenés mértéke, személyi sérülés esetén a munkaképesség-csökkenés mértéke szakértői kérdés, ami az egyik legköltségesebb bizonyítási eszköz. Erre tekintettel az ilyen bizonyításokat érdemes még a per előtt, egy nemperes eljárásban lefolytatni. Ennek eredménye után már megalapozottan eldönthető, hogy érdemes-e perelni, valamint a biztosító is hajlamos megváltoztatni a korábbi álláspontját.

Milyen jogi lehetőségeink vannak, ha a másik fél nem ismeri el a felelősségét?

Közlekedési balesetben nincs olyan, hogy senki nem hibás. A felelősség vizsgálata az esetek túlnyomó részében hatósági eljárásban történik. Ez az esetek nagyobb részében szabálysértési eljárás, kisebb részében büntetőeljárás. Amennyiben a felelősség ebben az eljárásban megállapításra kerül, úgy a bizonyítás ebben a körben várhatóan nem fog különösebb nehézségekbe ütközni. Azonban a kár összegének bizonyítása még ekkor is a károsult kötelezettsége.

Vannak-e különbségek a CASCO és a kötelező biztosítás által nyújtott kártérítésben?

A CASCO klasszikus értelemben véve egy olyan vagyonbiztosítást takar, ami magában a gépjárműben okozott károkat téríti meg. A kifejezés az angol “casualty” (sérülés), és “collision” (ütközés) szavak összeillesztéséből jött létre. Értelemszerűen ezeknél a káreseményeknél nyújt segítséget. Ilyen lehet egy jégeső, ismeretlen személy által okozott kár, autóra dőlt fa által okozott kár. Kizáró tényezőt jelent ugyanakkor, és így a biztosító mentesül a kárkifizetés alól, ha a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okoztuk (magunknak). Az utóbbihoz tartozik például az érvényes vezetői engedély nélküli vezetés, az alkohol fogyasztása vagy a reakcióidőre negatívan ható gyógyszer szedése is. Ez a biztosítás csak vagyoni kár fedezésére alkalmas, személyi kár (sérülés)

A felelősségbiztosítás pedig arra terjed ki, ha a biztosított másnak okoz kárt. Ekkor a biztosított helyett a biztosító fizeti meg az ügyfele által okozott kárt.

Az autó motorjának hosszadalmas járatása gyakori szokás télen, de vajon megéri-e? Cikkünkből kiderül!