5 tipp, hogy a szobanövényeid túléljék a telet

Olvasási idő kb. 2 perc

Mindent úgy csinálsz, mint eddig, mégis hullanak a növényeid? Ha megfogadod ezeket a tippeket, talán még sikerülhet visszafordítani a folyamatot.

A hideg téli hónapokban nem csak a kinti növények élete vesz gyökeres fordulatot: a megváltozott körülmények miatt a szobanövények is másfajta törődést igényelnek. Az Apartment Therapy gyűjtéséből kiderül, mik azok a dolgok, amikre nagyobb figyelmet kellene fordítanod, hogy biztosan megéljék a tavaszt.

1. Vegyél vissza a locsolásból

A szobanövények téli gondozásával kapcsolatban az egyik legfontosabb teendőd a locsolási szisztémád megváltoztatása. Mivel ebben az időszakban hidegebb az idő és rövidebbek a nappalok, a növények kevesebb tápanyagot vesznek fel, melynek hatására lelassul, vagy akár le is áll a növekedésük. Ha tehát ugyanúgy öntözöd őket, mint korábban, nem képesek az összes vizet felszívni, ami rothadáshoz és egyéb problémákhoz vezethet. Aranyszabály, hogy a locsolással meg kell várni, amíg teljesen (kb. 7-8 centi mélyen) kiszárad a földjük, és ez bizony egyes fajoknál, mint például a pozsgások, hosszú hetekig vagy hónapokig is eltarthat.

Télen kevesebb vizet kapjanak
Fotó: Studio Light and Shade / Getty Images Hungary

2. Figyelj a páratartalomra

Főleg, ha trópusi növényeket is nevelgetsz, mert vannak köztük olyanok, amelyek 60 százalékos vagy magasabb páratartalmat igényelnek, így érzékenyek a száraz, téli levegőre. A legegyszerűbb megoldás, ha befektetsz egy párásító berendezésbe, de működhet a kézi permetezés is – feltéve, hogy naponta legalább háromszor sort kerítesz rá. A harmadik opció, hogy a növényeket kavicsokkal és vízzel feltöltött tálcákra állítod. Ezeket hetente többször is újra kell tölteni, fáradozásaid azonban mindenképp meg fognak térülni, mert a víz így közvetlenül a növények levélzetébe párolog.

3. Használd ki azt a kevés napfényt is

A téli hónapokban kevesebb a napfény, és bár a legtöbb növény így is elvan a megszokott helyén, a fényigényes példányokat érdemes lehet átköltöztetni a világosabb ablakok közelébe. Idetartoznak a pozsgások és kaktuszok zöme is. A különösen nagy fényigényű fajokhoz, mint amilyenek a húsevő növények, megfontolhatod egy növénynevelő lámpa beszerzését is.

4. Ügyelj a hőmérséklet-ingadozásra

Nem árt, ha utánanézel, hogy a növényeid mennyire érzékenyek a változó hőmérsékletre. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha egy szobanövényt valamilyen hőforrás mellé teszel, akkor szenvedni fog. A növényeket érdemes távol tartani a huzatos ablakoktól, ajtóktól, illetve a szellőzőrendszer nyílásaitól is.

5. Ne most akard átültetni őket

Nem lesz jó vége. És ha már itt tartunk, a tápoldatozással is várd meg a tavaszt. Mivel a növények ilyenkor nem szívnak fel túl sok tápanyagot, csak pazarolnál vele.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.