Bár a tökéletes hóember megalkotása nem tartozik az alkalmazott fizika fő csapásirányai közé, vannak, akik időt és energiát nem kímélve fáradoznak azon, hogy összehozzák a kettőt. Az Egyesült Államok 8011991. számú szabadalmi beadványa például beszédes módon a következő címet kapta: „Hóember/nő építésének megkönnyítésére szolgáló apparátus”. Bármit is jelentsen ez, nagyon úgy tűnik, hogy a hóemberépítésnek tényleg lehet egy helyes módja. A Lifehacker összeszedte mindazt, amit eddig tudni lehet a témáról.
Válogasd meg a havat
Itt nem a hópelyhek nagysága, hanem a víztartalom az, ami igazán számít. Dan Snowman (nem vicc, tényleg így hívják!), a Rhode Island Főiskola fizikusa szerint ebben a tekintetben öt kategóriát lehet megkülönböztetni, melyek a száraztól egészen a latyakosig terjednek. A skála két vége mindenképp kerülendő, hiszen a száraz havat képtelenség összetapasztani, a latyakosnál pedig az lesz az érzésed, mintha vízből próbálnál szobrot formázni.
A legjobb, ha az arany középutat követed, vagyis a kevesebb mint 3 százalékos víztartalmú enyhén nedves, vagy a 3–8 százalékos víztartalmú nedves havat választod, mutatott rá Jordy Hendrikx, a Montanai Állami Egyetem hó- és lavinalaboratóriumának igazgatója. Ha nem tudod, hogy milyen hóval van dolgod, indulj ki a hőmérsékletből. Hóembered túlélési esélyei jelentősen javulnak, ha 0 Celsius-fok körüli hóesésben látsz munkához.
Aszfalt = kudarc
Most, hogy már tudod, milyen építőanyagra lesz szükséged, ideje, hogy felkutasd a megfelelő helyszínt. A legideálisabb egy sík, napsütéstől védett hely, ami lehet például egy domb aljában, vagy otthon, az udvar házhoz közel eső részén is. Az aszfalt viszont mindenképp felejtős, mert visszaveri a napsugarakat, ami éppen elengedő hőt termel ahhoz, hogy hóembered rövid úton tócsaként fejezze be földi pályafutását.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Gondolkodj gömbökben
Nem véletlen, hogy a legtöbb hóember gömbformákban áll. Snowman kifejtette, hogy amikor hólabdákat formázol, nyomás helyeződik a jégkristályokra, így beindul az olvadás, de a felszabaduló víz később újra kikristályosodik, ami összetartja a gömböket. A hóember ezáltal nemcsak stabilabb lesz és jobban fog tapadni, hanem más formákhoz képest lassabban is olvad el, mivel a napsütés kisebb felületen éri.
Snowman arra is kitért, hogy a hógömbökből a klasszikus építési módnak megfelelően hármat érdemes egymásra pakolni: egy nagy menjen alulra, egy közepes középre, egy kicsi pedig felülre. Így a legesélyesebb, hogy a hóember állva marad. A nyugat-virginiai Bluefield Állami Főiskola diákjai azt is kiszámolták, hogy a gömbök nagyságánál felülről lefelé haladva a 3:2:1 az optimális arány. Csak figyelj oda, hogy a gömbök ne legyenek túl nagyok!
