Mindenekelőtt kezdjük a szemléletváltással: ne az legyen a legfőbb szempont, hogy melyik növénnyel tudod csinosabbá tenni a lakásodat.

„Melyik növényt nehéz ezek közül kipusztítani?”

„Geri, szerintem ez a páfrány egész jól mutatna a nappaliban.”

Egy kertészeti áruházban csapták meg a fülem a fenti mondatok, és nem sokkal később, vonaton ülve két biológia szakos hallgató párbeszédéből pedig a következő megjegyzésre lettem figyelmes:

„A növénytant nem szeretem. A növények tök unalmasak, és néha még hálátlanok is, pedig gondozom őket rendesen.”

A növények fiziológiailag talán egyszerűnek tűnnek az állatokkal összehasonlítva, de valójában hasonlóan kifinomultak. Ami a szemünkben akár mozdulatlanságnak is tűnhet, az valójában legtöbbször egy sor észlelhetetlen (vagy néha észlelhető) mozgás és növekedés – a talaj felett, a talaj alatt, sőt sejtszinten is, a levelekben, szárakon, gyökerekben és magokon belül. Némelyik látványosan reagál a jelenlétünkre, ilyen például a Mimosa pudica, magyarul szemérmes mimóza, amelynek összetett levelei befelé görbülnek, amikor megsimítjuk őket. És a rovarevő Vénusz légycsapóját ismered? 

Ha húsz másodpercen belül kétszer megérintjük a tüskéit, levéllemezeiből a Vénusz légycsapója fél pillanat alatt csapdát formál.
Ha húsz másodpercen belül kétszer megérintjük a tüskéit, levéllemezeiből a Vénusz légycsapója fél pillanat alatt csapdát formál.Fotó: Lumase / Getty Images Hungary

Talán nem mindegyik fajról lehet elmondani, hogy hű, de szép, azt viszont igen, hogy különleges, egyedi, értékes és rendkívül hasznos: mind a klímavédelemben, mind az ember egészségi állapotában fontos szerepet töltenek be a növények, mégpedig igen összetett kommunikáció és folyamatos szorgos munka révén. Mindennek ellenére – különösen a nagyvárosokban élők közül – sokan pusztán dekorációként, a lakás díszítőelemeként tekintenek a szobanövényekre, amit a fent idézett mondatok is jól példáznak. Márpedig ezzel a hozzáállással könnyen belefuthatunk abba a hibába, hogy éppenséggel a leggondosabb ápolást igénylő fajt nézzük ki magunknak a növényboltban, miközben valójában kevéssé csigáz fel minket annak gondolata, hogy a növényeink körül hosszasan tevékenykedjünk.

Summer Rayne Oakes amerikai ökodivatmodell és környezetvédő aktivista szerint az ideális hozzáállást az olyan kérdések tükrözik, mint az, hogy Milyen növény szeretne velünk élni? Oakes, aki otthonában 600 növényfajnak mintegy 1000 példányát gondozza, Barátom, a filodendron című könyvével gyökeres szemléletváltásra ösztönzi az embereket. Szerinte a növénynevelés ugyanolyan nagy felelősséggel járó és hálás tevékenység, mint a házi kedvencek gondozása, ezért a leendő növénytulajdonosoknak arra kellene törekedniük – az esztétikai szempontok mérlegelése helyett vagy mellett –, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtsék meg otthonukban az új jövevény számára.

Nézzük a legalapvetőbb tudnivalókat, amelyekre neked is szükséged lehet ahhoz, hogy jól érezzék magukat nálad a növények.

# Fényigény

A fény annyira fontos ahhoz, hogy a növény fejlődni tudjon, hogy a növekedés üteme szoros arányban áll az őt érő fény intenzitásával, minőségével, mennyiségével, sőt még az időzítéssel is, ezért a fénykérdések megfontolása nagyon fontos első lépés, ha a lakásodban akarsz növényeket nevelni.

  • Az északi féltekén található épületek délre néző ablakaiban, hacsak nincsenek elbarikádozva, fényes területek jönnek létre, amelyek megfelelő helyet adnak a kaktuszoknak, a legtöbb pozsgásnak és néhány gyógynövénynek is.
  • Azok a növények ellenben, amelyek kevésbé tolerálják, ha ekkora mennyiségű fény zúdul a nyakukba – leggyakrabban azok, amelyeknek vékony, finom levelei vannak –, gyakran károsodnak, mert nem tudnak védekezni az erős sugarak ellen.
  • Az északi féltekén a nyugati és keleti tájolás jelenti a legtöbb növény számára az ideális megvilágítást, habár a nyugatra néző ablakokban egy-egy délutánon túlságosan nagy lehet a forróság, amitől néhány növény megperzselődhet. Északi irányból gyakran csak finom, indirekt fény érkezik, amiben azok a fajták érzik jól magukat, amelyek különösen rosszul tűrik az erős fényt.

Miután meghatároztad a lakásodba bejutó fény irányát, minőségét és mennyiségét, elkezdhetsz utánajárni, hogy mely növények fogják várhatóan a legjobban érezni magukat ilyen körülmények között. Ezzel az alaptudással felvértezve már indulhatsz is a kertészeti áruházba. Ha a fényigényt nem tüntetik fel egy növényen, nézz utána vagy kérd ki egy eladó tanácsát. Amint hazavitted az új lakótársad, helyezd kényelembe, oda, ahol szerinted a legjobban fogja érezni magát, a következő két hétben pedig figyeld meg alaposan, hogyan reagál a helyre, ahová tetted.

Tudtad? – Ezért zöldek a növények

A növény zöld-sége, mely lapvetően fontos a növény túléléséhez, a növények által termelt pigmentnek, a klorofillnak köszönhető. A klorofill pedig azért zöld, mert a molekulái központi ionja magnézium, ez teszi működőképessé a klorofillmolekulát. Ha zöld vagy türkiz színű meteor hullik a földre, színét nagyrészt a magnéziumtartalma okozza. (Ez magyarázza meg azt is, hogy a levelek elsárgulnak, ha magnéziumhiány lép fel egy növényben. Ha nincs magnézium, nincs zöld szín.)

A növényekben található klorofill arra való, hogy minden látható fényhullámot elnyeljen – különösen a színspektrum piros és kék végeiről. Mivel a zöld hullámhosszt kevésbé használja, ez verődik vissza a szemünkbe, ezért látjuk a növényeket zöldnek.

# Víz

A növényeknek mintegy 80-95 százaléka víz, és ahogy a Földön a víz egyfajta szállítófelületet is szolgáltat (gondoljunk a folyókra), hasonlóképpen a növényen keresztülhaladó víz is vezetőközeget jelent a talajtól az égig, aztán onnan vissza. Ennek eredményeképpen a növények képesek átalakítani a természetben található számos szervetlen anyagot, így például a kalciumot és magnéziumot is szerves anyagokká gyúrják, és ezek végül sokszor a mi gyomrunkba kerülnek. (Helló, levélzöldek és zöldségek!) Valójában a molekulák 80 százalékát a víz szállítja a növénybe, a maradék 20 százalékot pedig maga a növény állítja elő ezekből a szervetlen anyagokból.

A cikk az ajánló után folytatódik

A KEVESEBB TÖBB. A MENTES JOBB. – MEGJELENT MENTES ANYU SZAKÁCSKÖNYVE

 

„Mentesen táplálkozó családnak főzni nagy kihívás. Ezt a lányaim mellett megtanultam. Ebbe a kötetbe olyan recepteket válogattam, amelyekből akár többhetes menü is összeállítható, gyorsan elkészíthető, így bőven jut idő a családra is. A könyvvel elsősorban a sorstárs mentes anyukák életét szeretném megkönnyíteni, de mindenki sok hasznos ötletet meríthet belőle."

Nemes Dóra újságíró, a Dívány szerzője, a Mentes Anyu megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Mentes receptekkel először „csak” meggyőződésből kísérletezett, majd a családban felbukkanó inzulinrezisztencia és gluténérzékenység óta kötelezően és elszántan foglalkozik.

Mentes Anyu szakácskönyve ide kattintva már rendelhető!

Promóció

A víz segíti elő tehát, hogy a növények sejtjei működni tudjanak, lágy szövetek formájában alakot ad nekik, hűti őket, tápanyagokat szállít számukra, az oxigént a gyökereikhez vezeti, és még sorolhatnánk. Ezért lételeme a nedvesség még a sivatagban élő növényeknek is. Az azonban, hogy milyen gyakran kell öntöznünk a növényt otthon, elsősorban az őt érő fény mennyiségén és minőségén múlik, de a növény fajtája, a levegő nedvessége is fontos tényező, ahogy az is, hogy a közeg, amibe a növényt ültettük, milyen jól vezeti a folyadékot.

# A légzés és az izzadás szerepe a növény egészséges működésében

A fosszíliák tanulmányozása során kiderült, hogy a növényeknek már több száz millió éve is voltak sztómáik, azaz pórusaik. A legtöbb sztóma a leveleken található, de vannak belőlük a gyümölcsökben, virágokban, növényi szárakon és még a gyökereken is, növénye válogatja. A sztómáknak alapvető szerepe van abban, hogy szabályozzák a két legfontosabb növényi folyamatot – a fotoszintézist és a párologtatást, mely utóbbi folyamat egyrészt hűti a növényt, másrészt makroszinten fontos részét képezi a föld vízciklusának és a klíma stabilitásának –, azaz fenntartja a megfelelő körülményeket a teljes életközösség számára, hogy fenn tudjon maradni.

„A levél és a légkör közötti vízpáracsere elég ahhoz, hogy a helyi klímát befolyásolja, és ezáltal a regionális és globális klímamintázatokat is. Egy erdő ökoszisztémáján belül élő egyedi növények például egymással olyan összehangoltan működnek, mint egy uniszónót játszó nagyzenekar, hogy szabályozzák a számukra előnyös klímát a túlélésük érdekében. Ezért gyakori eljárás a beltéri növények esetén, hogy csoportba helyezzük őket, mert ezzel elősegítjük, hogy a nedvességkedvelőbb fajták számára is elég párás legyen a levegő. Az egy csoportba helyezett növények együtt párologtatnak” – írja Oakes. 

Talajigény

A talaj is igen sokféle célt szolgál, például védi a növény tápanyagellátását biztosító gyökereket; lehorgonyozza a növényt és egyenesen, függőleges irányban tartja; tápanyagellátó közegként szolgál; segíti a levegő és a víz szállítását a gyökerekhez; és gazdag ökoszisztémát biztosít, amely tartalmaz mindent, amitől a növény jól érzi magát, a mikrobáktól a gombafonalak szövedékéig, a micéliumig.

Általában nem élő közegként gondolunk a talajra, pedig valójában szinte hemzseg az élettől – bár ennek nagy része rejtve marad a szemünk előtt
Általában nem élő közegként gondolunk a talajra, pedig valójában szinte hemzseg az élettől – bár ennek nagy része rejtve marad a szemünk előttFotó: AndrewLinscott / Getty Images Hungary

„Az egészséges táptalaj mikroszkopikus méretű baktériumokban, archeákban, gombákban, fonalférgekben és egysejtű állatokban bővelkedik. A baktériumok és az ősbaktériumok abban támogatják a növényt, hogy tápanyagokhoz jusson, a gombafonalak növelhetik a felvett tápanyag mennyiségét, és ellenálló képességet biztosítsanak számos kórokozó ellen, valamint segítenek az általános stressz leküzdésében” – magyarázza a szakértő, aki szerint az is előfordul, hogy a növény által felszippantott légszennyező anyagokat és egyéb változékony organikus összetevőket, például a benzolt és a formaldehidet megfosztják kártékonyságuktól a rizoszféra (a növényi gyökerekhez közel található talaj, melyet a gyökérzet befolyásol) jótékony munkásai.

Mindemellett a gyökér – habár a talaj alatti sötétségben működik – folyamatosan mozog és kommunikál. Kimutatták, hogy a gyökereken át ki tudnak áradni a növény saját változékony organikus összetevői – a növény egyfajta védekezéseként a patogének ellen –, ami további védelmet jelent a növény általános egészségére nézve.

A cserépben nevelt növények kiszakadnak ebből a gazdag környezetből. De ha a kinti talajból kerítenél virágföldet a benti cserepekbe, az egészen másképp reagálna a zárt környezetben – talán még rosszat is tenne a növénynek. Ehelyett ajánlott steril ültetőkeveréket használni, majd felépíteni a jótékony talajt, például előnyös mikrobák, gombák és tápanyagok hozzáadásával, meg azzal, hogy levegőztetjük a keveréket, ahogy telik az idő. Elsődleges fontosságú, hogy jó vízelvezető képességű anyagba ültesd a növényeidet, mert ezzel biztosíthatod, hogy a gyökerek oxigénellátása megmaradjon.

Természetesen sok más egyéb tényezővel előnyére tehetünk a növényeinknek, beleértve a megfelelő hőmérséklet és légáramlás biztosítását, de ha szem előtt tartod a három alapvető tényezőt, azaz a fényt, a vizet és a talajt, máris készen állsz rá, hogy újraértékeld a növényed életében betöltött saját szereped.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.