Ha valaha is volt „szerencséd” stockfotókat nézegetni, akkor a magányosan, de nevetve salátát eszegető nőkön túl csak egy dologból láthattál többet: zavarodottságot vagy gondolkozást szimbolizáló, fejvakarászó emberekből. De hogy függ össze a jellegzetes mozdulat az intellektuális folyamatokkal? Ez is egy olyan kérdés, amit nem hagyhatunk válasz nélkül!
Őseinknek köszönhetjük
Vannak, akik úgy gondolják, hogy bizonyos automatikus gesztusok egyszerűen természetes, kifejező mozgások, amelyeket barlanglakó elődeink hagytak ránk – írja a HowStuffworks. Az egyik legnépszerűbb magyarázat szerint innen eredhet a fejet érintő kézmozdulat is, ami a frusztrált agresszióból fakadhat, és egyfajta visszatérés lehet szikladobó őseink természetes mozdulataihoz.
Egy másik okfejtés antropológiai okokról beszél. A lényeg, hogy amikor valami komoly problémával küzdünk, csalódottságot, esetleg haragot érezhetünk, önkéntelenül a magasba emelhetjük kezünket, de aztán észrevesszük magunkat, ezért a mozdulatot félbehagyva megvakarjuk, esetleg megdörzsöljük a fejüket, állunkat vagy nyakunkat.
Stresszoldó is lehet
Az FBI egykori hírszerző ügynöke, Joe Navarro 2009-ben a Psychology Today magazin hasábjain fejtette ki, hogy amikor stressznek vagyunk kitéve, agyunk megkövetelheti, hogy kezünkkel megérintsük a testünket (amibe beletartozhat a kéztördelés, a halánték dörzsölése vagy az ajak megérintése is). Ezek a mozdulatok ugyanis segíthetnek megnyugtatni az embert negatív ingerek, például félelem és stressz esetén.
Hasonló konklúzióra jutott egy 2017-es vizsgálat is, melynek keretében a kutatók 45 rézuszmajom viselkedését figyelték meg. Ebből kitűnt, hogy az állatok nagyobb eséllyel vakarják meg a fejüket, amikor fokozott stressznek vannak kitéve (például egy magasabb rangú vagy ismeretlen majom jelenlétében). Sőt, arra is fény derült, hogy ennek hatására kevésbé támadják meg őket.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
„Miután a vakarózás a stressz jele is lehet, ez arra sarkalhatta a potenciális támadókat, hogy elkerüljék az érintett egyedeket, mivel egy stresszhelyzetben kiszámíthatatlanul viselkedhetnek vagy meggyengülhetnek, ami csak kockázatossá vagy feleslegessé tenné a támadást” – fejtette ki Jamie Whitehouse, a tanulmányt publikáló kutató.
A fejvakarás tehát a stressz enyhítésére is szolgálhat, de nemcsak, akkor ha félünk, hanem például akkor is, ha nem tudunk valamit. Pszichológusok szerint a mozdulat éppen azért irányulhat a fejünkre, mert ez a szorongásunk forrása is.
